Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) NÉPÚJSÁG : A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 160. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1970. július 10. Egy lépés a városiasodás útján Bátaszék nagyközség Közel egy hónapja múlt, hogy a bátaszéki művelődési ház ünnepi tanácsülés szín­helye volt. Akkor, azon a na­pon Bátaszék, Alsónyék és Várdomb közös tanáccsá ala­kult. Tegnap, amikor Bonyhád, Dunaföldvár, Paks, Tamási és Tolna után Bátaszéken is át­vehették a nagyközséggé válás alapító oklevelét, már a tíz és fél ezer lakos gondját magára vállaló közös tanács tagjai gyűltek össze a művelődési ház termében. A Himnusz elhangzása után Illés Gyula, a bátaszéki közös tanács vb-elnöke üdvözölte a jelenlévőket, s köztük Tolnai Ferencet, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkárát, Tóth Józsefet, az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottságá­nak első titkárát, Harmat Jó­zsefet, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának osztály­­vezetőjét, Bali Zoltán tsz-elnö­­köt, országgyűlési képviselőt és György Józsefet, a Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnökét. — A tanácsok fennállása óta —eltelt két évtized alatt, a ta­nácsi rendszer fennállása óta, Bátaszék és környéke is jelen­tős fejlődésen ment keresztül — kezdte ünnepi beszédét Illés Gyula. — Ez a fejlődés a kez­deti időszakban lassúbb volt, az utóbbi években azonban egyre gyorsulóbb ütemű. S, hogy erre az ünnepi tanács­ülésre sor kerülhet, hogy Bá­taszék nagyközséggé alakul­hat, azt éppen ez a fejlődés tette lehetővé. Illés Gyula részletesen be­szélt a húsz év változásairól. Elmondotta többek között, hogy 48 utcában építették meg a járdát, hogy közel 5 kilo­méternyi út készült el az elmúlt 10 év alatt, s a régi fahidak helyébe hat kőhidat készítettek. Büszkén beszélt a tanácselnök a 12 000 kötetes községi könyvtárról, s bíztatóan arról, hogy a báta­széki művelődési ház építésére is sort kell a közeljövőben ke­ríteni. Elsorolta azt a válto­zást, amely az egészségügyi és a szociális létesítmények háló­zatában bekövetkezett az utóbbi években. — Változó, fejlődő életünk szépen megmutatkozik a la­kásépítési kedvben. 1945—49 között egyetlen új ház sem épült Bátaszéken, s az azóta eltelt időszak alatt a múlt év végéig 255, jelenleg 44 házat építenek a község területén. Már elkészült két társasház, s a következő négyre is meg­vannak a jelentkezők. Illés Gyula beszélt a Báta­szék területén működő ter­melőszövetkezet, a MÁV és a ktsz-ek, kisipari szövetkezetek hatalmas fejlődéséről, s arról, a mintegy 7,5 millió forintos beruházásról, amellyel az áfész a közeli Bajával is ver­senyképessé tette a község üz­lethálózatát. A tanácselnök beszéde be­fejező részében a három köz­ség előtt álló feladatokról be­szélt. — A bátaszéki közös ta­nácsnak megalakulása és Báta­szék nagyközséggé válása al­kalmából a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács üdvözletét tolmácsolom — mondotta Tolnai Ferenc. — Ezek a változások egy lépést jelentenek a városiasodás út­ján. A nagyközséggé válás azonban nemcsak rang, nem­csak megnövekedett jogkört jelent, hanem nagyobb és jelentősebb feladatok végrehajtását kö­veteli meg a közös ta­nácstól. Megköveteli az önálló, ésszerű, a lehetőségeket a legjobban kihasználó gazdálkodást, s nemcsak Bátaszék, hanem a közös tanács felügyelete alá tartozó másik két község fej­lesztését is. Tolnai Ferenctől az okleve­let Illés Gyula vb-elnök vette át. Ezután a jelenlévők közül néhányan meleg szavakkal kö­szöntötték az újonnan alakult nagyközséget, tanácsát és la­kosságát. — Kívánom, hogy