Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

TOR­NA MEGYEI f*' ’ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!' NÉPÚJSÁG , a magyar szocialista munkáspárt tolna megyei bizottsága és a megyei tanács lapja 1 XXI. évfolyam, 18. szám ARA: 80 FILI­ER Péntek, 1911. január 22. si vetőmagtermesztés fejlesztése nélkül nem lehet a termésátlagokat fokozni Három megye szakemberei tanácskoztak Dombóváron . A­­ vetőmagtermesztés első­rangú érdek, eredményessége döntően befolyásolja a mező­­gazdasági termelés előrehala­dását. Nem kell bizonyításiként egyebet idézni, csak a kuko­ricatermelés átlagainak az utóbbi években bekövetkezett ugrásszerű emelkedését, a rendkívül gyorsan elterjedt új hibrid vetőmagok révén. A termésátlagok növelésé­nek ma még számtalan, kiak­názatlan lehetősége van, az új ötéves terv indulása éppen ezért indokolttá teszi, hogy a termelőüzemek, a szakirányí­tás intézményei, a termeltető vállalatok szakemberei rend­szeresen kicseréljék tapasztala­taikat. Ilyen tapasztalatcserét rendezett csütörtökön Dombó­­várott a Vetőmag Vállalat dél­­dunántúli területi központja, Tolna, Baranya és Somogy me­gye mezőgazdasági szakembe­reinek részvételével, amelyen Katona János, a központ igaz­gatója adott tájékoztatót a múlt évi termelési eredményekről és az új ötéves terv feladatairól, távlati céljairól. A három megye területén évről évre 80—90 000 holdon folytat­nak vetőmagtermelést a mezőgazdasági üzemek. A­­ területi adottságoknak és sok év termelési tapasztalatá­nak megfelelően jelentős terü­letet foglalnak el ebből a borsó­fajták. 1970-ben 9713 holdon termeltek étkezésiborsó-vető­­m­­agot, holdanként 6,43 mázsás átlagterméssel, 2438 holdon takarmányborsót, 8538 holdon fajtaborsót. Hasonlóan jelentős a lu­cernafélék vetőmagtermesztése is, amelyet mindennél jobban jellemez az, hogy lucernamagból az ország árutermelésének 40 száza­lékát a három megyéből vásárolták fel. A dombóvári központ három megyére terjedő területén a szokvány minőségű lucerna mellett közel 3000 holdon foly­tatnak export céltermelést — NDK-megrendelésre —­ a gaz­daságok. A tavalyi év nem volt kedvező a lucernamag­­fogáshoz, ennek ellenére új lombtalanítás­i módszerrel és egymenetes betakarítással a dunakömlődi Szabadság Tsz 142 holdról 212 mázsa, a ba­latonszentgyörgyi Délbalaton Tsz 100 holdról 104 mázsa ter­mést takarított be. A borsóhoz hasonló volu­ment képvisel a bükkönyfélék termelése. A pannonbükköny termőterülete 7000, a szöszös­­bükkönyé 3000, az őszi borsóé 2000, a tavaszi bükkönyé 3500 hold volt az elmúlt évben. A tavaszi bükköny támasztó­­növényeként általánosan eddig használt zab helyett mustárt vetett a diósberényi Rákóczi Tsz: 33 holdról 340 mázsa bükkönyt és 297 mázsa mus­tárt vett le. A szójavetőmag-termesztés vi­szonylag kisebb területen fo­lyik, de kitűnő eredményt ért el a felsőszentmártoni Zrínyi Tsz, a szedres­ Petőfi Tsz és az Alsótengelic­ Kísérleti Gaz­daság. A konyhakerti magok ter­mesztése mostanában nem kép­visel olyan volument, mint jó néhány évvel ezelőtt, még a kedvező értékesítési ár ellené­re sem. A dombóvári központ körzetében felvásárolt 2600 va­gon konyhakerti magért 250 millió forintot fizettek ki a gazdaságoknak. Tehát érdemes lenne a termőterületet növel­ni... Említésre méltó a vetőmag­export is: tőkés piacon Dombóvár 541 vagonnal értékesített, szocialista piacon pedig 105 vagonnal. Az árreform, az önálló ár­politika és a kedvező export­­értékesítés révén a vállalat az átvételi áron felül a termelő­­szövetkezeteknek költségtérí­tést is fizetett egyes vetőma­gok után. Az idén induló, új tervidő­szakban a vetőmagtermelés mennyiségi és minőségi fejlő­dését szolgálja egyebek között az, hogy a vállalat a termelő­üzemekkel több éves szerződé­seket kíván kötni, így lehető­ség nyílik a specializálásra, a távlati tervezésre, a nagyobb szakmai felkészültséget igénylő kertészeti vetőmagvak bizton­ságosabb termelésére. A vető­magtermesztés minőségi javí­tását követelik az egyre ma­gasabb bel- és külföldi igé­nyek