Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-04 / 102. szám

fa­OL­NA MEGYEI ­■éMo ~táx M - t ­VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG Hétfő, 1970. május 4. § A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TANÁCS LAPJa | XX. évfolyam, 102. szám ARA: 90 FILLÉR Budapestre érkezett Lange svéd kereskedelemügyi miniszter Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter meghívására vasárnap néhány, napos ma­gyarországi látogatásra Buda­pestre érkezett Gunnar Lange svéd kereskedelemügyi mi­­niszter. Megérkezése után Lange miniszter az MTI munkatár­sának adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a két ország kapcsolatai problémamentesek, a gazdasági, ezen belül a ke­reskedelmi kapcsolatok az utóbbi időben eredményesen bővültek. Az árucsere-forga­lom Magyarország javára ak­­tív, a magyar szállítások érté­ke tavaly­­ megközelítette a 20 millió dollárt. — A kapcsola­tok fejlődésével elégedettek vagyunk. — mondotta. — Ez vonatkozik az ipari kooperá­ciókra is, amelyek számos te­­rületen kibontakoztak. — Tárgyalásaink fő témája a külkereskedelmi kapcsolatok további fejlesztése és egyben mélyíteni kívánjuk a szemé­lyes kapcsolatokat is. 1965-ben már jártam Magyarországon. Május elseje ünnepén Impozáns felvonulások, zászlóerdő, zeneszó A kora reggeli órákban még ragyogott a nap és így teljes fényűzőlmét köszöntött má­jus elseje a megye valamennyi helységére. A napsütés — a május elsejei hagyományoknak megfelelő, villám majálist, jó, kellemes szóra­kozást, könnyes­ felüd­ülést ígért. A megye vá­rosaiban, a járási székhelyeken és a nagyobb községekben, ahol felvonulást rendeztek e nap tiszteletére, már 7—8 óra tájt benépesedtek az utcák, s az emberek, kicsinyek és felnőt­tek egyaránt vidáman siettek a találkozóhe­lyekre a hangszórókból áradó indulók ütemére. Ünnepi hangulatot öltött magára az ország és a megye. Az idei felvonulást felszabadulásunk 25. évfordulója és a Lenin-centenárium je­gyében rendezték meg. Aztán délután elrontotta a programok sza­badtéri részét a borús, esős, hideg szeles idő. Csak a fiatal korosztály bátrabbja merészke­dett ki a felállított sátrakhoz, árusbódék, hinták, céllövöldék tájékára. A rossz idő azonban nem tudta teljesen el­rontani május elseje örömét. Ha a programok egy része kényszerűségből el is maradt, a leg­több helységben az emberek a művelődési házakba, kultúrotthonokba húzódtak, s ott ün­nepelték a munkásosztály internacionalista ün­nepét. Szekszárdim a kispajtások vezették a menetet Szekszárdim reggel 6 órakor zeneszóra ébredt a város. A felvonulás fényes napsütésben délelőtt fél 10-kor pontosan kezdődött. A fúvószenekar után,­­ a jövő generációja haladt a menet élén. A sort a kispajtások százada nyitotta meg. Őket követték az úttörők, a KISZ-esek, és az ifjúgárdis­ták, a sportolók. Az ifjúság mozgalmi szervezeteit egyenru­hás fegyelmezett századok kép­viselték. Utánuk az iskolák következtek. A menet legimpo­zánsabb látványát a nagyon fegyelmezetten felvonuló, zárt rendbe sorakozó, kék egyen­­blúzos szakmunkástanulók nyújtották. A jövő munkás­osztályának sorai, erőt sugá­roztak. E fiatalokból biztonság és magabiztosság áradt. Meg­nyerő volt a Garay János ál­talános gimnázium és egész­ségügyi szakiskola menete is. A fiatal nemzedéket az in­tézmények vállalatok, üzemek dolgozóinak menete követte, egy-két transzparens, és sok­sok zászló — kicsi, nagy és még nagyobb változatban —, rengeteg virág, színes léggöm­bök, s felszabadulásunk 25. évfordulóját éltető táblák, fel­íratok élénkítették a menetet. Marx, Engels és Lenin-portré­­kat vittek mindenütt, hazánk párt- és állami vezetőinek, Ká­dár Jánosnak, Fock Jenőnek és Losonczi Pálnak a képei voltak láthatók a menetben. Táblákra ragasztott május el­­­sejét éltető plakátok tömege emelkedett a kezekben. Az egyik üzem pedig egy földgöm­böt vitt, amely fölé Lenin élet­nagyságú alakja magasodott, — hirdetve a lenini