a most kapott, az eddiginél nagyobb önállósággal, a párt politiká­jának megfelelően, a kormány határozatainak szellemében, a lakosság jobb ellátása érdeké­ben éljenek — mondotta György József, a járási párt­­bizottság és a járási tanács nevében. — Mi, fiatalok is köszöntjük a község vezetőit e napon — szólt Pór Zsolt, az iskola KISZ-bizottságának tagja. — A közös tanács teljesítse pontosan és felelősséggel fel­adatát, amit az oklevéllel já­ró megbízatással ráruháztak — mondotta a községi párt­­bizottság titkára, Szűcs Imre. — Ennek a közös tanácsnak minden ügyben úgy kell dön­tenie, hogy sohase tévessze szem elől; tíz és fél ezer em­ber bizalmát élvezi — hang­zott Benkó Ivánnak, a Haza­fias Népfront bátaszéki szer­vezete elnökének köszöntője. — A feladatok, amelyek a tanács előtt állnak, nagyok, ezért a felelősség is nagy. Ezek végrehajtása minden egyes la­kos érdekében történik, mivel azokat minden egyes lakos él­vezheti majd — mondotta töb­bek között Báli Zoltán, aki a felszólalók sorát zárta. Az ünnepi tanácsülés fehér asztal mellett, egy kis beszél­getéssel ért véget. A Szojuz—9 utasainak nemzetközi snf­t Andrijan Nyikolajev és Vi­tali­j Szevasetyjanov szovjet űr­hajósok, akik a Szojuz—9 fe­délzetén rekordidőt töltöttek a világűrben, a hagyományok­hoz illően, a Lenin-hegyi Lo­­monoszov-egyetem márvány, oszlopokkal ékes aulájában tartották meg sajtóértekezletü­ket. Több mint 2000 hazai és külföldi újságíró csütörtök dél­­után, moszkvai idő szerint 3 órakor, tapssal köszöntötte a kozmosz hőseit. A két- és háromnegyed órás sajtóértekezletet Msztyiszlav Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Keldis akadémikus a szovjet kozmikus program egyik alap­vető irányának nevezte a tar­tós orbitális űrállomások létre­hozását, amelyek tudományos és gazdasági feladatokat fog­nak megvalósítani. Az orbitális űrállomások létrehozásának út­ján — tette hozzá —, rendkí­vül fontos szakaszt jelent a Szojuz—9 repülése. Kiemelve a Szojuz—9 koz­monautáinak tudományos te­vékenységét, hangsúlyozta, hogy nagy mennyiségű infor­mációs anyagot gyűjtöttek össze a Föld légköréről, az atmoszférában lejátszódó fo­lyamatokról, valamint Föl­dünk felszínéről is. Keldis akadémikus ezután a jelenlévők tapsa közepette nyújtotta át Szevasztyjanov­­nak a Szovjet Tudományos Akadémia kitüntetését, a Ci­­olkovszkij arany emlékérmet és oklevelet. Nyikolajev, a Vosztok—3 fedélzetén tett út­ja után lett Ciolkovszkij­­emlékérmes. Oleg Gazenko, a Szovjet Tu­dományos Akadémia levelező tagja hangsúlyozta, hogy Nyi­kolajev és Szevasztyjanov űr­repülése meggyőzően bebizo­nyította: az ember nem csu­pán hosszú ideig tartózkodhat a világűrben, hanem hatékony munkát is tud végezni a koz­mikus feltételek közepette. (Folytatás a 2. oldalon.) 100 szekszárdi olajkályhát szállítanak Moszkvába A szekszárdi hőcsöves szo­bai ola­jkályhákból újabb száz darabot rendelt a Szekszárdi Vasipari Vállalattól a RAZ­­NOEXPORT szovjet külkeres­kedelmi vállalat. A H—68-as típusú olajkályhákat a napok­ban szállítják el Moszkvába. Ezt megelőzően, már 160 szek­szárdi olajkályhát exportáltak a Szovjetunióba, ahol a sark­kutató állomásokon is kipró­bálták a praktikus és szép ki­vitelű kályhákat. A Szekszárdi Vasipari Vál­lalat legújabb típusú olajkály­­hája, amely valószínűleg a Gemenc elnevezést kapja, ka­tegóriájában I. díjat nyert a Pécsi Ipari Vásáron. A kém­­lelőablakka­l ellátott, igen tet­szetős olajkályhát bemutatják az augusztus utolsó felében megnyíló moszkvai kiállításon is. (­só) Befejeződött a finn—mag­yar barátsági hét Kállai Gyula sajtókonferenciája Helsinkiben