Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-10 / 235. szám
«jobban alkalmazkodni a lakosság igényeihez .A szolgáltatásokról hozott határozatot a kormány A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta a külügyminiszter tájékoztatóját dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke magyarországi látogatásáról és tárgyalásairól, amelynek során hasznos és gyümölcsöző eszmecsere folyt a nemzetközi problémákról — elsősorban az európai biztonság kérdéséről — és az országaink közötti kapcsolatokról. A látogatás jelentősen hozzájárult a magyar és a finn nép együttműködésének és barátságának elmélyítéséhez. A Minisztertanács a jelentést, tudomásul vette. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter jelentését kanadai látogatásáról és megbeszéléseiről. A kormány a tárgyalásokat hasznosnak ítélte és megállapította, hogy azok eredményei elősegítik a két ország gazdasági együttműködésének kiszélesítését. A Minisztertanács titkárságának vezetője ismertette az országgyűlés szeptember 24— 25-i ülésszakán elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat. A kormány felhívta az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségét és arról tájékoztassák az országgyűlés elnökét és a javaslattevő képviselőket. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére a Minisztertanács határozatot hozott a lakossági ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztésére. A kormány már korábban elfogadta a fejlesztés irányelveit és felkérése alapján ezeket négy országgyűlési bizottság, valamint a fővárosi és megyei jogú tanácsok végrehajtó bizottságai — külső szakemberek bevonásával — megvitatták. Az előterjesztés kiemeli, hogy főként a lakáskarbantartás, a mosás-vegytisztítás, a háztartási gépek javítása, a rádió-, a televízió-, a személygépkocsi-javítás és karbantartás terén merültek fel jogos panaszok. A Minisztertanács határozatot hozott a szolgáltatások fejlődését biztosító gazdasági szabályozó intézkedésekre: adó- és hitelkedvezmények nyújtására; a szolgáltatásban dolgozók érdekeltségének fokozására; egyszerűbb, a lakosság igényeihez jobban alkalmazkodó formák bevezetésére; az átalányrendszer, a helyszíni javító szervezetek kiszélesítésére; a bedolgozóhálózat bővítésére; a kölcsönző szolgálat kiterjesztésére; a lakosság szabad idejéhez jobban alkalmazkodó munkarend kialakítására. Elő kell mozdítani az állami vállalatok, szövetkezetek, közületek, intézmények és a magánkisipar szabad javító kapacitásának igénybevételét és nagyobb mértékben bevonni a munkaidőn túli javító tevékenységbe más főfoglalkozású szakembereket és nyugdíjasokat. A szolgáltatásokkal kapcsolatos árpolitika fontos eszköze a kiegyensúlyozott ellátás biztosításának, ezért előírja a határozat, hogy messzemenően figyelembe kell venni, a kisebb jövedelmű rétegek érdekeit, s az illetékes szervek tegyék hatékonyabbá az árellenőrzés. A határozat végül intézkedik — a lakosság saját javító munkájának megkönnyítése érdekében — az anyag-, alkatrész- és szerszámellátás megjavítására. A kormány felhívta a szolgáltatásokat végző állami vállalatokat és szövetkezeteket, azok vezetőit és dolgozóit, valamint a magán kisiparosokat, hogy végezzenek színvonalasabb munkát, javítsák a lakosság ellátását. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt, Ki hogyan nézi a tv4? A televízió műsorai iránt változatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg nemcsak a nézők, hanem a statisztikusok részéről is. Mint ismeretes, a televízió a legtöbb időráfordítást igénylő művelődési és szórakozási eszköz, s nem véletlen — a felmérések adatai is ezt bizonyítják —, hogy a televíziótulajdonosoknak csak kis hányada — mindössze 1,2 százaléka — néz meg minden műsort. Igaz, budapestiek és általában a városiak közül lényegesen többen vannak, akik szinte a teljes műsoridőt a televízióval rendelkező, kevéssé iskolázottak körében még a 20—22 százalékot is eléri ez az arány. A televíziónézőknek mintegy a fele, heti 3—15 órát tölt a képernyő előtt. Budapesten és a négy megyei jogú városban a televíziónézők csaknem harmadrésze általában heti 3—9 órán át figyeli a műsort, míg a kisebb városokban és községekben a készüléktulajdonosok többsége alig 3 órát fordíthat hetenként erre a szórakozásra. A statisztikusok a tv-műsorok kedveltségét is megvizsgálták. Érdekes, tapasztalat hogy a színházi közvetítés a 39 százalékos „népszerűségi