Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-02 / 284. szám

1966. december 2. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1 3 (Folytatás a 2. oldalról.) A szocializmus nem az egyén céljai és érdekei ellenére akarja érvényre juttatni a tár­sadalom érdekeit, azok har­monikus egységének megvaló­sítására törekszik. A szocialista politika nem öncélú, hanem — megfelelően a marxiz­mus—leninizmus tartásának — az emberek életkörülményeinek javítását és megvalósítását vállal­ja. Amikor ezt követjük, egy gaz­dagabb társadalom felépítésén dolgozunk, a szegénység, a nehéz, sivár élet ellen folytatunk hábo­rút. Érdekes, hogy ezt a politikát mégis jobbról is, balról is, kispol­gárinak, liberálisnak minősítik. Azt állítják, hogy közéletünkből hiányzik a nép és a munkásosz­tály érdekeiért folyó forradalmi harc. Jobboldali opportunisták és ,,baloldali” álradikálisok abban is összetalálkoznak, hogy társadal­munkat polgárosodónak minősítik, azt vetik szemünkre, hogy felad­tuk forradalmi eszméinket, nem vagyunk elég harciasak, elkényel­­mesedtünk. Vannak elmaradott, primitív, másra nem képes embe­rek, akik úgynevezett keményke­zű politikát reklamálnak. Nem ve­szik észre, hogy az elvtelen meg­alkuvás az egyik oldalon, az ál­radikalizmus és a szektás maga­tartás a másik oldalon — egyaránt a valóban kispolgári. Sokszor mondjuk, hogy bonyo­lult és összetett az a kor, amely­ben élünk és azon munkálkodunk, hogy győzelemre vigyük a szocia­lizmus ügyét hazánkban. Két vi­lágrendszer vív ádáz harcot nem­zetközi méretekben, de az új és a régi küzdelme idehaza is folyik. Ellentmondásokkal terhes az a forradalmi átalakulás, amelynek részesei vagyunk és ezek az ellent­mondások törvényszerűen jelen vannak az emberek gondolkodásá­ban, életszemléletében, ízlésében is. Harc dúl az emberekben a régi és az új ideológia között. Ebben a harcban a vezető szerep a párté, a politikáé, de jelentős feladatai vannak a tudományoknak, az iro­dalomnak, a művészeteknek is. Átmeneti korunkban a társa­dalmi problémák és az azokat hordozó emberek gondolkodása, magatartása is összetett. Az iroda­lom, a művészet sem mutathatja be életünket leegyszerűsítve, feke­te-fehéren, hanem összetetten, gyakran ellentmondásosan. Az iro­dalom, a művészetek művelői ak­kor töltik be hivatásukat, ha az új, a szocializmus és a régi világ harcában a maguk tudatformáló eszközeivel az új győzelmét segí­tik, erősítik az emberek szocialis­ta meggyőződését. A magyar irodalom, film, szín­ház, képzőművészetünk és más művészetek alkotói az utóbbi években szép eredményekkel di­csekedhetnek. Ismert költőink, filmművészetünk alkotói nemzet­közi elismerésben részesültek. Nagy az érdeklődés az új magyar­ operák, zeneoktatásunk iránt. Minden művészeti ágban erősöd­tek a szocialista vonások, általá­ban megizmosodott a magyar szo­cialista kultúra. Ezután irodalmi és művészeti problémával foglalkozott, m­ajd így folytatta: Végül szeretnék beszélni azok­ról a szocialista írókról, művé­szekről, párttagokról és párton­­kívüliek­ről, akiknek problémáival — bevallom — nem foglalkozunk eleget. Ők már eddig is jelentős szocialista realista alkotásokkal, sok új színnel, mondanivalóval gazdagították a magyar kultúrát. Most nehéz feladatokkal birkóz­nak. Az a