Helsinki, Tóth Ferenc, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti: Helsinkiben, ahol a gazdag programmal megrendezett finn—magyar barátsági hét befejeződött, csütörtökön dél­után — a magyar nagykövet­ség épületében — sajtókonfe­renciát szervezett a Finn— Magyar Társaság és a barát­sági hét előkészítő bizottsága. Kállai Gyula, a politikai de­legáció vezetője, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a magyar országgyűlés elnöke, a finn sajtó, rádió és televí­zió képvisel­őinak, valamint magyar újságíróknak a jelen­létében beszámolt a finnorszá­gi látogatás tapasztalatairól. Kérdésekre válaszolva rész­letesen ismertette a szocialista országoknak az európai biz­tonsági konferenciával kapcso­latos állásfoglalását, azt, hogy milyen kezdeményezéseket tet­tek a szocialista országok kül­ügyminisztereinek — a közel­múltban tartott — budapesti A magyar—finn barátsági hét alkalmából hazánkban tartózkodó finnországi vendé­értekezletén, és kifejtette: az előzetes tárgyalások,­ konzultá­ciók megerősítették az euró­pai biztonsági konferencia mi­előbbi összehívásának szüksé­gességét. A sajtókonferencián a finn é—magyar barátsági hét finn előkészítő bizottsága részéről Unto Niemi elnök örömmel állapította meg, hogy a Finn­országban vendégül látott 300 fős magyar csoportnak sokrétű programban volt része. A ma­gyar politikai delegáció magas szintű találkozóin szóba ke­rült, hogy népes finn és ma­gyar csoportok kölcsönös láto­gatásait, a mostani második csereprogram után, a későb­biekben is megrendezzék. Kaarina Virolainen asszony, a Finn—Magyar Társaság el­nöke elmondta, hogy a tár­saság mintegy 1500 tagot számlál és a Finnországban működő 36 féle baráti társa­ság között, az aktivitást ille­tően mindjárt a Finn—Szovjet Társaság után következik. gek csütörtökön délelőtt meg­tekintették a Parlamentet. Ezzel egyidőben a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában a barátsági hétre érkezett politikai delegáció — élén Jaakko Numiminen okta­tásügyi miniszterrel — talál­kozott a magyar sajtó, a rá­dió, a televízió képviselőivel. A miniszter közölte, hogy a különféle finn ifjúsági­ szer­vezetek — saját kezdeménye­zésük alapján — augusztus­ban megrendezik az európai fiatalo­k biztonsági konferen­ciáját. Az eddigi jelek arra mutatnak, hogy a tanácskozás iránt máris nagy az érdeklő­dés. Az európai biztonság kér­désének témájához kapcsolód­va Jaakko Nurruminen elmon­dotta még: a finn kormány az európai biztonsági konferencia összehívására vonatkozó javas­latára az érdekelt államoktól nagyon pozitív válaszokat ka­pott. Finnország kormánya derűlátóan ítéli meg a bizton­sági konferencia összehívásá­nak lehetőségét. A következőkben a finn ok­tatásügyi miniszter röviden áttekintette a barátsági hét eseményeit. Hangot adott an­nak a véleményének, hogy a jövőben is nagyon hasznos lenne a mostanihoz hasonló, nagy létszámú küldöttség cse­réje, s megjegyezte, hogy a testvérvárosi mozgalom talán a legjobb forma a barátsági kapcsolatok fejlesztésére. Néhány kérdésre Anna- Liisa Tiekso parlamenti kép­viselő, volt miniszter válaszolt, aki a finn idegenforgalmi szervek egyik vezetője. Hang­súlyozta, hogy különösen nagy lehetőségeket lát a magyar— finn kapcsolatok szélesítésére a turista­mozgalom keretében. Felvetette: jó lenne a Bala­ton mellett egy finn nyaraló­telepet létesíteni, s cserébe az egyik szép finn tó partján ha­sonló magyar nyaralótelep épülhetne. Csütörtökön délután finn vendégeink hajókirándulás so­rán megtekintették a Duna­kanyar szépségeit, s az esti órákban érkeztek vissza Bu­dapestre. (MTI) Sajtótájékoztató Budapesten

Next