Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

Henryk Jablonski életrajza Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság államtanácsának, elnöke 1909. december 27-én Wali­­szewben, munkáscsaládban szüle­tett. A varsói tudományegyetem humanisztikai szakán egyetemi ta­nulmányokat folytatott és 1934-ben megszerezte a történelemtudomá­nyok doktora címet. 1931-ben belépett a Lengyel Szo­cialista Pártba. A második világ­háború idején részt vett az 1939. szeptemberi harcokban, majd a podhalai brigád soraiban Harvik­­nál harcolt. Ezt követően Dél- Franciaországban részt vett a len­gyel ellenállási mozgalomban. Hazatérése után, 1945-ben az or­szágos nemzeti tanács, majd a szejm képviselője lett. 1946—1948. között a Lengyel Szocialista Párt központi végrehajtó bizottságának titkára, majd a párt alelnöke volt. 1952 óta nemzetgyűlési képviselő. E tisztségek betöltésével párhu­zamosan folytatta tudományos te­vékenységét. A XIX. század, az első világháború és a két háború közötti időszak különböző témái­ról több történelmi munkát irt. Ezek közé tartozik „A Lengyel Szocialista Párt politikája. az 1914—1918-as világháború idején” és a „Második­ köztársaság létre­jötte” című műve. A politikai tu­dományok akadémiájának, majd a varsói egyetemnek a professzorai volt. 1952-ben a lengyel tudomá­nyos akadémia levelező tagja lett, 1956-ban pedig akadémiai rendes taggá választották. 1955—1965. kö­zött a Lengyel Tudományos Aka­démia tudományos titkára, majd az akadémia alelnöke volt. Henryk Jablonski, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának, a Csehszlo­vák Tudományos Akadémiának, és a Román Tudományos Akadé­miának is tagja. 1947—1953. között a művelődés­ügyi minisztérium államtitkára­ként tevékenykedett. 1965-ben fel­sőoktatási miniszterré, 1966-ban pedig köz- és felsőoktatási minisz­terré nevezték ki. 1948 óta tagja a LEMP Központi Bizottságának. 1970. december 20-i KB-plénum a politikai bizottság póttagjává választotta. A LEMP VI. kongresszusán megválasztott központi bizottság beválasztotta a párt politikai bizottságába. 1972. március 28-án a szejm megválasztotta a Lengyel Népköz­társaság államtanácsának elnöké­vé. Henryk Jablonski, a Népi Len­gyelország Építője Érdemrend, a Munka Zászlórend 1. fokozata, a Lengyelország Újjászületése Ér­demrend parancsnoki keresztje és a Grünwald Kereszt kitüntetések tulajdonosa. (MTI) ............ • . . .y Henryk Jablonski professzor, a lengyel államtanács elnöke. Egyiptom új hadügyminiszterének nyilatkozata Kairó (MTI) Ahmed Iszmail tábornok, Egyiptom új had­ügyminisztere beszédet mon­dott egy légitámaszpont tiszt­jei és katonái előtt. Kijelenté­seiből a kairói sajtó az aláb­biakat idézte: — A Szovjetuniót és Egyip­tomot az imperializmus és a kolonializmus ellen vívott kö­zös harc érdekei fűzik egybe. A Szovjetunió katonailag és gazdaságilag is támogatja Egyiptomot, s folyamatosan eleget tett kötelezettségeinek július közepe, a szovjet ka­tonai tanácsadók visszahívása óta.