rohamos fejlődés, ame­lyen a mi társadalmunk az utób­bi évtizedben átment, a dogmák­tól megszabadult új stílus, meg­újuló eszméink és még sok egyéb, azt követeli meg tőlük is, hogy sok tekintetben vegyék újra szám­ba a világot, fogalmazzák újra a témákat, a hősöket, a konfliktu­sokat. A legnagyobb figyelmet, a legodaadóbb törődést ők érdemlik, mert elsősorban tőlük várja a legtöbb segítséget a párt, és az olvasó, a nép, amely az irodalom­­tól nemcsak szórakozást, hanem tanácsot, eligazítást vár. A rendszeres olvasók, a színház- tünkben éppen az az egészséges súlyozta: jóleső érzés, hogy a be- állásfoglalásban új javaslatokkal és mozilátogatók, a tapasztalatok jelenség, hogy szerinte mindenekelőtt olyan új al­kotásokra figyelnek fel, amelyek őszintén igyekeznek szembenézni múltunk és jelenünk problémái­val, és azokra művészileg hiteles, pártos választ adnak. Jó lenne, ha mind többen ilyen műveket igényelnének. Az emberek, a kri­tikát is tartalmazó, segítő szándé­k gazdagodással, színesedés­sel, a szélesebb tájékozódás­sal lépést tart a marxista eszmei aktivitás: szellemi éle­tünket eleven, termékeny vi­talégkör jellemzi. A fejlődés ellenére a kultúrpoli­­ka, de még nem teljesen marxista­tikai irányításnak többet kell se­indokolatlanul türelmetlenek, — a területén is, hogy az irányítás állapította meg Szirmai István. A legyen határozottabb, következő­­türelmetlenségről szólva a kriti­­kesebb és az egészséges fejlődés­­kákkal kapcsolatban megállapítot­ nek megfelelően igényesebb. Kedves Elvtársak! Lenin a kapitalista társadalom­ra: — A türelmetlenség azért sem számoló úgyszólván minden olyan fordultak felelős kis- és nagy­­fontosabb kérdésre kitért, ami hatalmakhoz, párttagjainkat, dolgozóinkat fog- A javaslatok közül a legidő­­talkoztatja. Kiemelte: a szociális- szerűbb s a nemzetközi közré­­mus sikeresebb építése követelt e reményt, az európai kormányokat pártunktól a gazdaságirányítási is leginkább foglalkoztatja az eu­­rendszer kritikai felülvizsgáló­ rópai béke és biztonság rendsze­­rát.­rének előkészítésére, az európai Beszélt néhány olyan jelenség­ biztonsági konferencia összehívó­ról is, ami sok bosszúságot okoz sára vonatkozó javaslat, a becsületes embereknek, majd Most, amikor az Egyesült Ál­bányászok lamok vietnami agressziója mondanunk­­ Jogokat * Baranya megyei bányászol lamok vietnami agressziója új megbízásából szólt, veszélyeket növel az egész világ Ezután Szabó István, a nádud­ felet­t* az Európában, leselkedő vari Vörös Csillag Tsz elnöke veszélyekről nemcsak megfeled­­szólalt fel s a beszámolónak a Néznünk nem szabad hanem ep­­termelőszövetkezetek megszilár­­den felszámolásukra kell töreked­­dításával kapcsolatos javaslatai­nánk. A Közép-Európában élő indokolt, mert nem arról van szó, ról szólva két kultúrát nevezett val foglalkozott A következő fel­hagy ma kulturális életünkben á me.f’ ^elnyomottak es az elnyo- szólaló Havas­ Ferenc a Komá; Se^á?a ^ európai béke és nem ellenséges, de nem marxista mok kultúráját. A mi társadal­­­om megyei Pártbizottság első ProDiemaja az európai oexe es — ------ - munkban a két volt kultúra között titkára volt, aki többek között biztonság rendszerének létreho­nézetek gyakrabban vagy erőtel­jesebben jelentkeznek, mint ré­gebben, hanem