Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

I ******* A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a minisztertanács tájékoztatási hivatala, a kormány titkársága, az MSZMP országházi bizottsága és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége mély megrendüléssel közli, hogy Naményi Géza elvtárs, a minisztertanács tájékoztatási hivatalának vezetője február 28- án, élete 53. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése március 4-én, kedden, 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben, a Fővárosi Tanács által adományozott díszsírhelyen. Naményi Géza elvtársat a minisztertanács saját halottjának tekinti. Naményi Géza, 1916. szeptember 5-én született Miskolcon. A gimnáziumi érettségi letétele után a Felső Magyarországi Reggeli Hírlap szerkesztőségében dolgozott, mint gyakornok. 1938-ban kitanulta a villanyszerelő-szakmát, majd a felszabadulás után munkája mellett sikeresen elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetemet, ahol elektromérnöki diplomát szerzett. 1945. óta volt tagja a pártnak. A felszabadulás után először a Felvidéki Népszavánál, majd Miskolcon, az Észak-Magyarország szerkesztőségében dolgozott különböző vezető beosztásokban. 1955 elejétől az Esti Budapest rovatvezetője, majd a szerkesztőbizottság tagja. Az ellenforradalom után részt vett a kormány tájékoztatási hivatalának megszervezésében, rövid ideig az Esti Hírlap szerkesztőbizottsági tagja,ezután a tájékoztatási hivatal osztályvezetője, majd elnökhelyettese, 1959-től vezetője volt. Kiemelkedő munkásságáért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a „Magyar szabadság érdemrend” ezüst fokozatával és a „Munkaérdemrend" arany fokozatával tüntette ki. (MTI) Erőtérbesi védelme Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Pénteken az ÉDOSZ-székházban ülést tartott a lázakszervezetek Országos tanácsa. Virszlay Gyula SZOT-titkár megnyitója után Gerébi Sándorné, a SZOT titkára számolt be a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a beszámolót jóváhagyta és egyetértését fejezte ki azzal, hogy az SZVSZ főtanácsának 1968. decemberi határozata alapján Budapesten tartják a VII. szakszervezeti világkongresszust. Enne időpontját 1969. október 17— 31 -re tűzték ki. Ezután Ligeti László a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szóbeli kiegészítése következett a szakszervezet elnökségének írásos jelentéséhez, amely a lakosság ellátásával, a minőség és az árak alakulásával és a KPVDSZ ezzel kapcsolatos tevékenységével foglalkozik. A jelentés megállapítja, hogy a kereskedelemben, az önálló vállalati, szövetkezeti árpolitika még nem érvényesült a kívánt szinten, csupán kezdeti eredményei mutatkoztak, elsősorban a nagykereskedelemben. A módszerekből az következik, hogy az árcsökkenés rendszerint átmenet telieíí — a leértékelésnél, a kiárusításoknél 'jlentkezik — míg az áremelés t--*/■?. A vállalati ármunka >b‘- ' " ~té,*orságai kedvezői le.-'II ! - a szakszervezeti szervek árellenőrző tevékenységére is. A KPVDSZ — a SZOT Elnökségének egy korábbi állásfoglalása alapján — fokozta árellenőrzési tevékenységét. Társadalmi ártanácsadó bizottságot hozott létre, s segítségével — rendszeresen vizsgálja az árról sétás helyzetét, az árak alakulását. A jelentés a dolgozók életszínvonalának fontos tényezőjeként hangsúlyozza, azt a követelményt, hogy keresetükért megvásárolhassák a szükséges cikkeket. Ennek feltétele a zavartalan áruellátás, a bérek és az árak megfelelő aránya, a kielégítő választék és minőség. Hozzá tartozik azonban a dolgozók jövedelmének realizálásához az is, hogy megfelelő körülmények között vásárolhassanak. A kereskedelmi hálózat negyede 7500 üzlet ,o.ezen formában dolgozik. Különösen számottevő az előrehaladás a III. ötéves terv időszakában, s 1970-ig várhatóan a bolti alapterület 23 százalékkal, a vendéglátóhelyek alapterülete 16 százalékkal, a szállodai férőhelyei száma 52 százalékkal, a nagykereskedelmi tárolótér 15 százalékkal, a zöldség-gyümölcs raktárhálózat pedig 70 százalékkal