Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-22 / 18. szám
TORNA MEGYEI f*' ’ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!' NÉPÚJSÁG , a magyar szocialista munkáspárt tolna megyei bizottsága és a megyei tanács lapja 1 XXI. évfolyam, 18. szám ARA: 80 FILIER Péntek, 1911. január 22. si vetőmagtermesztés fejlesztése nélkül nem lehet a termésátlagokat fokozni Három megye szakemberei tanácskoztak Dombóváron . A vetőmagtermesztés elsőrangú érdek, eredményessége döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelés előrehaladását. Nem kell bizonyításiként egyebet idézni, csak a kukoricatermelés átlagainak az utóbbi években bekövetkezett ugrásszerű emelkedését, a rendkívül gyorsan elterjedt új hibrid vetőmagok révén. A termésátlagok növelésének ma még számtalan, kiaknázatlan lehetősége van, az új ötéves terv indulása éppen ezért indokolttá teszi, hogy a termelőüzemek, a szakirányítás intézményei, a termeltető vállalatok szakemberei rendszeresen kicseréljék tapasztalataikat. Ilyen tapasztalatcserét rendezett csütörtökön Dombóvárott a Vetőmag Vállalat déldunántúli területi központja, Tolna, Baranya és Somogy megye mezőgazdasági szakembereinek részvételével, amelyen Katona János, a központ igazgatója adott tájékoztatót a múlt évi termelési eredményekről és az új ötéves terv feladatairól, távlati céljairól. A három megye területén évről évre 80—90 000 holdon folytatnak vetőmagtermelést a mezőgazdasági üzemek. A területi adottságoknak és sok év termelési tapasztalatának megfelelően jelentős területet foglalnak el ebből a borsófajták. 1970-ben 9713 holdon termeltek étkezésiborsó-vetőmagot, holdanként 6,43 mázsás átlagterméssel, 2438 holdon takarmányborsót, 8538 holdon fajtaborsót. Hasonlóan jelentős a lucernafélék vetőmagtermesztése is, amelyet mindennél jobban jellemez az, hogy lucernamagból az ország árutermelésének 40 százalékát a három megyéből vásárolták fel. A dombóvári központ három megyére terjedő területén a szokvány minőségű lucerna mellett közel 3000 holdon folytatnak export céltermelést — NDK-megrendelésre — a gazdaságok. A tavalyi év nem volt kedvező a lucernamagfogáshoz, ennek ellenére új lombtalanítási módszerrel és egymenetes betakarítással a dunakömlődi Szabadság Tsz 142 holdról 212 mázsa, a balatonszentgyörgyi Délbalaton Tsz 100 holdról 104 mázsa termést takarított be. A borsóhoz hasonló volument képvisel a bükkönyfélék termelése. A pannonbükköny termőterülete 7000, a szöszösbükkönyé 3000, az őszi borsóé 2000, a tavaszi bükkönyé 3500 hold volt az elmúlt évben. A tavaszi bükköny támasztónövényeként általánosan eddig használt zab helyett mustárt vetett a diósberényi Rákóczi Tsz: 33 holdról 340 mázsa bükkönyt és 297 mázsa mustárt vett le. A szójavetőmag-termesztés viszonylag kisebb területen folyik, de kitűnő eredményt ért el a felsőszentmártoni Zrínyi Tsz, a szedres Petőfi Tsz és az Alsótengelic Kísérleti Gazdaság. A konyhakerti magok termesztése mostanában nem képvisel olyan volument, mint jó néhány évvel ezelőtt, még a kedvező értékesítési ár ellenére sem. A dombóvári központ körzetében felvásárolt 2600 vagon konyhakerti magért 250 millió forintot fizettek ki a gazdaságoknak. Tehát érdemes lenne a termőterületet növelni... Említésre méltó a vetőmagexport is: tőkés piacon Dombóvár 541 vagonnal értékesített, szocialista piacon pedig 105 vagonnal. Az árreform, az önálló árpolitika és a kedvező exportértékesítés révén a vállalat az átvételi áron felül a termelőszövetkezeteknek költségtérítést is fizetett egyes vetőmagok után. Az idén induló, új tervidőszakban a vetőmagtermelés mennyiségi és minőségi fejlődését szolgálja egyebek között az, hogy a vállalat a termelőüzemekkel több éves szerződéseket kíván kötni, így lehetőség nyílik a specializálásra, a távlati tervezésre, a nagyobb szakmai felkészültséget igénylő kertészeti vetőmagvak biztonságosabb termelésére. A vetőmagtermesztés minőségi javítását követelik az egyre magasabb bel- és külföldi igények