­­• Nem hihető, hogy az Egyesült Államok módosítani fogja közel-keleti politikáját. Washington romlást próbál előidézni a szovjet—egyiptomi viszonyban; arra számít, hogy ennek nyomán eltávolíthatja a Szovjetuniót az olajban gaz­dag (közel-keleti) térségből. „Mindez azonban nem akadá­lyozhat meg bennünket abban, hogy a „nyitott ajtók” politi­káját folytassuk az Egyesült Államokkal szemben” — mon­dotta. — A nyugat-európai orszá­gok pusztán a Szuezi-csatorna új­ramegnyitásában érdekeltek. Javasolják a csatorna hajóz­hatóvá tételét, s azt mondják, hogy ezt követően tárgyalások indulhatnak a Sínai-félsziget sorsáról. „Amikor azonban a csatorna megnyílik, egyáltalán nem fognak érdeklődni a to­vábbiak iránt”. — Hadügyminiszteri kineve­zése őt magát is meglepetés­ként érte. Noha Szadek tábor­nok — az előző hadügyminisz­ter — minden segítséget meg­kapott munkájához az elnök­től, az egyiptomi haditanács legutóbbi ülésén kiderült, hogy Szadek nem hajtotta végre „kellően” az elnöki uta­sítások egynémelyikét. Iszmail tábornok egyébként üzenetben fordult a fegyveres erők tagjaihoz. Kérte őket, hogy „tanulmányozzák az el­lenséget anélkül, hogy a ma­guk lehetőségeit túlértékelnék vagy lebecsülnék”. Végezetül leszögezte, hogy a haderő feladata a harc, nem pedig a politizálás. Tanaka és az A japán ellenzéki pártok, amelyek évek hosszú során át küzdöttek a japán—kínai kap­csolatok normalizálásának va­lóra váltásáért, furcsa hely­zetben találják magukat a parlament rendkívüli üléssza­kának vitájában. Tanaka mi­niszterelnök könnyedén utasít­ja vissza érveiket, az ese­tek többségében Kínára hivat­kozva. A baloldali ellenzék főbb követelései a következők: A kormány mondja fel a japán—amerikai biztonsági szerződést. Nyilvánítsa sem­misnek az 1969-es Szato— Nixon közös nyilatkozat azon kitételét, hogy Tajvan bizton­­­sága lényeges Japán biztonsá­ga szempontjából. A kormány függessze fel az ötéves újra­­felfegyverkezési program meg­valósítását. Az ellenzék érvelése szerinz ellenzék vitája ugyanis ezek a tényezők ellen­tétesek a nemzetközi feszültség csökkenésének irányzatával és magával a japán—kínai meg­békéléssel. Tanaka miniszterelnök hajt­hatatlan magatartást tanúsít. Válaszaiban több ízben is ki­jelentette: a japán—amerikai biztonsági szerződés nem bizo­nyult akadálynak a japán— kínai rendezés során. Csou En­­laj „megértéssel viseltetett” a­­ kormány újrafelfegyverezési politikája iránt, s Kína nem cáfolja a japán miniszterelnök megnyilatkozásait. Politikai megfigyelők a vi­tából azt a következtetést von­ják le, hogy az ellenzék való­jában árnyékbokszolást foly­tat, amikor felveszi a harcot Tanaka miniszterelnök Kína és az Egyesült Államok közös támogatását élvező politikája eUssv . _ Kormány­változás Uruguayban Montevídióból érkezett hiva­talos értesülések szerint az uruguayi kormány valamennyi tagja együttesen benyújtotta lemondását Juan Maria Borda­­berry elnöknek. Az államfő azonnal tárgyalásokat kezdett új kormánya megalakításáról. A kormányválság közvetlen előidézője Jorge Battle, Colora­do párti vezető politikus le­tartóztatása és hadbíróság elé állítása volt. Battle „fejét” azért követeli a hadsereg, mert a Colorado párt második em­bere állítólag a fegyveres erő­ket rágalmazta nyilvánosan. Bizonytalanná vált Trudeau miniszterelnöksége Kedden reggelre értékelték a kanadai parlamenti válasz­tások csaknem teljes eredmé­nyeit. Pierre Elliot Trudeau miniszterelnök liberális pártja 108, — más jelentések szerint 109 —, Robert Stanfield ellen­zéki haladó konzervatív pártja pedig 107 mandátumot szer­zett. A 264 