arról, hogy ma már más határvonalat húzott a hangsúlyozta, hogy csak a párt zaj a­­történelem. Munkásosztályunk ré­ politikája lényegének megértése­­, közvetlenül szomszédos or­­gi harci kultúráját egyesítette a vel, azonos megítélésével alapoz­­, “ , együttműködésének foka­azok a korábbi évekhez viszonyít- B1­nard­ kultúráját egyesítene a vel azonos megitélésevel alapoz­­ó mozaikszerűen a fe­va nyíltabban tűnhetnek fel A magyar és a világ kultúrájának hatjuk meg gyakorlati tevekeny- zonasaval­, mozaikszerűen, a le ÄAAS! és a cse- ESHIE arra tanítanak, hogy a nem mar­­xista irányzatok elhallgattatása nem helyettesítheti a velük foly­tatott érdemi vitát, hogy admi­nisztratív betiltásuk csak eszmei az egész nép közös vagyonúvá töt­ lekvés egységét. ... ....te. Ezt ápolni, fejleszteni, min- Szünet után Ilku Pál, a Politi­ j*. ma.í . össze az összeurópai denkivel megismertetni a kommu­ kai Bizottság póttagja, művelő- biztonsági rendszer, nistók feladata. désügyi miniszter elnökletével Fokozatosan csoportos együtt-Szirmai István nagy tapssal fo- folytatta munkáját a kongresz- működések alakulhatnak majd ki s ezekből organikusan szerveződő elszigetelődéshez, az egyedül cél­­beszéde után Rapai Gyula, szus. , . . . ...... ... , rá vezető ideológiai harc megkeni­ a Baranya megyei Pártbizottság - Az első felszólaló Péter János létéhez vezet. Mai kulturális élet első titkára szólalt­ fel. Hang­ külügyminiszter volt. Péter János : Magyarországot soha nem vette körül elismerőbb megbecsülés mint ma európai országok biztonságának egész rendszere. Ebben a fokozatosságban az egyik döntő jelentőségű lépés a két Németországgal szomszédos nyugati és keleti országok népei­nek egyetértése a német kérdés­re vonatkozóan. A két Németor­szág szomszédainak ehhez sok közvetlen és türelmes eszmecse­rét kell vállalniok. Ha a Német Szövetségi Köztársaság jö­— Nagy utat tettünk meg tisz- bizottságokban, amelyek az Egye- Soha nem volt a világtörténelem- Vende kormányai nem a Német­tek­ elvtársak, nagy utat együtt sült Nemzetek Szervezetének­ben olyan főváros, mint ma Demokratikus Köztársaság jová- és külön-külön is. Nagy utat tett pénzügyi és politikai válsága meg­ Moszkva, ahova a föld egész ko­­sara akarnak majd kapcsolatokat meg a Magyar Népköztársaság oldásáért, az európai gazdasági tékségéről olyan bizalommal és keresni a kelet-európai országok­­bonyolult és egyre bonyolultabbá együttműködésért, a dél-afrikai olyan szakadatlan sorban járná- kak maguk is hatékonyan segít­­való nemzetközi viszonyok kö- füji megkülönböztető politika fel- nak államfők, kormányfők, híva­­hetik elő az európai biztonság zött, — kezdte beszédét Péter számolásáért, a gyarmati rend- talos és félhivatalos delegációk felé vezető út egyengetését. János­ szer utolsó maradványainak ki- tanácskozásra, tervek kialakítása­­a Központi Bizottság jelentése jól szemlélhető összehasonlítási küszöböléséért, az új jellegű fegy-­ra a legfontosabb mai nemzetköz helyesen elemzi a mai nemzet­­lehetőséget nyújt az Egyesült verkezési verseny kialakulásának és kérdések megoldása érdekében. közi eseményeket, világosan jelöli Nemzetek Szervezete. Ültem az megakadályozásáért, a világűr­be- Ezután arról beszélt Péter Já- ki a további külpolitikai feladat