Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

«jobban alkalmazkodni a lakosság igényeihez .A szolgáltatásokról hozott határozatot a kormány A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta a külügyminiszter tájékoz­tatóját dr. Urho Kaleva Kek­­konen, a Finn Köztársaság el­nöke magyarországi látogatá­sáról és tárgyalásairól, amely­nek során hasznos és gyümöl­csöző eszmecsere folyt a­ nem­zetközi problémákról — első­sorban az európai biztonság kérdéséről — és az országaink közötti kapcsolatokról. A lá­togatás jelentősen hozzájárult a magyar és a finn nép együttműködésének és barát­ságának elmélyítéséhez. A Minisztertanács a jelentést, tudomásul vette. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette a külkereske­delmi miniszter jelentését ka­nadai látogatásáról és megbe­széléseiről. A kormány a tár­gyalásokat hasznosnak ítélte és megállapította, hogy azok eredményei elősegítik a két or­szág gazdasági együttműködé­sének kiszélesítését. A Minisztertanács titkársá­­­gának vezetője ismertette az országgyűlés szeptember 24— 25-i ülésszakán elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat. A kormány fel­hívta az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségét és arról tájékoz­tassák az országgyűlés elnö­két és a javaslattevő képvise­lőket. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére a Minisztertanács határozatot hozott a lakossági ipari, ke­reskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztésére. A kormány már korábban elfo­gadta a fejlesztés irányelveit és felkérése alapján ezeket négy országgyűlési bizottság, valamint a fővárosi és megyei jogú tanácsok végrehajtó bi­­­zottságai — külső szakembe­rek bevonásával — megvitat­ták. Az előterjesztés kiemeli, hogy főként a lakáskarbantar­tás, a mosás-vegytisztítás, a háztartási gépek javítása, a rádió-, a televízió-, a személy­gépkocsi-javítás és karbantar­tás terén merültek fel jogos panaszok. A Minisztertanács határoza­tot hozott a szolgáltatások fej­lődését biztosító gazdasági sza­bályozó intézkedésekre: adó- és hitelkedvezmények nyújtá­sára; a szolgáltatásban dolgo­zók érdekeltségének fokozá­sára; egyszerűbb, a lakosság igényeihez jobban alkalmazko­dó formák­ bevezetésére; az átalányrendszer, a helyszíni javító szervezetek kiszélesíté­sére; a bedolgozóhálózat bő­vítésére; a kölcsönző szolgálat kiterjesztésére; a lakosság sza­bad idejéhez jobban alkalmaz­kodó munkarend kialakításá­ra. Elő kell mozdítani az álla­mi vállalatok, szövetkezetek, közületek, intézmények és a magánkisipar szabad javító kapacitásának igénybevételét és nagyobb mértékben bevon­ni a munkaidőn túli javító te­vékenységbe más főfoglalko­zású szakembereket és nyug­díjasokat. A szolgáltatásokkal kapcso­latos árpolitika fontos eszköze a kiegyensúlyozott ellátás biz­tosításának, ezért előírja a ha­tározat, hogy messzemenően figyelembe kell venni, a kisebb jövedelmű rétegek érdekeit, s az illetékes szervek tegyék ha­tékonyabbá az árellenőrzés. A határozat végül intézkedik — a lakosság saját javító munkájá­nak megkönnyítése érdeké­ben — az anyag-, alkatrész- és szerszámellátás megjavítá­sára. A kormány felhívta a szol­gáltatásokat végző állami vál­lalatokat és szövetkezeteket, azok vezetőit és dolgozóit, va­lamint a magán kisiparosokat, hogy végezzenek színvonala­sabb munkát, javítsák a la­kosság ellátását. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt, Ki hogyan nézi a tv4? A televízió műsorai iránt változatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg nemcsak a né­zők, hanem a statisztikusok részéről is. Mint ismeretes, a televízió a legtöbb időráfordí­tást igénylő művelődési és szó­rakozási eszköz, s­ nem vélet­len — a felmérések adatai is ezt bizonyítják —, hogy a te­levíziótulajdonosoknak csak kis hányada — mindössze­ 1,2 százaléka — néz meg minden műsort.­ Igaz, budapestiek és általában a városiak közül­ lé­nyegesen többen vannak, akik szinte a teljes műsoridőt a te­levízióval rendelkező,­ kevéssé iskolázottak körében még­ a 20—22 százalékot is eléri ez az arány. A televíziónézőknek mintegy a fele, heti 3—15 órát tölt a­ képernyő előtt. Buda­pesten és a négy megyei jogú városban a­­ televíziónézők csaknem­­ harmadrésze általá­ban heti 3—9 órán át figyeli a műsort,­ míg a kisebb váro­sokban és községekben a ké­­­szüléktulajdonosok­ többsége alig 3 órát fordíthat heten­ként erre a szórakozásra. A statisztikusok a tv-mű­­sorok kedveltség­ét is megvizs­gálták. Érdekes, tapasztalat hogy a színházi közvetítés a 39 százalékos „népszerűségi aránnyal­” megelőzi a sport­­közvetítéseket, amelyeket a készüléktulajdonosok­ 30 szá­zaléka néz meg rendszeresen. Az ifjúsági témákat a nézők alig 10 százaléka jelölte meg kedvenc műsorként. Igen tanulságos­ ,a­ televízió­­nézők érdeklődési körének­­ lak­hely, valamint, iskolai végzett­ség szerinti vizsgálata. A bu­dapestiek, bár mozival­­ a leg­jobban­ el vannak­­ látva, a já­tékfilmek­­ vetítését igénylik leginkább, utána a színházi és a sportközvetítések valamint a­­ tv-híradók állnak előtérben A vidéki városok lakossága a színházi­­ közvetítéseket és a játékfilmeket kedveli jobban, s a ‘ falusi í nézők is "főleg eze­ket,­­nézik meg. • Iskolázottság szerint : a­­ legalacsonyabb vég­zettségűek­ igénye szinte min­den műsorfajtánál alatta ma­rad, v­agy­­­ éppen csak eléri az országos átlagot: az érettségi­zettek, főleg a színházi és a sportközvetítéseket, továbbá a vetélkedőket nézik szívesen, az egyetemi végzettségűeknél kiemelkedik a tájékoztatás, az ismeretterjesztés, az irodalom és a komoly zenei műsorok iránt érdeklődők aránya. Maurice Schumann francia külügyminiszter moszkvai út­ja nagy érdeklődést kelt a a francia közvélemény köré­ben, amely a két ország ba­rátságának és együttműködé­sének továbbfejlesztését vár­ja ettől a látogatástól. A Na­tion, a francia kormányhoz közelálló sajtóorgánum kom­mentárjában kifejezi, azt a reményt, hogy ez az utazás az együttműködés új szaka­szát jelenti majd a két or­szág viszonyában. Maurice Schumann Kraszi­­kovval, a TASZSZ tudósító­A belgrádi Kommuniszt, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének hetilapja,­­csütör­tökön megjelent legújabb szá­mában vezércikket szentel a ■IKSZ legfelsőbb irányító fó­ruma, az elnökség, október 14-én megtartandó ülésének, amelyen Jugoszlávia társadal­mi és gazdasági rendszerének időszerű kérdéseit vitatják meg. Az ülés elé konkrét prob­lémák kerülnek: a fizetéskép­telenség, a gazdaság helyzete a jövedelemelosztásban és az úgynevezett állami tőkével kapcsolatos kérdések (ez ál­lami tőke fogalma Jugoszlá­viában a szövetségi állam tu­lajdonában levő olyan pénz­eszközöket jelenti, amelyet be­ruházásokra fordítottak vagy fordítanak). A Kommuniszt szerint a problémák tisztázá­sához minden szempontból fel