Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-01 / 51. szám
i4 1967. március 1.' TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Kölcsönös bizalommal a IX. pártkangfelel. Ki tesz érte, ki vállal cselekvést a helyi és országos feladatokból? Más a beszéd és más a cselekedet. Komolyan veszi a népfront'Talán egyetlen választási határozatában készülődés során sem tavasszul? pasztaltunk ilyen nagyfokú tár . , , , , sadalmi megmozdulást, mint a A másik végletre is van permostaninál. A jelölő gyűléseken , Rz a jelenség többnyire nem a választópolgárok 60 százaléka Plénumon tapasztalható, hanem megjelent , s szinte mindegyik szűkebb korú beszélgetéseken, politikát a kommunisták közelben megtárgyalták legfontosabb a nyílt vita e téren. Szűk- hatszázezres pártja. Legyenek a közös gondjaikat A párt politi- szervezeti taggyűlésen tették szó- népfront helyi vezetői jó értékájának, sok helyen szóvá is vá ~ nagyon helyesen — egyik semben vett „fennforgók” tett, helyesléséből kitűnik, hogy fúr Vannak-e, lehetnek-e vitáink egyre többen, s jobban értik ezt a megnyilvánulást. „Igenis, politika lényegét. A sok ezerhez van joga a párttagnak, sőt neki rászólás bizonyítja, hogy képes- komoly erkölcsi alapja is van ségeikhez mérten javaslatokkal szóva tenni szakszervezetünk ezen a kialakulóban lévő népinemzeti egységen belül? Vannak, s lehetnek és adódnak is. Eszmei harcban állunk az idealista kisegíteni akarásukkal szolgálják munkájának _ egyoldalúságát” — tágnézetbel_ Harcolunk a tunya építésünk gyorsítását. ság, a harácsolás, az egyéni érdekeknek a társadalom fölé hemondta el éppen egy pártonkívüli dolgozó a taggyűlésen. Gyümölcsöző e bizalom. Ennek őszinte szóval tiszta vizet öntött , , ,, „ „ , . . , méltatásához és az ezt gátló ese a pohárba, a többség helyeslésétjjezeíftenkénti bizalmatlanság elemtő] kísérve megvédte a szakszer- akasztjuk most sem szöglédezéséhez az apropót a naposban vezet segítésében jeleskedő, sok + k h A szerzett ellentétes élmény adta. goSan bíráló párttagot. Egyik nagyközségünk állatorvos népfronttitkára kereste fel a járási párttitkárt. A beszélgetés ezek a viták, ez a harc nem zárja ki a párt és a pártonkívüliek egyre fokozódóbb, jó kapcsolatát. Nem sokat vatta*, te 1jlődött a közfelfogás a köszsovetségre terua során kérte, hogy a községi nép Zás érdekeken alapuló összefogás. A népfrontpolitika nem akárfrontbizottság tagjai és aktivis-a kölcsönös bizalom dolgában az milyen szövetség. Szocialista tártás számára általuk szervezett utóbbi esztendőkben. Ennek oltalma van ennek az összefogáselőadássorozatban vállaljon ellenére — a fenti szélsőséges cse- nak. A kommunisták tenni akaegy előadást az új gazdasági tőknél többnyire finomabb forrási, beleszólási jogát vitató, vagy mechanizmusról. „Munícióval ’ is mában — még sokszor adódnak a pártonkívüliek szerepet esetenfel akarnak készülni a tenni- zavarok, félreértések, sőt, félreként csökkenteni kívánó hibás valókra, a népfront szerepének magyarázás is. Kinek használ, szemlélet és bizalmatlanság árnövekedése, a népi-nemzeti egy- kinek érdeke a közéleti emberek talmas. Megosztja az erőket ség tevékeny fokozása érdekében, megosztása? Érthető örömmel fogadta a ké . . . , rést, vállalta teljesítését a titkár ,vajosan tisztázta a párt legelvtárs. Miután megegyeztek, a főbb fóruma, a IX. kongresszus, látogató kissé húzódozva előadta hogy párttagoknak és partonpanaszát. Fáj neki, hogy szeme- kívülieknek egyaránt közös érdeke vetette községük, egyik párt- kg. nemzeti nagy célunk, szocialagia, hogy miért ő. a párton- lista hazánk felvirágoztatása a kívüli elnökök, a falugyűlésén. .. Próbált ilyen alapon hangulatot népi-nemzeti egység növelésével kelteni ellene. Fontos tényezője a sikernek a csökkenti a sikert. A kölcsönös bizalom a közös érdekek szolgálatán kell hogy alapuljon. Erősítése nem egyéni elképzelés dolga, hanem fontos