mandátumos alsó­házban a többi hely a kisebb pártok között oszlik meg: a szociális hitelpárt 15, az új demokrata párt 30 mandátum­ra tett szert. Az adatok azon­ban még nem véglegesek. Most már bizonyos, hogy Trudeau kisebbségi kormány alakítására kényszerül, s való­színű, hogy egy-két éven be­lül újabb választások kiírásá­ra kerül majd sor. Az eddigi kormány két tag­ja, Jean-Luc Pepin ipar- és kereskedelemügyi, valamint Martin O’Connel munkaügyi miniszter elvesztette mandátu­mát. Az előző, 1968-as válasz­tás alkalmával Trudeau pártja 147 mandátumot kapott, az el­lenzék pedig mindössze 73-at — a mostani választás tehát a konzervatívok jelentős előretö­rését mutatja. Alkotmánymódosítás Dél-Koreában Szöul (MTI) A dél-koreai kormány kedden bejelentette: ez év november 21-én népsza­vazást tartanak az országban az alkotmány módosításáról. Az alkotmány módosítására a szöuli rezsim indoklása szerint azért kerül sor, hogy megin­dulhasson az Észak- és Dél- Korea békés egyesítésével kap­csolatos párbeszéd a két ország között. %Iratk­oztak­ a kiszabadított gerillák Hétfőn a líbiai fővárosban sajtóértekezletet tartottak a Fekete szeptember kiszabadult gerillái. Meggyőződésük volt — mondották —, hogy szerve­zetük egy napon kiszabadítja őket. A három férfi — Ibrahim Badran, Számár Abdullah és Abdel Kader Denaui — saj­nálkozását fejezte ki amiatt, ami szeptemberben, Fürsten­­feldbruckban történt; a véres drámát, azonban, amely az iz­raeli túszok és öt gerilla halá­lával végződött, a nyugat­német hatóságok „árulásának” számlájára írták. Badran és két társa tagadta, hogy terro­risták volnának, hogy gyilkol­ni akartak volna. Csupán iz­raeli börtönökben fogva tar­tott társaikat szerették volna kiszabadítani. „Amikor azon­ban a nyugatnémetek becsap­tak bennünket, nem volt más kiút. Tudtuk, hogy meg kell halnunk. S nyilvánvalóan ugyanez a sors várt az izra­eliekre is” — mondta Badran. A sajtóértekezleten mind­három gerilla kijelentette, hogy tovább folytatja a harcot. Mint ismeretes, a Fekete szeptember gerillái a Bejrút— Ankara útvonalon közlekedő Lufthansa-járat utasainak éle­téért cserébe szabadultak ki börtönükből és repültek Lí­biába. Golda Meir izraeli minisz­terelnök „lesújtó, megdöbben­tő” eseménynek mondotta a gerillák szabadon engedését. Lényegében Izrael mellé állt az Egyesült Államok is. A washingtoni kormány hétfőn bíráló hangon szólt az NSZK akciójáról: Bray külügyi szó­vivő szerint országa „sajnál­kozik amiatt, hogy a terroris­ták erőszak és nyomás révén szabadlábra kerülhettek”. Ugyanakkor Washington­­ a nyugatnémet, a jugoszláv és a líbiai kormányhoz juttatott el véleményt arról, „ahogyan a terroristák követeléseinek ele­get tettek.” A Bonéhoz intézett üzenet washingtoni körök sze­rint „kemény bírálat” volt. Lemondott a chilei kormány A chilei népi egység kormá­nya közösen benyújtotta le­mondását — jelentették be kedden hivatalosan Santiagó­­ban. A chilei kormány tagjai azért mondtak le, hogy az ál­lamfő , Salvador Allende köztársasági elnök számára teljes akciószabadságot bizto­sítsanak egy új kormány meg­alakításához — közölte a hír bejelentésekor Orlando Millas pénzügyminiszter. Az USA halogató taktikája késlelteti a békeegyezmény aláírását (Folytatás az 1. oldalról) véréit, s haladéktalanul írják alá a