kell mérni az országban 1965- ben bevezetett gazdasági és társadalmi reform jelenlegi helyzetét, mivel „többféle vé­r van Ugolkov, a Pravda an­karai tudósítója a lap csütör­töki számában kommentálja az október 12-én sorra kerülő török általános parlamenti vá­lasztások előkészületeit. A jelenlegi választási kam­pányt a török politikai körök szembetűnő nézeteltérése jel­lemzi. Az országban egyre na­gyobb hangot kapnak azok az erők, amelyek fő céljukként jelölik meg olyan körülmé­nyek létrehozássa, amelyek Törökországot a nem kapitalis­ta fejlődés útjára állítanák — írja a Pravda tudósítója. „Elmúlnak azok az idők, amikor Törökország egyoldalú nyugati, elsősorban amerikai orientációja nem volt vitatha­tó. Jelenleg sokan megbizo­nyosodtak arról, hogy Wa­shington és Bonn imperialis­ta köreinek tervei mélyen el­lentmondanak a török nép nemzeti érdekeinek. És míg a török burzsoá pártok változat­lanul fellépnek Törökország­nak a nyugati gazdasági és katonai-politikai blokkokban való részvétéért pédla a szé­les körű" kömén­yién" bele­értve a török munkáspártok­jóval folytatott beszélgetése során kijelentette, azért, uta­zik Moszkvába, mert szilárd meggyőződése, hogy siker ko­ronázza majd küldetését. Ez a látogatás és a francia— szovjet együttműködési bizott­ság közvetlenül ezután kez­dődő ülésszaka újabb ténye­zővel járul hozzá a két or­szág baráti egyetértésének fejlesztéséhez a két nép ér­dekében, a béke és a nem­zetközi együttműködés érde­kében — fűzte hozzá a mi­niszter. Kemény alakult­­tá, amelyek a derűlátótól a végletekig bo­rúlátóig terjednek". A Kommuniszt nagy hang­súlyt ad a reform eredmé­nyeinek. A lap szerint meg­növekedik a dolgozók lehető­sége arra, hogy maguk intéz­zék sorsukat és megszilárdul­tak a Jugoszlávia dolgozóit, népeit, nemzetiségeit összekö­tő kapcsolatok. Felhívja azon­ban a figyelmet arra is, hogy „az elfogadott irányvonal vég­rehajtása során következetlen­ségek és aránytalanságok is jelentkeztek". A JKSZ lapja kijelenti: „a JKSZ elnökségében a gazdasá­gi kérdésekről folytatandó megbeszéléseknek mindenkép­pen ösztönzést kell adniok ah­hoz, hogy következetesebben tartsuk magunkat a már el­fogadott irányvonalhoz, felhí­vást kell jelenteniök, hogy ha­tározottabban váltsuk valóra a JKSZ IX. kongresszusának ha­tározatait”, és néhány más politikai és szakszervezeti egyesülést, kö­vetelik az ország kilépését ezekből az egyenlőtlen szövet­ségekből”. „Meg kell állapítanunk, hogy ezek a nézetek fokozatosan konkrét cselekedetekben nyil­vánulnak­ meg. Az elmúlt évektől eltérően Törökország több lépést tett az arab álla­mokkal való baráti kapcsolat megszilárdításáért. Jelentősen javultak Törökország kapcso­latai a szomszédos balkáni szocialista országokkal is. Törökországban — hangsú­lyozza a cikkíró — külön fi­gyelmet szentelnek a Szovjet­unió békeszerető külpolitikai irányvonalának, amely szilárd alapul szolgál a szovjet—török jószomszédi kapcsolatok foko­zatos­ javulásához. Különösen kedvező fordulat történt a török—szovjet gaz­dasági kapcsolatokban. A Szovjetunió műszaki közremű­ködésével Törökországban megkezdték egy olajfeldolgzó üzem, egy alumíniumgyár és más inari létesítmények létre­hozását. gyek, mint a Tungsram, Ort*­on, Ikarus, Palma és mások. A védjegy mintegy magában hordozza a gyártó vállalat eredményeit, azokat a­­ tapasz­talatokat, amelyeket­­ a­ véd­jegy­zett áruk vevői hosszú évek