növekszik, míg ez alatt az idő alatt az áruforgalom 35—40 százalékkal nő. Ennek ellenére egyes * g - zan, például a cipő eres! edd en, változatlanul elmar a r.r. > • ’.e‘ d; színvonala a követelm .től. A beszló leszögezi, hogy a fogyasz k érlelteinek védelme az egész kereskedelemben előtérbe került. A szakszervezetek mintegy tízezer ipari dolgozó részvételével csaknem két évtizede foglalkoznak a kereskedelem társadalmi ellenőrzésével. A KPVDSZ úgy látja, hogy a társadalmi ellenőrzést a kiskereskedelemről most már ki kell terjeszteni a nagykereskedelem és az ipar egyes részlegeire is. A főtitkári beszámoló és az elnökségi jelentés részül a kereskedelmi munka színvonalának növelése érdekében megszabja saját, — a KPVDSZ — feladatait. A napirend megvitatásában részt vett Szurdi István belkereskedelmi miniszter is. I* Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között kötött kulturális és tudományos együttműködési egyezményt. Törvényerejű rendeletével a felsőfokú híradás és műszeripari technikum, valamint a felsőfokú villamosgépipari technikum egyesítésével létrehozta a művelődésügyi. >.tm,Tniszter. felügyelete alatt álló Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolát., Elhatározta megyei (főváros pénteken hajnalban, magyar idő szerint háromnegyed négy tájban heves földlökéseket éreztek Lisszabonban és Portugália több városában, mindenekelőtt Coimbrában, amely a fővárostól kétszáz kilométerre északra fekszik. Ugyanebben az időben ugyancsak erős földrengést észleltek Madridban, Afrika északi részéin, főleg Rabat környékén.* Jól tájékozolt politikai körök szerint Ian Smith, a szakadár rhodesiai rezsim miniszterelnöke „titkos tervet” küldött Londonnak, amely alapul szolgálhatna a zsákutcába jutott angol—rhodesiai tárgyalások folytatásához. A rhodesiai kormány mindeddig nem erősítette meg a hírt. . . Sajtótájékoztatón számolt be pénteken Bokor Péterné dr. •Szegő Hanna kandidátus, az MTA állam- és jogtudományi intézetének csoportvezetője az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottsága New Yorkban megtartott 22. ülésszakának munkájáról. Részletesen szólott arról, hogy a 32 tagország képviselői megkülönböztetett érdeklődést tanúsítottak a "hazánkban bevezetett gyermekgondozási segély és annak tapasztalatai iránt. si) bírósági és járásbírósági (városi, városi kerületi bírósági) népi ülnökök 1969. május 16 és június 30 közötti választását.Megtárgyalta és elfogadta az igazságügy-miniszter jelentését a kegyelmi ügyek intézésének 1968. évi tapasztalatairól. Végül a szarvasi járáshoz tartozó örménykút község területén Kardos néven új község szervezését határozta el. Húszéves az OTP "1949. március 1-én alakult meg az Országos Takarékpénztár. Pontosan húsz évvel ezelőtt. Jubileum alkalmából mindig felmérik az eredményeket, a számadatok sokaságával illusztrálják a megtett utat. Mi ezúttal eltekintünk a statisztikától, csupán két adatot közlünk. Az OTP-fiókok Tolna megyében több mint 300 000 millió forint takarékbetétet kezelnek. Az OTP szekszárdi fiókjában évente több mint 120 000 ügyfél fordul meg. Nem tudom, akad-e olyan család, amelyiknek ne lett volna több-kevesebb dolga ezzel a hivatallal. Akkor is tolongtak az ügyfelek, amikor még szűkös helyiségben fogadták őket, s most is, amikor a feltételek már igényesek, méltóak a nagy forgalomhoz. Az egyik betétügyben kopogtat, a másik telket szeretne vásárolni, a harmadik építési ügyben, a negyedik a lottónyereményt váltja be, és így tovább. Az első pillanatban úgy tűnik, hogy az OTP szerepköre leszűkül a különféle pénzügyietekre. Ha azonban jobban belegondolunk, kiderül, hogy ennél sokkal többről van szó: az OTP nagyon pontos fokmérője az ország politikai hangulatának, társadalmi közérzetének. A pénzügyietek mögött mindig több húzódik annál, mint amit végül is a forint-végösszeg közvetlenül mutat. Amikor valaki házhelyet vásárol, hogy családi házat építsen, a szándékban benne rejlik a hétköznapi élet egészséges lüktetése, az embereknek a békés holnapba vetett hite, az önmagunkért, családunkért