része a mi népünk teljes bizalmát élvező marxista párt politikájának. A ferde politikai felfogásból, a szubjektív egyéni Ha csak egyedi lenne ez az közös ügy érdekében tevékenyke nézetekből adódó bizalmatlanságeset, akkor is szót érdemelne. A többi kommunista helyeselte, hogy pártonkívüli tisztségviselő elnököljön a falu ünnepségén. Népfront-titkárunkat mégis joggal bántotta, zavarta az igazságtalan, s a párt politikájával ellentétes bizalmatlanság. Kísért még a régi szemlélet. Mire jó és kinek használ e politikai szűklátókörűség? Sejti-e vajon e meggondolatlan párttag, hogy éppen a munkában szövetséges mozgalmi vezetőt sérti bizalmatlanságával? Felméri-e, hogy éppen azt a szövetséget tadó emberek összefogása és ebben rá reagálnak a politikaia munkában az egymás irántilag érettebbnek bizonyuló kombizalom. munisták és a közéletben aktív közös kohóban érleli a külön szerepet vállaló pártonkívüliek közőfoglalkozású, hivatású és sokasága, felekezetű, más-más korú és érdeklődésű embereket a választást megelőző, nagy tömegeket mozgósító, megélénkült tevékenység. A félreértés, az oktalan gáncsoskodás fékezően hat, jöjjön az bárhonnan. A bizalomra és az arra érdemtelenek között van egy víz rá Mindenütt nézzünk szembe az effajta bizalmatlansággal és küzdjünk ellene. A kicsinyes szembenállás elválaszt, kedvet szeghet, míg a közös ügy fellendítésén fáradozók egymás iránti teljes bizalma szárnyakat adhat. zírja, melynek erősítését írta elő lasztó, amely mércének is meg- Somi Benjáminná Történelmi Emlékbizottság SS? £ A'A KISUA dicsőbb szakaszaiban^ — elsősor- eszme érdekében ... megszüntetni Magyar Nemzeten, Kis Újságon és ban ?84- ban - hogyan küzdőt- a jogtalan és oktalan rabságot, Népszaván keresztül a Történelmi 11 f nép és vezetői együtt a amiben emberek milliói feküd mi Emlékbizottság is felhívást nőkráciáért, . itaa.ägl és tér- A ÄA' SnS, élS "« híl.«.k Trsadalmi haladásért. Az Irot . , „ Kodály Ady és Jó zottság vezetői is és tették le az val, az előado- és képzőművészét mint Bartók, Kodály, Ady és so ® koszorút Petőfi szobeszközeivel próbálták felébresztsef Attila fára teni a nemzet lelkiismeretét. A szocialista és rokonszenvező Az értelmiség részvétele a kö képzőművészek is a maguk esz A tömegek és az összefogás Zös nagy feladatban igen sokolda közeivel tárták fel a kor égető erejétől megrémült uralkodó oszló volt. A munkáskórusok és problémáit. A Vasas Székházban tály terrorral válaszolt. A fő és amunkásszínjátszók előadásaiban rendezett kiállításon olyan nepást a pártra mérte, letartóztatmajd a Hont Ferenc által rendekkel találkozunk, mint: Bánva annak mintegy 600 harcosát és dezett Vigadó-i és Zeneakadé- Béla, Berda_ Ernő, Bokros-Bi- vezetőjét. mint irodalmi esteken valóban mann Dezső, Derkovits Gyula, a terror megrémítette a szöp művészek színe-java vállalt Dési-Huber István, Farkas Alávetségeseket — így a Történelmi szerepet. Olyan művészek fém- dár. Fenyő A. Endre. Goldmann Emlékbizottság rövid fennállása jelzik ezeket az előadásokat, mint György, Hay Károly László, B. után megszűnt. Megszűnt, hogy Ascher Oszkár, Basilides Mária, Juhász Pál, Kender György. Ku későbbi időben új keretekben Bánki Zsuzsa, Baló Elemér, Gob- WZ D. István, Mészáros László, éledjen újjá. Endre1C^ofif^Erzsébet^ Horváth és^mások“ Pátzly Pál* Petőfi- Nehéz volna felsorolni is azt a Ferenc, Major Tamás, Medgyasz- emlékplakettjét a Történelmi gr*W> * mürt TSSSSSS mÄ0tinklän! SÄ 3g"SÄm szó^ leltetés előtt már tízezres példány alatt tettek. Tetteik már a tört KáHai CvúíL cikke a ban díszítette a kabátok hajtó-ténelem részei és így vonhatjuk ki például Kallai Gyula cikke a je a következtetést: azért csatla✓ Népszavában az 1941. decemberi Kau . ...... Petőfi-estről, amelynek beveze A bizottság kiadásában jelentkeztek a párt népfrontpolitikafőjét Móricz Zsigmond tartotta, meg 1942. márciusában egy „Pe- jához, mert felismerték, hogy a ,,Igaza van Móricz Zsigmondnak tőfi útján ’ című tanulmánykötet, nemzet sorsdöntő kérdéseiben ak- írja Kállai -, amikor a be- amelynek írói ismét a legku- kor -s a ázt mutatta a helyes vezető tanulmányában Petőfiről fondozobb szemszögből tettek kiazt mondja: Korlátlan benne a tét Petőfi eszméi mellett, utatszabadságvágy, s ezt a korlátlan- A mozgalom csúcspontja az Dr. Szemere Veraságot követeli a nép számára is”. 