során szereztek. Ha ezek a tapasztalatok kedvezőek, a védjegy az értékesítés egyik leghatékonyabb segítője. — Az új gazdaságirányítása rendszerben megnövekszik a védjegyek jelentősége a belső, fogyasztói kapcsolatokban is. Ahogy nő az áruválaszték, fo­kozódik a vásárlóközönség igé­nye, hogy az az azonos, vagy hasonló rendeltetésű különféle termékeket egymástól megkü­lönböztesse. Ennek jól bevált eszköze a védjegy. A minden­napos tapasztalat is­­ arról ta­núskodik, hogy a fogyasztói forgalomban bővül a védjeg­­gyel ellátói áruk kínálata. A védjegy segíti a vállalatot, a bel- és külföldi versenyben, egyben a vásárlók számára is könnyebbséget, jobb tájékozó­dási lehetőséget teremt.­­ Védjegyjogunkat alapjá­ban egy múlt század végi tör­vény szabályozza, amely el­lentmondásban van megválto­zott gazdasági-társadalmi ren­dünkkel és a modern nem­zetközi áruforgalom követel­ményeivel. Ennek az elavult törvénynek a felváltása egy új, korszerű, a belső és a nemzetközi piac igényeivel számot vető törvénnyel, része annak a céltudatos folyamat­nak, amely a gazdaságunk fejlesztését elősegítő jogintéz­mények korszerű szabályozá­sát tűzte ki célul, s amelynek első eredménye ez év elején a feltalálói-szabadalmi jog új törvényi szabályozása volt. ■ — Az új védjegytörvény egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a forgalom­ban alkalmazott védjegyek megkülönböztető képességét, elejét vegye annak, hogy a védjegy a vásárlóközönség megtévesztésére alkalmas fél­revezető, valótlan elemeket tartalmazzon. Ennek biztosí­téka, hogy a törvény véd­jegyjogi oltalomban csak azo­kat a jelzéseket részesíti, amelyeket az érdekelt válla­lat az Országos Találmányi Hi­vatalnál lajstromoztat. Itt, a jelzést alaposan megvizsgál­ják abból a szempontból, hogy a törvényes követelményeket kielégíti -e.­­ Az így lajstromozott­ véd­jegyek alkalmasak lesznek a nemzetközi elismerésre is. Hazánk ugyanis tagja annak a nemzetközi védjegyuniónak, amely lehetővé teszi a tag­országok számára, hogy egyet­len bejelentéssel valamen­­­nyi tagországban érvényes védjegyjogot szerezhessenek.­­ A védjegyjog új szabá­lyozása módot nyújt arra, hogy érvényesítsük a kor­szerű nemzetközi védjegyjogi gyakorlatban kialakult új el­veket, így például a korábbi jogszabály csak szó, vagy áb­rás védjegyeket ismert, a kor­szerű áruforgalmazást viszont igen hatékonyan segítik a jellegzetes alakú, vagy színű palackok, dobozok és hasonló csomagolóeszközök. A régi törvény csak áruhoz kapcso­lódó védjegyet ismert, azóta viszont széles körben elter­jedtek a szolgáltatással kap­csolatos védjegyek — például a Patyolat hattyúja —, a­ hir­detésekben rendszeresen al­kalmazott szignálok stb. — A törvényjavaslat elő­készítő munkái a befejezéshez közelednek. Az új törvény elfogadása esetén kedvező fel­­ü­­­leteket teremt a vállalatok korszerű védj­eegypol­i­tikájá­nak kialakításához.­ ­Készül az új védjegytörvény A készülő új védjegytör­vényről illetékes helyen tájé­koztatták dr. Baczony Lászlót, az MTI munkatársát. Elmon­dották: — Nemzetközi gazda­sági kapcsolataink fejlődése révén átkunk egyre szélesebb­ körben jutnak el a világ kü­lönböző országaiba, előnyös értékesítésüket elősegítik, a vi­lágpiacon eddig is bevezetett, jó hírnévre szert­ tett védje- NEMZETKÖZI LAPSZEMLE Az együttműködés új szakasza .4 reform eredményei a JKSZ-elnökség ülésén Változások a választások után ?

Next