Egyesült Nemzetek Szervezeté- kés felhasználásáért küzdenek, nos hogy lényegében új erőként tehát. A Külügyminisztérium dől­nek padsoraiban 1957-ben és Budapesten tartotta ebben az év- megjelent a nemzetközi élet po­­gozói, külképviseleteink vezetői 1966-ban is, közben minden esz­­ben végrehajtó tanácsi ülését az rombján a „harmadik világ”, majd és tagjai sok erőt kapnak men­­tendő közgyűlésén. Tíz évvel ez­ UNESCO, a világ legnagyobb­ja- hangoztatta^, hogy a nyugati ka­­kájukhoz abból a bizalomból, előtt szemtanúja voltam a tar­­tású és tekintélyű nemzetközi aitatista országok egymáshoz va- amelyben a Központi Bizottság fékzó gyűlöletnek, amellyel a ma­ kulturális szervezete. - - ■ • *-------1-------------------------'—-»■ -*---------“■ »*■—«*—gyarországi ellenforradalomban kudarcot vallott nemzetközi re­akció az ENSZ-ben a Magyar Népköztársaság képviselőit ócsá­rolta és megbízólevelünk elisme­rése ellen is áskálódott. Ültem ugyanazokban a padsorokban Magyarországot történelme so­rán soha nem vette körül vi­lágszerte elismerőbb megbe­csülés és tisztelettudóbb szim­pátia, mint éppen most. Most az elért eredmények pró­ebben az évben is és elnézeget- báját és az erőgyűjtés idejét él­ — mondotta, nem a Magyar Népköztársaság­nak — mondotta Péter János, képviselőjét a közgyűlés elnöki majd így folytatta: székében — mert mint a köz­­~ Kádár János elvtárs a Köz­gyűlés egyik alelnöke, több al­­ponti Bizottság referátumában al­­kalommal éppen a mi állandó mertette azokat az alapelveket, képviselőnk elnökölt. A történe- amelyek külpolitikai tevékenysé­­gem enyhe igazságszolgáltatását münket meghatározzák az inter- és egyben vaskos iróniáját fejezi nacionalista felelősség és a nem­ki az az ellenkép: a múlt évben a ze*i érdekek összehangolásának Magyar Népköztársaság képvisel lehetőségében és szükségszerűsé­bennünket részesít. Megköszönve .............................. ezt a bizalmat, ígérhetem a kong­resszusnak, hogy Népköztársasá­­gunk külügyi szolgálatának tag­ló viszonya is bonyolulttá­ vált, ez az új kedvező változása le­hetőségeket nyit új kezdeménye­­i . párttagok és pártonkívüliek résekre a háború veszélyenek . ’ ■ ”...............­­­csökkentése, a békés egymás mel­hűségesen állnak helyt a kong­ ,,,,,,­­ „­resszusi­­ útmutatások alapján lett éles megerősítése érdekében nemzetközi felelősségünk és nem­zeti érdekeink szolgálatában — rá­ A Varsói Szerződés tagállamai mondotta befejezésül Péter bukaresti értekezletükön közös nos. -- -------------“ t. . ebben Péter János nagy tapssal foga- A következő felszólaló Franci-k­épvise­lőtet javasoltam elsőnek az Külpolitikai tevékenységünkben hott felszólalása után Andorka szék Waniolka, a Lengyel Egye­­s számú politikai bizottság elnök ezeket az elveket alkalmazzuk kö- Magdolna, a bősárkányi általp­»­sült Munkáspárt Politikai Si­kéve, amelyik ország képviselői vetkezetesen és megalkuvás női- nős iskola tanára kapott szót, zottságának tagja volt. tíz évvel ezelőtt a legvadabb düh- ka]­­Pak a nemzetközi helyzet időszerű rohamokkal támadták a Magyar „A szocialista országokhoz futő­ Munkapárt Politikai Bizottsága­ kérdéseit elemezve rámutatott Népköztársaság küldötteit. bensőséges, baráti és testvéri nak tagja tolmácsolta pártja­id- arra világbékét