Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-01 / 178. szám
gÉPÚJSÁG Nicaragua Kisajátítják Somoza birtokait Managua, Fort Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti : Az agrárreformról, a sandinista politikáról, a hatalom kérdéséről, valamint a lakosság különböző rétegeit érintő, esetenként nyugtalanító híresztelésekről adott a rádió és a tv által közvetített tájékoztatást hétfőn este a Sandinista Front egyesített vezetőségének három tagja. A tájékoztatásra meghívták a Managuában tartózkodó külföldi sajtótudósítókat is. Jaime Weelock, a nicaraguai ideiglenes újjáépítési kormány földművelésügyi minisztere, az egyesített vezetőség tagja szerint a sandinisták forradalma a széles néptömegek támogatásával, azok javára született, a dolgozók boldogulását szolgálja. A front széles társadalmi egység létrehozásán munkálkodik, amelyet létfontosságúnak tart az újjáépítés szempontjából. Ezen belül fontos szerepet szánt a magánszektornak, amennyiben az nem a dolgozók érdekeivel ellentétesen és nem az állam biztonságát veszélyeztető módon működik. Weelock az agrárreformot vázolva leszögezte: a szűzföldeket nem osztják föl, és az állam veszi tulajdonba a Somoza-féle és a rendszerét kiszolgálók birtokait. A földosztásnál elsődlegesen az ország gazdasági érdekeit tartják szem előtt, mivel ésszerűtlen lenne a jól termelő nagybirtokok felosztása. Egyidejűleg fokozatosan földhöz juttatják a földnélkülieket és a kis parcellán gazdálkodókat. Hivatkozott az élelmiiszer-ellátás komoly nehézségeire és az elsietett földfoglalás veszélyeire. A Sandinista Front vezetősége az újjáépítés és a forradalom konszolidálására irányuló egység megteremtésére szólított föl hétfői tájékoztatójában. Ebben a közös munkában számít minden olyan erőre, amely aktívan részt vett a somozizmus szétzúzásában. Nicaraguába érkezett a Spanyol Szocialista Párt küldöttsége, hogy felvegye a kapcsolatokat az új forradalmi kormányzattal. A delegációt Felipe Gonzalez (második jobbról) vezeti. Elítélték távollétében Sandro Sacucci, volt neofasiszta parlamenti képviselőt, aki három évvel ezelőtt részt vett egy kommunista fiatalember meggyilkolásában, hétfőn a közép-olaszországi Latina városban távollétében 12 évi börtönbüntetésre ítélték. A halálos kimenetelű lövöldözés a Róma melletti Sezze városban tartott választási nagygyűlés után zajlott le. Sacucci az Olasz Szociális Mozgalom elnevezésű újfasiszta párt jelöltjeként tartotta választási beszédét. A jelenleg Argentínában élő Sacuccit 1976-ban történt újraválasztása során fosztotta meg a parlament képviselői mentelmi jogától. Befejeződött a......... nemzetközi szemináriuma (Folytatás az 1. oldalról.) közös harcban, amelynek célja a nemzetközi helyzet pozitív változásainak elmélyítése. A résztvevők üdvözölték a hadászati támadófegyverek korlátozásából, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejött szerződés, a SALT—II. aláírását, határozottan elítélik a különböző reakciós erők felelőtlen kísérleteit. A világ minden gyermekének boldog gyermekkora nevében, méltó és békés jövőjük nevében meg kell fékezni és meg kell állítani a fegyverkezési versenyt, és tartós békét kell teremteni mindenütt a világon — hangsúlyozza a záróközlemény. — E feladat nemes volta és fontossága annál is inkább nyilvánvaló, mivel a háborúk, a fegyveres konfliktusok, az agressziók és az erőszak első áldozatai mindig a gyermekek. Az újabb pusztítások Vietnam mártír földjén, az újabb özvegyek és árvák, a lerombolt bölcsődék, iskolák, kórházak, az elragadott életek olyanoktól, akik csak most kezdtek élni — a kínai vezetés vietnami nép elleni agressziójának következményei; a palesztin, libanoni, dél-afrikai gyermekek tragikus sorsa mind megannyi bizonyíték erre — hangsúlyozza a dokumentum. PANORÁMA BUDAPEST Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden fogadta Salem Szaleh-t, a Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának póttagját, a kb titkárát, aki pihenés céljából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen jelen volt Benczekovits Lajos, hazánk adeni nagykövete.