Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-04 / 286. szám
Től.HU MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT tolna megyei bizottságának lapja XXI. évfolyam, 286. szám ARA: 9. PILLÉR Szombat, 1971. december 4. Losonczi Pál befejezte algériai látogatását Algériai—magyar közös közleményt adtak ki Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ötnapos hivatalos algériai látogatásának befejeztével pénteken délelőtt elutazott Algírból. Losonczi Pált távozásakor a repülőtéren Bumedien algériai elnök, valamint a forradalmi tanács és a kormány tagjai búcsúztatták. Hajduk Lajos, az MTI különtudósítója jelenti: Huari Bumediennek, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság forradalmi tanácsa elnökének, a minisztertanács elnökének meghívására Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hivatalos baráti látogatást tett az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban 1971. november 29. és december 3. között. A magyar nép képviselői mindenütt forró fogadtatásban részesültek, s ez annak a hagyományos barátságnak a megnyilvánulása volt, amelyet az algériai nép a baráti magyar nép iránt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke megbeszéléseket folytatott Bumedieh elnökkel, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság forradalmi tanácsának elnökével, a minisztertanács elnökével. A tárgyalások az őszinte barátság és a megértés légkörében zajlottak le. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik politikai, gazdasági és kulturális fejlődéséről. A felek magasra értékelik azokat a jelentős eredményeket, amelyeket a szocialista építőmunkában elértek. A két fél széles körű eszmecserét folytatott a kétoldalú kapcsolatokról és azok fejlesztésének távlatairól. Megvizsgálták a nemzetközi helyzet időszerű problémáit is, nevezetesen a Köztük-Kelettel, Indokínával, Európával, Afrikával és Ázsiával összefüggő problémákat. A két fél kifejezésre juttatta elégedettségét országaik baráti kapcsolatait illetően. Egyebek között hangsúlyozták, hogy a magyar—algériai tudományos és műszaki megállapodás nemrég aláírt jegyzőkönyve jelentős hozzájárulás a két országot összekötő szálak erősítéséhez. Megállapodtak, hogy — összhangban a két nép óhajával és a két ország lehetőségeivel — intézkedéseket tesznek kapcsolataik szélesítésére és sokrétűbbé tételére. Attól a céltól vezettetve, hogy fejlesszék a Magyar Népköztársaság és az Algériai Demokratikus és Né(Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Algériából való elutazása előtt Oran közelében egy erőművet is meglátogatott. Kép: Losonczi Pál az erőmű vezetőivel. (Telefotó — AP—MTI—KS) December 22-én kezdődik a téli szünet Január 10-én folytatódik a tanítás Az 1971—72-es oktatási év rendjéről szóló miniszteri utasítás értelmében az általános és a középiskolákban a téli szünidő december 22-én kezdődik, s a szünet utáni első tanítási nap 1972. január 10-e. A téli vakáció kezdetéig hátralévő időben az órákon általában ismétléssel foglalkoznak. A pedagógusok elsősorban azoktól a gyerekektől kérik számon az eddig végzett tananyagot, akik a tanévkezdés óta eltelt időszakban társaikhoz képest gyengébben szerepeltek, így tehát ezeknek a diákoknak módjuk lesz javítani. A jegyeket egyébként a szünetben sorra kerülő osztályozó értekezleten — a december 21-i helyzetnek megfelelően — zárják le és a szünet utáni első tanítási napon az ellenőrző könyv útján hozzák a szülők tudomására. Az általános iskolai napközi otthonok a téli szünidő alatt is működnek, s valamennyi tanintézetben gondoskodnak a gyerekek felügyeletéről, a napközis helyiségek folyamatos fűtéséről. A napközisek az iskolában kapják meg a reggelit, az ebédet és az uzsonnát. Az oktatási intézményekben már javában készülnek a téli vakációra szóló programok. Ezek összállításánál arra törekszenek, hogy a diákok minél hasznosabban tölthessék a csaknem háromhetes „szabadságot”. _ Szebb és jobb lakásot ígérnek Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium termelésszervezési bizottsága háromnapos országos tanácskozást rendezett Egerben. Tervezők, kutatók, továbbá a házgyárakat üzemeltető vállalatok vezetőinek részvételével. A csütörtökön befejeződött tanácskozáson a lakásépítkezések legidőszerűbb kérdéseit, köztük a panelos építkezés módozatait vitatták meg. Hangoztatták, hogy a negyedik ötéves tervben felépítendő mintegy négyszázezer lakásból több mint 150 