aránnyal” megelőzi a sportközvetítéseket, amelyeket a készüléktulajdonosok 30 százaléka néz meg rendszeresen. Az ifjúsági témákat a nézők alig 10 százaléka jelölte meg kedvenc műsorként. Igen tanulságos ,a televíziónézők érdeklődési körének lakhely, valamint, iskolai végzettség szerinti vizsgálata. A budapestiek, bár mozival a legjobban el vannak látva, a játékfilmek vetítését igénylik leginkább, utána a színházi és a sportközvetítések valamint a tv-híradók állnak előtérben A vidéki városok lakossága a színházi közvetítéseket és a játékfilmeket kedveli jobban, s a ‘ falusi í nézők is "főleg ezeket,nézik meg. • Iskolázottság szerint : a legalacsonyabb végzettségűek igénye szinte minden műsorfajtánál alatta marad, vagy éppen csak eléri az országos átlagot: az érettségizettek, főleg a színházi és a sportközvetítéseket, továbbá a vetélkedőket nézik szívesen, az egyetemi végzettségűeknél kiemelkedik a tájékoztatás, az ismeretterjesztés, az irodalom és a komoly zenei műsorok iránt érdeklődők aránya. Maurice Schumann francia külügyminiszter moszkvai útja nagy érdeklődést kelt a a francia közvélemény körében, amely a két ország barátságának és együttműködésének továbbfejlesztését várja ettől a látogatástól. A Nation, a francia kormányhoz közelálló sajtóorgánum kommentárjában kifejezi, azt a reményt, hogy ez az utazás az együttműködés új szakaszát jelenti majd a két ország viszonyában. Maurice Schumann Kraszikovval, a TASZSZ tudósítóA belgrádi Kommuniszt, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének hetilapja,csütörtökön megjelent legújabb számában vezércikket szentel a ■IKSZ legfelsőbb irányító fóruma, az elnökség, október 14-én megtartandó ülésének, amelyen Jugoszlávia társadalmi és gazdasági rendszerének időszerű kérdéseit vitatják meg. Az ülés elé konkrét problémák kerülnek: a fizetésképtelenség, a gazdaság helyzete a jövedelemelosztásban és az úgynevezett állami tőkével kapcsolatos kérdések (ez állami tőke fogalma Jugoszláviában a szövetségi állam tulajdonában levő olyan pénzeszközöket jelenti, amelyet beruházásokra fordítottak vagy fordítanak). A Kommuniszt szerint a problémák tisztázásához minden szempontból fel kell mérni az országban 1965- ben bevezetett gazdasági és társadalmi reform jelenlegi helyzetét, mivel „többféle vér van Ugolkov, a Pravda ankarai tudósítója a lap csütörtöki számában kommentálja az október 12-én sorra kerülő török általános parlamenti választások előkészületeit. A jelenlegi választási kampányt a török politikai körök szembetűnő nézeteltérése jellemzi. Az országban egyre nagyobb hangot kapnak azok az erők, amelyek fő céljukként jelölik meg olyan körülmények létrehozássa, amelyek Törökországot a nem kapitalista fejlődés útjára állítanák — írja a Pravda tudósítója. „Elmúlnak azok az idők, amikor Törökország egyoldalú nyugati, elsősorban amerikai orientációja nem volt vitatható. Jelenleg sokan megbizonyosodtak arról, hogy Washington és Bonn imperialista köreinek tervei mélyen ellentmondanak a török nép nemzeti érdekeinek. És míg a török burzsoá pártok változatlanul fellépnek Törökországnak a nyugati gazdasági és katonai-politikai blokkokban való részvétéért pédla a széles körű" köményién" beleértve a török munkáspártokjóval folytatott beszélgetése során kijelentette, azért, utazik Moszkvába, mert szilárd meggyőződése, hogy siker koronázza majd küldetését. Ez a látogatás és a francia— szovjet együttműködési bizottság közvetlenül ezután kezdődő ülésszaka újabb tényezővel járul hozzá a két ország baráti egyetértésének fejlesztéséhez a két nép érdekében, a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében — fűzte hozzá a miniszter. Kemény alakulttá, amelyek a derűlátótól a végletekig borúlátóig terjednek". A Kommuniszt nagy hangsúlyt ad a reform eredményeinek. A lap szerint megnövekedik a dolgozók lehetősége arra, hogy maguk intézzék sorsukat és megszilárdultak a Jugoszlávia dolgozóit, népeit, nemzetiségeit összekötő kapcsolatok. Felhívja azonban a figyelmet arra is, hogy „az elfogadott irányvonal végrehajtása során következetlenségek és aránytalanságok is jelentkeztek". A JKSZ lapja kijelenti: „a JKSZ elnökségében a gazdasági kérdésekről folytatandó megbeszéléseknek mindenképpen ösztönzést kell adniok ahhoz, hogy következetesebben tartsuk magunkat a már elfogadott irányvonalhoz, felhívást kell jelenteniök, hogy határozottabban váltsuk valóra a JKSZ IX. kongresszusának