* A politikai enyhülés jelentős állomásának, a történelmi jelentőségű helsinki záróokmány 1975. augusztus 1-i aláírásának negyedik évfordulóján az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnöksége és az Országos Béketanács elnöksége nyilatkozatot tett közzé. TOKIÓ Kedden nemzetközi konferencia nyílt a japán fővárosban, amelynek témája az atomfegyverek betiltása. A tanácskozáson 20 állam és 15 nemzetközi szervezet képviselői vesznek részt. A küldöttek megvitatják az atomháború veszélyének megszüntetéséért és a tartós békéért folyó harc időszerű kérdéseit. Sapur Bahtiár, aki a megbuktatott iráni sah utolsó miniszterelnöke volt, megjelent Párizsban és sajtóértekezleten ismertette politikai terveit. Helsinki - Belgrád - Madrid Harmincötös találkozók Minden nemzetközi értekezlet azt a politikai helyzetet tükrözi, amely az adott pillanatban a világban vagy a földrészen uralkodik. A jövő év végére tervezik a madridi Európa-találkozót — rá is vonatkozik a fenti szabály. Több, mint egy évvel ezelőtt, Belgrádban tűzték ki az időpontot, s még jó egy esztendő lévén hátra, csak az előkészítő szakaszban vagyunk. Mire jutnak majd a spanyol fővárosban a harminchárom európai és két észak-amerikai állam küldöttei? Egyelőre nem tudni. Az eredményekre hatással lesznek az akkori körülmények, de azért az sem közömbös, hogy mi történik addig. Készülünk tehát, de egyben emlékezünk: négy esztendővel ezelőtt írták alá a harmincötök legmagasabb rangú vezetői a helsinki záróokmányt. Ez a dokumentum volt a belgrádi találkozó alapja, s ez lesz a madridié is. A százoldalas helsinki záróokmány Európa történetének talán legnagyobb szabású, mindenképpen legátfogóbb együttműködési megállapodása, amely kitér a politikai, a gazdasági, a kulturális, az emberi kapcsolatok fő vonatkozásáig és évtizedekre meghatározza a kelet-nyugati viszony békés alaphangját. Még hosszú ideig kell a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósításáról és megvalósításáért beszélni, így értendő tehát, hogy mint Belgrád, Madrid is állomás lesz ezen az úton. Annál is inkább hangsúlyozni kell ezt, mert vannak Nyugaton, akik máris elparentálták Helsinki szellemét, mondván: megváltozott a világ, ma már nem beszélhetünk enyhülésről, nem váltak valóra az akkori remények. Valóban más a helyzet, mint négy esztendővel ezelőtt, hűvösebb a nemzetközi légkör, új problémák is előbukkantak, de az enyhülés folyamata napjainkban is meghatározó tényezője életünknek. Igaz, kevesebb történt, mint amennyit vártunk, s amennyi kívánatos lett volna. További harmincötös találkozókra van szükség, hogy Európa új lendületbe hozza a megtorpant enyhülési folyamatot. Ma már világos, hogy a katonai enyhülés nélkül nagyon nehéz ösztönözni azt a politikai enyhülést, amely Helsinkivel megindult. Kulcskérdéssé vált tehát a fegyverkezés korlátozása. Nem jó túl sokáig egymásnak ellentmondó irányzatoknak helyt adni: a kétségtelenül fejlődő nemzetközi kapcsolatokkal semmiképpen nem hozható összhangba a fegyverkezési hajsza fokozása. A politikai, a gazdasági és a humanitárius kapcsolatok gazdagítása kölcsönös bizalmat igényel.* A kölcsönös bizalom pedig a fegyverzet csökkentését kívánja. Azok az államok, amelyek (a másik fél biztonságának tiszteletben tartásával) csökkentik az egymással farkasszemet néző hadseregeket, szívesebben és könnyebben mélyítik a szálakat, a tartós, hosszú távú ipari-technikai együttműködést, a kereskedést. S ha azután felszabadul néhány milliárd a fegyverkezési költségekből, több lehetősége, pénze, kapacitása lesz erre mindenkinek. Ezért léptek a Varsói Szerződés tagállamai nemrég Budapesten tartott tanácskozásuk után katonai enyhülést szolgáló javaslattal a nemzetközi közvélemény elé. Már a helsinki záróokmány is magában foglal bizonyos bizalomerősítő intézkedéseket: az aláírók előre értesítik egymást bizonyos szintű hadgyakorlataikról, meghívnak külföldi megfigyelőket. Ezt a kezdetet kívánják jelentősen szélesíteni a szocialista országok: még Madrid előtt üljenek össze a helsinki záróokmányt aláírt harmincöt állam küldöttei és állapodjanak meg hasonló jellegű, további bizalomerősítő intézkedésekben. Ez hozzájárulna a katonai szembenállás csökkentéséhez, javítaná az európai légkört, jó alapot adna a maddidi tanácskozásnak. Madridban nem leszerelési tárgyalásokat tartanakmajd, a helsinki záróokmány olyan pontjait vitatják meg, amelyek az adott időpontban a