is, és a negyedik ötéves tervben fokozottabban előtérbe kerül az a törekvés, hogy a magyar vetőmagtermesztés a,, világpiacon szerezze vissza ko­rábbi pozícióit. Ugyancsak az új tervidőszak célja elegendő vetőmag bizto­sítása, illetve a vetőmagok fo­lyamatos felújítása új, álla­milag elismert, fajtaigazolt fajtákkal. Ezt szolgálja az a szocialista szerződés is, ame­lyet a Vetőmag Vállalat kötött az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézettel. Tovább kívánják fejleszteni a vetőmag-felújítás jelenlegi rendszerét, hogy a kalászosok­ból lehetőleg minden két év­ben kaphassanak II. és III. szaporítási fokú vetőmagot az üzemek, a kukoricatermelésben még KI.k­ V b elterjednek a ha­zai két és vaj >uAonalas hib­ridek. a vetőburgonya-ellátás javítása érdekében a nagy­üzemi területek vetőgumóját évenként 50 százalékban újít­sák fel. A termőterületek lényegében nem változnak, a következő években is 80—90 000 holdon termel különböző, vetőmagokat a három megye. Annál in­kább előtérbe kerül a minőség fokozásának, javításának igé­nye. BI. Súlyos helyzetet­­ teremtett a brit postássztrájk London (MTI). Csütörtökön folytatódott a brit postásszakszervezet 230 000 tagjának sztrájkja, anélkül, hogy közelebb került volna bármiféle megállapodás lehető­­­sége. A munkabeszüntetés követ­keztében kialakult helyzet a kormányt is nagymértékben nyugtalanítja. Erre mutat, hogy a kabinet rendkívüli ülé­sen vizsgálta meg a sztrájk­helyzetet. Jól értesült körök szerint nem lehet kizárni an­nak lehetőségét, hogy a posta­igazgatóság a rendkívüli ál­lapot kihirdetését kéri, s így katonaság kivezénylésével pró­bál véget vetni a postások sztrájkjának. Megjegyezendő, hogy a munkáltatóknak a sztrájk naponta 500 000 font sterling veszteséget okoz. A belga és a francia pos­tásszakszervezet csütörtökön bejelentette, hogy bojkottálják a Nagy-Britanniába irányuló telefonhívásokat. A sztrájkoló brit postásokkal való szolida­ritást sürgette Carl Stenger, a nyugatnémet postásszakszer­vezet elnöke is. Fock Jenő látogatása a Finn—Magyar Társaságnál Helsinki, Halász István, az MTI kiküldött tudósítója je­­­lenti:­­ • Fock Jenő miniszterelnök és kísérete csütörtökön a finn parlamentben, a nemzeti mú­zeumban és a nemzeti szín­házban tett látogatás után dél­előtt városnézésen vett részt, megismerkedett a finn fővá­ros nevezetességeivel. Délben a helsinki városi ta­nács ebédet adott Fock Jenő tiszteletére. A városi tanács dísztermében rendezett, bará­ti­­ hangulatú esemény alkal­mával a két testvérváros — Helsinki és Budapest — kap­csolatainak továbbfejlesztésé­ről is szó esett, s a finn fő­város vezetői átnyújtották Fock Jenőnek Helsinki em­lékérmét. Délután a miniszterelnök a Finn—Magyar Társaságba lá­togatott el, ahol Kaarina Vi­­rolainen asszony, a társaság elnöke köszöntötte a minisz­terelnököt és feleségét, vala­mint a többi magyar vendéget és bemutatta nekik a több mint 20 éve működő társaság vezetőit. Keikonnen profes­­­szor, elnökhelyettes ismertet­te a társaságnak a finn—ma­gyar kapcsolatok ápolásában kifejtett sokoldalú tevékeny­ségét, és verses antológiát adott emlékbe a miniszter­­elnöknek. Fock Jenő­ meleg szavakkal mondott­­ köszönetet a vendégszeretetért, s annak a véleményének adott hangot, hogy a társaság működése igen eredményes és hasznos mindkét nép szempontjából. A magyar küldöttség aján­dékképpen rádiót és lemez­játszót nyújtott át a társaság vezetőjének. Este Rónai Rudolf, helsinki nagykövetünk fogadást adott Fock Jenő miniszterelnök és a kíséretében levő magyar személyiségek tiszteletére. A Kalastajatorppa étteremben megtartott, baráti légkörű ta­­­­lálkozón részt vett Kekkonen finn köztársasági elnök, vala­mint a kormány tagjai, Kar­­jalainen miniszterelnök veze­tésével; jelen volt továbbá Martti Ingman budapesti finn nagykövet. Dr. Urho Kekkonen, (sze­rdán) a Finn Köztársaság elnöke az elnöki palo­­tában fogadta Fock Jenő miniszterelnököt (mellette ül) és Péter János külügyminisztert (a kép bal szélén). (Képtávírónkon érkezett).

Next