határozatait”, és néhány más politikai és szakszervezeti egyesülést, követelik az ország kilépését ezekből az egyenlőtlen szövetségekből”. „Meg kell állapítanunk, hogy ezek a nézetek fokozatosan konkrét cselekedetekben nyilvánulnak meg. Az elmúlt évektől eltérően Törökország több lépést tett az arab államokkal való baráti kapcsolat megszilárdításáért. Jelentősen javultak Törökország kapcsolatai a szomszédos balkáni szocialista országokkal is. Törökországban — hangsúlyozza a cikkíró — külön figyelmet szentelnek a Szovjetunió békeszerető külpolitikai irányvonalának, amely szilárd alapul szolgál a szovjet—török jószomszédi kapcsolatok fokozatos javulásához. Különösen kedvező fordulat történt a török—szovjet gazdasági kapcsolatokban. A Szovjetunió műszaki közreműködésével Törökországban megkezdték egy olajfeldolgzó üzem, egy alumíniumgyár és más inari létesítmények létrehozását. gyek, mint a Tungsram, Ort*on, Ikarus, Palma és mások. A védjegy mintegy magában hordozza a gyártó vállalat eredményeit, azokat a tapasztalatokat, amelyeket a védjegyzett áruk vevői hosszú évek során szereztek. Ha ezek a tapasztalatok kedvezőek, a védjegy az értékesítés egyik leghatékonyabb segítője. — Az új gazdaságirányítása rendszerben megnövekszik a védjegyek jelentősége a belső, fogyasztói kapcsolatokban is. Ahogy nő az áruválaszték, fokozódik a vásárlóközönség igénye, hogy az az azonos, vagy hasonló rendeltetésű különféle termékeket egymástól megkülönböztesse. Ennek jól bevált eszköze a védjegy. A mindennapos tapasztalat is arról tanúskodik, hogy a fogyasztói forgalomban bővül a védjeggyel ellátói áruk kínálata. A védjegy segíti a vállalatot, a bel- és külföldi versenyben, egyben a vásárlók számára is könnyebbséget, jobb tájékozódási lehetőséget teremt. Védjegyjogunkat alapjában egy múlt század végi törvény szabályozza, amely ellentmondásban van megváltozott gazdasági-társadalmi rendünkkel és a modern nemzetközi áruforgalom követelményeivel. Ennek az elavult törvénynek a felváltása egy új, korszerű, a belső és a nemzetközi piac igényeivel számot vető törvénnyel, része annak a céltudatos folyamatnak, amely a gazdaságunk fejlesztését elősegítő jogintézmények korszerű szabályozását tűzte ki célul, s amelynek első eredménye ez év elején a feltalálói-szabadalmi jog új törvényi szabályozása volt. ■ — Az új védjegytörvény egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a forgalomban alkalmazott védjegyek megkülönböztető képességét, elejét vegye annak, hogy a védjegy a vásárlóközönség megtévesztésére alkalmas félrevezető, valótlan elemeket tartalmazzon. Ennek biztosítéka, hogy a törvény védjegyjogi oltalomban csak azokat a jelzéseket részesíti, amelyeket az érdekelt vállalat az Országos Találmányi Hivatalnál lajstromoztat. Itt, a jelzést alaposan megvizsgálják abból a szempontból, hogy a törvényes követelményeket kielégíti -e. Az így lajstromozott védjegyek alkalmasak lesznek a nemzetközi elismerésre is. Hazánk ugyanis tagja annak a nemzetközi védjegyuniónak, amely lehetővé teszi a tagországok számára, hogy egyetlen bejelentéssel valamennyi tagországban érvényes védjegyjogot szerezhessenek. A védjegyjog új szabályozása módot nyújt arra, hogy érvényesítsük a korszerű nemzetközi védjegyjogi gyakorlatban kialakult új elveket, így például a korábbi jogszabály csak szó, vagy ábrás védjegyeket ismert, a korszerű áruforgalmazást viszont igen hatékonyan segítik a jellegzetes alakú, vagy színű palackok, dobozok és hasonló csomagolóeszközök. A régi törvény csak áruhoz kapcsolódó védjegyet ismert, azóta viszont széles körben elterjedtek a szolgáltatással kapcsolatos védjegyek — például a Patyolat hattyúja —, a hirdetésekben rendszeresen alkalmazott szignálok stb. — A törvényjavaslat előkészítő munkái a befejezéshez közelednek. Az új törvény elfogadása esetén kedvező felületeket teremt a vállalatok korszerű védjeegypolitikájának kialakításához. Készül az új védjegytörvény A készülő új védjegytörvényről illetékes helyen tájékoztatták dr. Baczony Lászlót, az MTI munkatársát. Elmondották: — Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlődése révén átkunk egyre szélesebb körben jutnak el a világ különböző országaiba, előnyös értékesítésüket elősegítik, a világpiacon eddig is bevezetett, jó hírnévre szert tett védje- NEMZETKÖZI LAPSZEMLE Az együttműködés új szakasza .4 reform eredményei a JKSZ-elnökség ülésén Változások a választások után ?