legidőszerűbbek lesznek. Sok múlik azonban azon, hogy 1980 végéig mennyit tesz a világ a leszerelésért. TATÁR IMRE A helsinki értekezlet 1979. augusztus 1. Kádár János fogadta Franz Josef Strausst Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a Parlamentben fogadta Franz Josef Strauss bajor miniszterelnököt, aki néhány napos magánlátogatást tesz Magyarországon. (MTI) Lusakai malomkövek kedd esti kommentárunk. Ma nyílik meg a zambiai fővárosban a brit nemzetközösség csúcsértekezlete. Az egykori brit gyarmatbirodalom utódállamainak ez a sajátos, rendkívül ellentmondásos és nem kevésbé heterogén gyülekezete mind a színhelyet, mind az időpontot illetően kényes körülmények között ül össze. Az értekezlet legizgalmasabb témája ugyanis nyilvánvalóan a Rhodesiával kapcsolatos dilemmaszövevény lesz és a konferencia színhelye, Zambia az úgynevezett frontállamok egyike. Kenneth Kaunda zambiai elnök a Rhodesiával szomszédos államok vezetőivel, Machel mozambiki, Neto angolai, Nyerere tanzániai és Serethse Khama botswanai államfővel együtt nem véletlenül időzítette a frontállamok külön csúcsértekezletét a lusakai konferencia előestéjére — ugyancsak a zambiai fővárosban. A cél nyilvánvaló volt: közös álláspontot kidolgozni a nemzetközösségi értekezletre. Az itt várható viták egyik legfőbb gerjesztője és célpontja az egykori „anyaország”, Anglia lesz. Nem nehéz megjósolni, hogy Margaret Thatcher miniszterelnök-asszony Lusakában újabb leckét kap a régi igazságból, amely szerint sokkal könnyebb ellenzéki pozícióból „kemény dolgokat” mondani, mint a bársonyszékből gyakorlati eredményeket elérni a kül- és belpolitika veszélyes vizein. Tekintélyes angol kommentátorok szerint a kormányfő két malomkő között kénytelen megpróbálni a lehetetlent Lusakában: összeegyeztetni az összeegyeztethetetlent, vagyis saját pártja „héjái” és az afrikai országok igényeit. Thatcher asszony megválasztásához nagy segítséget kapott a fehértelepes rezsim angliai védelmezőitől és ez a csoport elég nagyhatalmú ahhoz, hogy tartani kelljen tőle. Ugyanakkor Rhodesia ügyében egész Afrika — érthetően — elsősorban Angliát teszi felelőssé azért, hogy a dolgok idáig fejlődhettek és egy csaknem össz-afrikai ellenérzés alapos gondokat jelenthet hosszabb távon is a brit külpolitikának. London ráadásul azt a Nyugatot képviseli egy elsöprő többségében „harmadik világbeli” résztvevőkből álló konferencián, amelynek kulcsszerepe van a másik fehér bástya, a Dél-afrikai Köztársaság apartheidezsimjének prolongálásában. Lusakában meglehetősen nehéz lesz megakadályozni, hogy a brit delegáció széksora a vádlottak padjává váljon. HARMAT ENDRE Árvíz Indiában Több mint ezer ember halt meg az India középső részén pusztító árvizek következtében. Képünkön csak lassan térnek vissza a menekült családok lakóhelyükre. Lisszabon Az új kormány Maria de Lurdes Pintassilgo, Portugália kinevezett ügyvezető miniszterelnöke nyilvánosságra hozta kormánya összetételét. A tizenhat főnyi kabinetben három katona található, a kulcspozíciókat Eanes államfő hívei töltik be. A miniszterelnökhelyettes és egyúttal belügyminiszter Manuel da Costa Bras ezredes, a hadügyminiszter ismét Jose Laureiro dos Santos ezredes. Megerősítették tisztségében a korábbi külügyminisztert, Joao Freitas Cruzt is. Pintassilgónak nyilvánvalóan törekednie kellett arra, hogy a kormány összetétele és annak programja elfogadható legyen a két baloldali párt — a kommunista és a szocialista párt —, vagy legalábbis az utóbbi számára. Ezt bizonyítja Mario Soaresnek, a szocialista párt főtitkárának első állásfoglalása. Soares rendkívül elégedetten nyilatkozott az átmeneti kormány összetételéről, mint mondotta, az teljes mértékben megfelel annak a követelménynek, hogy „semleges és független” választások megtartását biztosítsa. Az egymással választási szövetségbe lépett két jobboldali párt vezetője viszont élesen támadta a kormány összetételét, s hangot adott „aggodalmának”, hogy az átmeneti kormány a baloldal javára befolyásolhatja az őszi választások kimenetelét. A két jobboldali politikus azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy az általuk túlságosan baloldalinak tartott Meló Antunesnek, a forradalmi tanács befolyásos tagjának bizalmas, elkötelezett híve.