eszmék világot teremtő és éltető ere­jét. A lenini centenárium ün­nepe a május elsejei szekszár­di felvonulásnak is egyik köz­ponti témája volt. A szekszárdiak a kora dél­utáni órákban a Babits Mihály megyei művelődési központban megrendezett úttörő néptánc­fesztiválon, majd este a szek­szárdi műkedvelők műsorán szórakoztak. Dombóvár Több mint ötezres, tömeg vett részt a május elsejei fel­vonuláson. Dombóvár lakos­ságát különös lelkesedéssel töltötte el az a tény, hogy helységük városi rangot ka­pott, és ezúttal rendezhették az első május elsejei ünnep­séget mint városlakók. Nem véletlen, hogy a felvonuló tö­meg nagyobbra duzzadt, mint az előző években, de egyben színpompásabb is volt. Az ün­nepség nagyon jól tükrözte azt a sokoldalú változást, nagy ütemű fejlődést, amely Dom­bóvárt jellemzi. A felvonulók közt ott voltak az új kórház dolgozói, az egészségügyi szak­­középiskola tanulói, láthattuk a sok léggömböt, amelyek a helyi Un­i­verzál K tsz új üze­mében készültek. Az áfész be­mutatta, hogy milyen lesz az új áruház a város központjá­ban. Az ünnepi menet tükrözte Dombóvár sokezres­­ munkás­­kollektí­vájának példás mun­kasikereit. A menet élén a kitüntetett vállalatok, üzemek haladtak, és ez tulajdonképpen átfogó élőképet nyújtott arról, hogy Dombóvárra milyen sok kitüntetés került. A menet élén a motorosok haladtak, utánuk a vasutasok, a MÁV kitüntetett dombóvári üzemei következtek, majd pedig a fiatalok. A menet immár megszokott színfoltja volt az ifjúsági táncegyüttes, amely a Vidám, friss zene ébresztet­te május elsején a főváros dolgozóit. Zenekarok járták a főútvonalakat és nyolc óra kö­rül már valamennyi közleke­dési járat sűrített menetrend­del szállította a felvonulásra igyekvőket, az ünnepi díszbe öltözött felvonulási tér felé. A hatalmas — 25-ös szám­tavaly, felvonulás óta tovább öregbítette sikereivel hírne­vét — itthon és külföldön egyaránt. Az ünneplő tömeget Gyuri­­cza István, a városi pártbi­zottság első titkára köszöntöt­te. Bonyhád Már a reggeli órákban kezd­tek gyülekezni az üzemekben, hivatalokban, iskolákban az ünnepi felvonulásra készülődő dolgozók, tanulók. Fél tíz­­háromnegyed tízre megtelt ün­neplő tömeggel a község köz­pontja, a Szabadság tér, tíz órakor pedig megkezdődött az ünnepség. Juhász József, a já­rási tanács vb-elnöke mondott ünnepi beszédet, majd ezután megkezdődött a bonyhádiak színes, vidám hangulatú fel­vonulása. A község és a járás vezetői, az üzemek, vállalatok, szövetkezetek kiváló dolgozói vezették a menetet, majd el­foglalták helyüket a járási pártszékház előtt felállított dísztribünön. Miközben a zenekar induló­kat játszott, egymás után vo­nultak el az iskolák nevelői és tanulói, a község dolgozói. Arc­képek — feliratok — zászlók.. . Ötletesnél ötletesebb dekorá­ciók. .. Bár az idő hűvös volt, sütött a nap, egyelőre nem kellett félni az esőtől. Közel (Folytatás a 3. oldalon) mai ékesített , ötágú csillag a díszemelvényen hazánk fel­­szabadulásának évfordulóját idézte. A fölötte lobogó vörös zászló népünk internacionaliz­musát hirdette. A dísztribünön foglalt helyet Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Ne­mes Dezső, az MSZMP PB tagjai, a munkásmozgalom több veteránja, politikai, tár­sadalmi és művészeti életünk (Folytatás a 2. oldalon.) Május elseje a fővárosban, és a világon w­t JÚLIUS: Magyar—finn barátsági hét Július első felében Magyar­­országon magyar—finn, Finn­­országban pedig finn—magyar barátsági hetet rendeznek — közölte vasárnapi sajtótájé­koztatóján Mátyás László, ír Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Három évvel ezelőtt volt az első ilyen kölcsönös rendezvény­­sorozat, akkor a Finn Köz­társaság fennállásának 50. év­fordulója alkalmából, az idei eseményeket pedig Magyaror­szág felszabadulásának 25. év­fordulójához kapcsolják. Új vonás, hogy a magyar és a finn fővároson kívül bekap­csolódnak a programba a hét ország testvérvárosai.

Next