ezer házgyári technológiával készül. Ezzel kapcsolatban elsődleges követelményként beszéltek a hatékonyság növeléséről. Sok szó esett arról is, hogy hazánkban a házgyári építkezés jelenleg még sok kívánnivalót hagy maga után, így többek között a hagyományos építkezés még olcsóbb, mint házgyári technológia alkalmazása. A közvéleményt foglalkozztatja a házgyári épületek egyhangúsága, uniformizáltsága is. A hazai házgyáraknak kevés számú lakástípust készítenek, és ezek homlokzata is többnyire megegyezik. A házgyárak képviselői ígéretet tettek arra, hogy a negyedik ötéves terv során az ilyen irányú választékot jelentősen növelik, Megbeszélés művelődésügyi és egészségügyi politikánk időszerű kérdéseiről Oktatásügyi, tudomány- és művészetpolitikai, egészségügyi politikánk időszerű kérdéseiről tartottak megbeszélést tegnap délelőtt a megyei pártbizottság kis tanácstermében járási, városi pártbizottsági titkárok, csoportvezetők, állami és társadalmi szervek vezetőinek részvételével. Az értekezleten részt vett és felszólalt Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, Pándi Pál, egyetemi tanár, valamint Rátki András, az MSZMP KB tudományos közoktatási és kulturális osztályának munkatársa. A vitaindító előadást István József, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartotta. rw r_________r________ 1 rr a £ amamada_i előzetes Az eredmények hasonlóak az 1969. évihez A zárszámadás első lépése, a leltár, csaknem valamennyi termelőszövetkezet legnagyobb munkája ilyenkor, december elején. Az állóeszközök leltározását már befejezték. A termények felmérésére pedig december végére kerül sor a döbröközi Zöldmező Termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezet szakmai kollektívája, adminisztratív dolgozói a mezei leltár összeállításán dolgoznak. Terméseredmények alapján a döbröközi termelőszövetkezet az 1969 évihez hasonló jó esztendőt zár ebben az évben. A tsz főkönyvelője az 1971-es esztendőt a következőképpen jellemezte: ,,A korábbi évekhez képest magasabb az adó, csaknem valamennyi beruházásnál alacsonyabb az állami dotáció, magasabb a kenyérgabona és alacsonyabb a kukorica termésátlaga.” Egy munkaegység értéke várhatóan 90 forint lesz. A termelőszövetkezben az őszi talajmunkát befejezték, a gépek és a fogatok a háztáji földeken szántanak. Kevés az olaj a bonyhádi ÁFOR-nál, s emiatt a kakasdi Egyetértés Termelőszövetkezet traktorai csak fél műszakban tudnak szántani, pedig 150 katasztrális hold földterület szántása van még vissza. Jövő hét elején kezdődik a leltározás, jelenleg a Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége végez általános revíziót a tsz-ben. Annak ellenére, hogy a szárazság miatt igen nagyok a terméskiesések, a termelőszövetkezet az 1970-es esztendőhöz hasonlóan zárja az idei évet. Május elejétől november közepéig 42 milliméter csapadék hullott Kakasd környékén, a korábbi években havonta esett ennyi csapadék. A szárazság miatt cukorrépából 30—35, kukoricából 15, fűszerpaprikából 45—50 százalék volt a kiesés. A kieséseket pótolta a napraforgó, a lucernamag és a kenyérgabona kiemelkedően magas termésátlaga. A holdankénti 17 mázsás kenyérgabona-termés a szakemberek véleménye szerint kakasdi viszonylatban még soha nem fordult elő. A szárazság miatt nem mutatkozott a nagy mennyiségű műtrágyaadagok hatása. A tsz területére végzett talajvizsgálatok azt mutatták, hogy a földterület tápanyagtartalma igen szegényes, így ebben az évben közel hétszázezer forinttal nagyobb értékű műtrágyaadagokat juttattak a földbe, mint a korábbi években. Ha idén a terméseredményekben ez még nem is mutatkozott meg, a következő évben mindenképpen érezteti hatását. Jól jövedelmezett a búza és a kertészet ebben az évben a paksi Dunamenti Egyesülés Tsz-ben. Hidegvölgyben rekord szőlőtermést értek el, volt olyan tábla, ahol holdanként 117 mázsát szüreteltek le. A paradicsom holdanként 55 ezer forintot hozott a termelőszövetkezetnek. A tsz bruttó jövedelme az előző évhez képest 6,7 millió forinttal növekedett. Ez elsősorban az idei év rekord búzatermésének eredménye. Jól jövedelmezett ebben az évben az állattenyésztés is. Huszonhatmillió forintos beruházással sertéstelepet építenek. A telep építésére idén 17—18 millió forintot költöttek. 1970-ben egy munkaegységre 65 forintot fizettek, és a termelőszövetkezet vezetői szerint a tagok az ez év zárszámadáskor is számíthatnak a tavalyi munkaegységértékre.