is, és a negyedik ötéves tervben fokozottabban előtérbe kerül az a törekvés, hogy a magyar vetőmagtermesztés a,, világpiacon szerezze vissza korábbi pozícióit. Ugyancsak az új tervidőszak célja elegendő vetőmag biztosítása, illetve a vetőmagok folyamatos felújítása új, államilag elismert, fajtaigazolt fajtákkal. Ezt szolgálja az a szocialista szerződés is, amelyet a Vetőmag Vállalat kötött az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézettel. Tovább kívánják fejleszteni a vetőmag-felújítás jelenlegi rendszerét, hogy a kalászosokból lehetőleg minden két évben kaphassanak II. és III. szaporítási fokú vetőmagot az üzemek, a kukoricatermelésben még KI.k V b elterjednek a hazai két és vaj >uAonalas hibridek. a vetőburgonya-ellátás javítása érdekében a nagyüzemi területek vetőgumóját évenként 50 százalékban újítsák fel. A termőterületek lényegében nem változnak, a következő években is 80—90 000 holdon termel különböző, vetőmagokat a három megye. Annál inkább előtérbe kerül a minőség fokozásának, javításának igénye. BI. Súlyos helyzetet teremtett a brit postássztrájk London (MTI). Csütörtökön folytatódott a brit postásszakszervezet 230 000 tagjának sztrájkja, anélkül, hogy közelebb került volna bármiféle megállapodás lehetősége. A munkabeszüntetés következtében kialakult helyzet a kormányt is nagymértékben nyugtalanítja. Erre mutat, hogy a kabinet rendkívüli ülésen vizsgálta meg a sztrájkhelyzetet. Jól értesült körök szerint nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy a postaigazgatóság a rendkívüli állapot kihirdetését kéri, s így katonaság kivezénylésével próbál véget vetni a postások sztrájkjának. Megjegyezendő, hogy a munkáltatóknak a sztrájk naponta 500 000 font sterling veszteséget okoz. A belga és a francia postásszakszervezet csütörtökön bejelentette, hogy bojkottálják a Nagy-Britanniába irányuló telefonhívásokat. A sztrájkoló brit postásokkal való szolidaritást sürgette Carl Stenger, a nyugatnémet postásszakszervezet elnöke is. Fock Jenő látogatása a Finn—Magyar Társaságnál Helsinki, Halász István, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: • Fock Jenő miniszterelnök és kísérete csütörtökön a finn parlamentben, a nemzeti múzeumban és a nemzeti színházban tett látogatás után délelőtt városnézésen vett részt, megismerkedett a finn főváros nevezetességeivel. Délben a helsinki városi tanács ebédet adott Fock Jenő tiszteletére. A városi tanács dísztermében rendezett, baráti hangulatú esemény alkalmával a két testvérváros — Helsinki és Budapest — kapcsolatainak továbbfejlesztéséről is szó esett, s a finn főváros vezetői átnyújtották Fock Jenőnek Helsinki emlékérmét. Délután a miniszterelnök a Finn—Magyar Társaságba látogatott el, ahol Kaarina Virolainen asszony, a társaság elnöke köszöntötte a miniszterelnököt és feleségét, valamint a többi magyar vendéget és bemutatta nekik a több mint 20 éve működő társaság vezetőit. Keikonnen professzor, elnökhelyettes ismertette a társaságnak a finn—magyar kapcsolatok ápolásában kifejtett sokoldalú tevékenységét, és verses antológiát adott emlékbe a miniszterelnöknek. Fock Jenő meleg szavakkal mondott köszönetet a vendégszeretetért, s annak a véleményének adott hangot, hogy a társaság működése igen eredményes és hasznos mindkét nép szempontjából. A magyar küldöttség ajándékképpen rádiót és lemezjátszót nyújtott át a társaság vezetőjének. Este Rónai Rudolf, helsinki nagykövetünk fogadást adott Fock Jenő miniszterelnök és a kíséretében levő magyar személyiségek tiszteletére. A Kalastajatorppa étteremben megtartott, baráti légkörű találkozón részt vett Kekkonen finn köztársasági elnök, valamint a kormány tagjai, Karjalainen miniszterelnök vezetésével; jelen volt továbbá Martti Ingman budapesti finn nagykövet. Dr. Urho Kekkonen, (szerdán) a Finn Köztársaság elnöke az elnöki palotában fogadta Fock Jenő miniszterelnököt (mellette ül) és Péter János külügyminisztert (a kép bal szélén). (Képtávírónkon érkezett).