fenyegető ve-A Magyar Népköztársaság kapcsolataink elmélyítését úgy Vozletet s oromenek adott kife­­szélyre, amelyet az amerikai im­nemzetközi helyzetének alakulá- m“akartuk- hogy mindig kerestük, jezest, hogy a magyar nép egyre 5**^^ saae6edö vietnami nemzetközi helyzetenek alakula a Szovjetunióval és más testvéri nagyobb sikereket ér el a szó- a sa és tevékeny részvétele a nem- országokkal együtt, valamennyi cializmus építésében. A nemzet -zetközi vitás kérdések megoldó- szocialista ország együttműködését kézi­ helyzetről szólva hangjú- Egyre Világosabbá válik — sokan beszédesen bizonyítja azt, zavaró problémák kiküszöbölését, lyozta, hogy az imperialisták, el­­mondotta — hogy a vietnami amit a kommunista és munkás- s az akcióegység megteremtését fősorban az amerikaiak agresszív konfliktus megoldásának egyet­­pártolt legutóbbi közös konferen­­ciai nemzetközi harcunk legfon- cselekedetei az utóbbi időben len útja a genfi egyezményekhez c­ája 1960-ban Moszkvában így tosabb kérdéseiben, mind nyíltabbá válnak. A jelen- való visszatérés, a Vietnami De­ fogalmazott meg: „Korunk fő jel­­a jelenlegi bonyolult nemzet­­leg kialakult helyzet megkövető-­mokratikus Köztársaság és a­legzetessége, hogy a szocialista közi viszonyok között sajátságos­­, hogy az egész világ anti- Dél-vietnami Nemzeti Felszabadt­­világrendszer az emberi társada- módon növekszik a Szovjetunió és imperialista erői egységbe tömő-­tási Front jogos követeléseinek sem fejlődésének döntő tényező- általában a szocialista világrend- rüljenek és még nagyobb erővel elismerése. A szocialista őrs­za­jé­vé válik”. Szer nemzetközi tekintélye. Az­az harcoljanak az imperializmus­­ok teljes mértékben szolidári­ Az ENSZ-ben további új jelen­ e­rő, következetesség, körültekintés ellen.­sak a vietnami nép felszabadítótős munkakörökre nyílik meg és felelősségtudat, amellyel első­­. .. Camacho Amílera a harcával, megadjá­k és a jövő­­előttünk az ajtó. Minden nemzet- sorban a Szovjetunió támogatja a Párt Köz- 18 fogják adni neki a közi fórumon következetesen, vietnami nép védelmi harcát az Bizottságának tagja annak szüks­éges politikai és anyagi se­megalkuvás nélkül képviseljük TSE TSJSSSSSSt SStűff. ««»»* tirmiTT DéfvStSm^PeSSl IdUemég ellen, amely a vietnami h ° ®’ » vietnami Harcosok Müák b-fiassi Bront ^ A Koreai Néni agresszió révén termonukleáris hazájuk földjéről a betolakodó- sajnos, gyengíti az a tény, hogy Demokratikus köztársaság, a Né- katasztrófába tudná sodorni a vi­­hat. Hangsúlyozta, Kuba úgy vél a szocialista tábor nem­zet Demokratikus Köztársaság­­ adott ügyeit, s az ENSZ-beli jogai hely­reállítása érdekében síkraszál­­lunk a Kínai Népköztársaságért is. Hazánk képviselői tevékenyen vesznek részt olyan nemzetközi megnövelte a népek és kor­mányok tiszteletét a szocia­lista világrendszer, ennek ke­retében elsősorban a Szovjet­unió iránt. Újabb testvérpárt ©!* köszöntötték a kongresszust Segítség­ünk egysé­gi Vietnam megsegítése olyan gesen *&£**&'■ a „Kínai Kam­u­, Vietnam megsegítése olyan mUTUSta párt vezetőinek hibája­elvi kérdés, amellyel haladékta­ M1­rik Brüu­k(oardinálnt­a­lanul foglalkozniok kell a világ szocialista országok tevékenysé­­kommunista pártjainak és forra­dalmi mozgalmainak. (Folytatás a 4. oldalon)

Next