vietnami békét helyre­állító megállapodást. Jacques Duclos, az FKP po­litikai bizottságának tagja rá­mutatott arra, hogy Nixon ma­gatartása nem őszinte: „Meg­kötni a megállapodást a vá­lasztások előtt, azután az utol­só pillanatban megtagadni an­nak aláírását, azzal az ürüg­­gyel, hogy Thieu makacskodik, ez nagyon hasonlít egy a vá­lasztási taktikát szolgáló mű­veletre. Nevetséges azt állíta­ni, hogy Thieu leküzdhetetlen akadályt jelentene az ameri­kaiaknak, ha valóban alá akar­ják írni azt a megállapodást, amelyet elfogadtak” — mon­dotta. Az amerikai légierő nehéz­bombázói az elmúlt 18 órában több tucat bevetésben támad­ták a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét. Egy saj­góni amerikai katonai szóvivő közlése szerint a B—52-esek bombaterhüket ezúttal Dong Hói körzetében szórták le. A szóvivő közölte, hogy az óriásbombázók a déli ország­részben Saigon körzetében és Dél-Vietnam négy északi tar­tományában hajtottak végre szőnyegbombázásokat a haza­fias erők feltételezett állásai ellen. A dél-vietnami felszabadítá­­si front egységei hétfőn éjjel tüzérségi és rakétatámadást intéztek a Da Nang-i amerikai légitámaszpont ellen. A tá­maszpont berendezéseit a be­csapódó tüzérségi lövedékek és a 122 milliméteres rakéták megrongálták, a személyzet kö­zül többen megsebesültek. A VDK ellen vasárnap vég­rehajtott amerikai légitámadás során lelőtt egyik támadó gép pilótája életét vesztette —kö­zölte nyugati hírügynökségek szerint­­ kedden a hanoi rádió. A rádióadás szerint ugyan­akkor a VDK egyik parti őr­hajója foglyul ejtett egy másik amerikai pilótát, aki katapul­tált gépéből és ejtőernyőjével a tengerre ereszkedett. A piló­ta sértetlenül esett fogságba, nevét azonban nem közölték. A leszerelés kérdése az ENSZ-munka középpontjában New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága jelenleg a leszerelési világ­értekezlet összehívásával kap­csolatos szovjet javaslattal együtt számos olyan kérdést vitat meg, amely összefügg a leszerelés problémájával. Ezek közé tartozik az összes nuk­leáris kísérletek betiltása, a vegyi fegyverek előállításának és felhasználásának beszünte­tése és atommentes övezetek létrehozása. Alekszej Roscsin, a Szovjet­unió képviselője a bizottság ülésén hangsúlyozta, hogy or­szága mindig elsődleges fon­tosságot tulajdonított a nukleá­ris fegyverek alkalmazása betil­tásának. Éppen ezért terjesztet­te elő a szovjet küldöttség az ENSZ közgyűlésének jelenlegi ülésszakán azt a javaslatot, hogy a nemzetközi kapcsola­tokból zárják ki az erőszak al­kalmazását és egyszer s min­denkorra tiltsák be a nukleáris fegyverek alkalmazását. A nukleáris kísérletek betil­tásával kapcsolatban a szovjet küldött megállapította, hogy a Szovjetunióval együtt számos más országot nyugtalanít a haladás hiánya ennek a prob­lémának a megoldásában. A fegyverkezési hajsza be­szüntetése és a leszerelés meg­valósítható és nagyon szüksé­ges — hangsúlyozta befejezé­sül Roscsin. Az angol külügyminiszter Pekingben tárgyal Peking (MTI) Sir Alec Douglas-Home brit külügymi­niszter kedden Pekingben folytatta tárgyalásait Csi Peng-fej kínai külügyminisz­terrel. A két politikus hétfőn az indokínai kérdéssel foglal­kozott s az újabb eszmecsere során várhatóan a kétoldalú kapcsolatokra összpontosítja figyelmét.

Next