1942. március 15-i tüntetés élőkő- történész KÉPVISELŐJELÖLTJEINK 7. sz. választókerület: Molnár János 1919-ben született. Szülei középparasztok voltak, ő magja is a mezőgazdaságban dolgozott, egyéni parasztként. Pártonkívüli. A felszabadulás után esti tagozaton elvégezte a mezőgazdasági technikumot. A madocsai Igazság Termelőszövetkezetnek megalakulásától tagja, jelenleg nem függetlenített elnökhelyettese. A felszabadulás utáni években aktívan bekapcsolódik a társadalmi életbe, 1958-tól a madocsai községi tanács végrehajtó bizottságának tagja. Szerénységével, közvetlen emberi magatartásával népszerű lett a faluban. Beválasztották a Hazafias Népfront elnökségébe is. Ebben az évben képviseli majd először a Tolna megyei dolgozókat az országgyűlésen. 9. sz. választókerület: Csapó Jánosné 1935-ben született. Szülei munkásemberek. Bőripari technikumot végzett, jelenleg a Simontornyai Bőrgyár főművezetője. Pártonkívülii. Az ifjúsági mozgalomban részt vett, üzemi DISZ- titkár volt, jelenleg pedig a szakszervezeti mozgalomban és a Vöröskereszt-szervezetben tevékenykedik. Munkáját nagy hozzáértéssel és lelkiismerettel végzi. Közvetlen, jó munkakapcsolatot alakított ki a dolgozókkal A szocialista munkaversenyben és brigádmozgalomban kezdeményező szerepe van. Eredményes munkájáért a gyár kétszer is külföldi tanulmányútra küldte. Kiváló Dolgozó-oklevelet, Kiváló Dolgozó-jelvényt szerzett. Szakmai téren elért eredményeinek elismeréséül a Könnyűipar Kiváló Dolgozója lett. Először lesz országgyűlési képviselő. 8. sz. választókerület: Hunyadi Károly 1901-ben született. Az egyetemen tanári diplomát szerzett. 1947 óta tagja a pártnak, azóta aktívan részt vesz a munkásmozgalomban. A megyei pártbizottság tagja. A felszabadulás előtt és után pedagógusként tevékenykedik, majd a megyei tanács oktatási osztályának vezetője volt. Hosszú idő óta a Hazafias Népfront Tolna megyei titkára. Idős kora ellenére fáradhatatlanul dolgozik, állandóan kapcsolatban van az emberekkel. Tolna megyében mindenütt ismerik, népszerű, közmegbecsülésnek örvend Eredményes munkájáért a Munka Érdemrend aranyfokozatával tüntették ki. A dolgozókkal való kapcsolatát még közvetlenebbé tette az, hogy évek óta képviseli érdekeiket a parlamentben, mint Tolna megye országgyűlési képviselője. Szakszervezeti könyvtárosok értekezlete A SZMT központi könyvtáréról, az 1966. évi eredményekről,* nak irányítása mellett több mint illetve az 1967. évi feladatokról száz szakszervezeti könyvtár ma- Jelenleg Tolna megyében adoskodik a különböző termelő egy-házaknak csak 17,7 százaléka cégekben. Az itt társadalmi mun veszi igénybe a szakszervezeti kában dolgozó könyvtárosok ré- könyvtárak szolgáltatásait. Eleszére február 28-án, az SZMT ből következik a legfontosabb központi könyvtárának vezetője, feladat: az olvasók táborának Pacsai László tartott tájékozta növelése. Szekszárdi siker Az elmúlt napokban rendezték ván, a szekszárdi férfiszabó méreg Budapesten a ruházati kis retes részleg vezetője negyvenipari szövetkezetek szabászainak három versenyző közül a harmaországos versenyét. A Szekszárdi dik lett, ezért bronzérmet kapott. Szabó Kisz-t egy férfi- és egy Török Mihály, a tanműhely venői szabó „csapat” képviselte. A tetőre szintén eredményesen szenői szabók nem értek el helye repelt, bejutott az első tizenkét rész, a férfiak annál inkább kihelyezett közé, őt díszoklevéllel tettek magukért. Komáromi 1st- jutalmazták.