érzett felelősségtudat. Amikor valaki benyújtja minden fizetés után a félretett pénzét, hogy azt takarékbetét formájában őrizzék, abban ott van az állam, a társadalom szilárdságába vetett hit. A hétköznapok kisembere éppúgy mint a közélet ismert egyénisége, mindennap leadja a voksot rendszerünk mellett: a betét bizalom, állásfoglalás is, de közvetlen segítője is a gazdasági élet vérkeringésének. Udvariasság, készséges intézkedés. Az OTP helyiségeibe mindenki szorongás nélkül lép be, ott mindenki kellemesen érzi magát. Nemcsak a modern ügyintézőhelyiség szuggerálja a kellemes érzést, hanem az alkalmazottak minden mozdulata, minden szava. Az intézet hivatásához méltóan fogad mindenkit, aki oda bekopogtat: minden szívdobbanásával arról igyekszik meggyőzni, hogy az emberekért, a tömegért él. A két évtized alatt nemhogy egy hajszállal is csökkent volna szerepköre, inkább mindennap erősödik. Tegnap elég volt még a néhány négyzetméternyi fogadóhelyiség,manapság néha már a nagy is kicsi. X. Y. tegnap még a szűk családi keretek közt próbálta megtervezni a családi holnapot, ma már az OTP közbeiktatásával: rájött, hogy így könnyebb, célravezetőbb. Az OTP mindenütt szinte családtaggá válik. A két évtized latt belenőtt a társadalom egészébe is, a kis családkba is. Amikor a jubileum alkalmából köszöntjük, aggal mondhatjuk így: „A mi OTP-nk...” B. F. EZ TÖRTÉNT A nemzetközi közvélemény az elmúlt napokban feszült érdeklődéssel figyelte a Nyugat-Berlin körül alakuló fejleményeket. Nem volt vitás, hogy a nyugat-berlini szenátus az NDK javaslatára csak formailag mondja ki a választást, a döntés Bonnban történik. Úgy tűnik, — hacsak az utolsó pillanatban nem jön közbe valami váratlan fordulat, hogy a Rajna partján ismét, mint már annyiszor, a hidegháborús szellem győzedelmeskedett a józanság felett. Miután ugyanis Diehl államtitkár, a bonni kormány szóvivője kijelentette: „Minden amellett szól, hogy a nyugatnémet elnökválasztásokat március 5-én mégis Nyugat-Berlinben tartják meg”. Kijelentését Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármester szinte szó szerint megismételte egy sajtókonferencián. Az NDK vezető lapja, a Neues Deutschland kommentárban állapítja meg: ismét megkerülték Bonnban és Nyugat-Berlinben a probléma magvát, azt az alapvető tényt, hogy Nyugat-Berlin nem tartozik a Német Szövetségi Köztársasághoz. Nixon nyugat-európai körútja most már nemcsak diplomáciai értelemben, nemcsak a kulisszák mögött, hanem a szó közvetlen értelmében is mind viharosabbá válók. Miközben a római Quirinalepalotában folytak az amerikai—olasz tárgyalások, tüntetések egész sorozata kavarta fel az „örök város” megszokott rendjét. Az egyetemen súlyos közelharcot vívtak a baloldali és jobboldali diákok, számos helyen tekintélyes tömegek tüntettek a NATO és Amerika egész politikája ellen. A tüntetések során több száz előállítás és sebesülés történt, sőt egy fiatal egyetemista, a 24 éves Domenico Congedo, az egyetemi verekedés során életét vesztette. Amikor az amerikai elnök távozott a Quirinale-palotából és megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, egy barna esőkabátot viselő fiatalember életét kockáztatva az autók és motoros testőrök menetébe vetette magát, állítólag azért, hogy — mint később vallotta — írásos petíciót adjon át az Egyesült Államok elnökének. A férfit némi dulakodás után őrizetbe vették. Ez az incidens nyilvánvalóan gyerekjátéknak bizonyul azokhoz a problémákhoz képest, amelyek De Gaulle elnök párizsi rezidenciáján, a tárgyalóasztalnál várják Nixont. Az amerikai elnök érkezésekor ugyan az Orly repülőtéren „az Egyesült Államok legrégibb barátjának és szövetségesének” nevezte Franciaországot, és De Gaulle is szólt „a két országot összekötő két évszázados barátságról”, de a szépen formált mondatok nem téveszthettek meg senkit. Johnson elnöksége alatt a két ország jó viszonyának csak romjai maradtak meg és senkinek nem lehetett illúziója afelől: az Atlantióceánon átívelő híd újjáépítése — ha egyáltalán megkezdődik —, még esztendőket vehet igénybe.