Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
2 NÉPÚJSÁG Kínai pártdokumentum Mao Ce-tung új értékelése Pekingben kedden nyilvánosságra hozták annak a 35 000 írásjelből álló (mintegy 120 gépelt oldal terjedelmű) dokumentumnak a szövegét, amelyet június 27-én fogadott el a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 6. teljes ülése. A dokumentum, amely a „Határozat pártunk történetének bizonyos kérdéseiről a Kínai Népiköztársaság megalapítása óta eltelt időszakban” címet viseli, bevezetőben értékeli a Kínai Kommunista Párt létrejötte óta megtett utat, majd részletesen elemzi az elmúlt több mint három évtized „történelmi tapasztalatait", különösen a „kulturális forradalmat” és újraértékeli Mao Ce-tung helyét és szerepét a kínai forradalomban. Mao Ce-tungról szóló értékelésében rámutat, hogy az elhunyt elnök „nagy marxista, nagy proletár forradalmár, stratéga és teoretikus” volt. Igaz, hogy súlyos hibákat követett el a „kulturális forradalom" évtizedében, de egész tevékenységét figyelembe véve, a kínai forradalom ügyéhez való hozzájárulása messze meghaladja hibáit. Érdemei elsődlegesek, hibái másodlagosak. Mao Cetung, a dokumentum szerint, elévülhetetlen érdemeket szerzett a Kínai Kommunista Párt és a kínai hadsereg megalapításában és építésében, a forradalom győzelemre vitelében, a Kínai Népköztársaság létrehozásában és a szocialista építésben. Mi több, „jelentősen hozzájárult az elnyomott népek felszabadításához és az emberiség haladásához”. A dokumentum aláhúzza, hogy Mao Ce-tung eszméi a kínai forradalom sajátos tapasztalatainak elméleti szintézisét képezik és „összhangban vannak a marxizmus—leninizmus alapelveivel”. Ennek megfelelően Mao Ce-tung eszméi értékes szellemi kincset képeznek a kínai párt számára, s a jövőben is a párt cselekvési vezérfonalát jelentik. A dokumentum a „kulturális forradalmat", amelyet Mao Cetung kezdeményezett és vezetett, az elhunyt elnök legsúlyosabb hibájának minősíti. A „kulturális forradalom", amely Mao Ce-tung alapvető tévedésén alapult, teljes zűrzavart eredményezett Kínában és katasztrofális következményekkel járt a párt, az állam és a nép számára. Valójában semmilyen értelemben nem lehet sem forradalomnak, sem társadalmi haladásnak minősíteni. A történelem bebizonyította, hogy Mao Ce-tung alaptétele, amely elindította a „kulturális forradalmat”, nem volt összhangban sem a marxizmus—leninizmussal, sem a kínai valósággal. Sőt, ellentétes volt magával a Mao Ce-tung-i eszmerendszerrel is. Éppen ezért, Mao Cetung ebben az időszakban elkövetett elméleti tévedéseit külön kell választani a Mao Cetung-i eszméktől. A „kulturális forradalom” folyamán elkövetett súlyos, „baloldali” hibákért a felelősség Mao Ce-tungot terheli. Látni kell azonban, hogy ezek a hibák „egy nagy proletár forradalmár hibái voltak” — írja a dokumentum. A Mao Ce-tung halálát, majd a „négyek bandájának” felszámolását követő időszakot értékelve, a dokumentum a legfontosabb eseménynek a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 1978 decemberében megtartott 3. plénumát minősíti. Rámutat, hogy ezen a plénumon kezdték meg a tényleges leszámolást a Mao Cetung-i korszakból átörökölt, „balos" elméleti és gyakorlati hibákkal. Ezzel összefüggésben elmarasztalja Hua Kuo-feng volt pártelnököt, aki azt az álláspontot képviselte, hogy minden, amit Mao Ce-tung mondott, vagy tett, helyes volt, megkísérelte elnyomni az igazság kritériumáról szóló vitát, akadályozta a veterán vezetők rehabilitálását, elfogadta és előmozdította saját személyi kultuszának kialakítását, miközben kitartott Mao Ce-tung személyi kultuszának megőrzése mellett. Ugyanakkor felelősség terheli a gazdasági és más területeken az elmúlt néhány évben tapasztalt, „balos” hibákért is. Nyilvánvaló — mutat rá a dokumentum, hogy Hua Kuo-feng vezetése alatt a kínai párt képtelen kijavítani a „balos” hibákat és helyreállítani a párt jó hagyományait. Befejező részében a dokumentum részletesen Felsorolja a Kínai Népköztársaság kikiáltása óta eltelt időszak gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális eredményeit és ezek alapján arra a következtetésre jut, hogy az elmúlt több, mint három évtizedre a hibák és tévedések ellenére is alapjában véve az eredmények és a sikerek voltak a jellemzőek. Az „új történelmi időszak” legfontosabb feladataként jelöli meg annak elérését, hogy Kína korszerű és hatalmas országgá váljék. A kínai vezetésben eszközölt személyi változások egyértelműen Teng Hsziao-ping vonalának megerősödését hozták. Az idős politikus (balról) most a KKP KB katonai bizottságának elnöke lett és fő pártfogoltja, Hu Jao-pang, a pártelnöki posztot vette át a lemondott Hua Kuo-fengtől. (Képtávírónkon érkezett) A térnyerés anatómiája (I.) PANORÁMA BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban köszöntötte Erich Honeckert, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkárát, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnökévé; Lázár György, a Minisztertanács elnöke Willi Stophot, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökévé, és Apró Antal, az országgyűlés elnöke Horst Sindermannt, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnökévé történt újraválasztása alkalmából.* Gyenes Andrásnak, az országgyűlés külügyi bizottsága elnökének meghívására kedden Budapestre érkezett a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi parlamenti szabad demokrata párt (FDP) frakciójának küldöttsége. A delegációt Wolfgang Mischnick, a frakció elnöke, a párt elnökhelyettese vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Darvasi István, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára fogadta. Jelen volt Norman Dencker, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. SZOMBATHELY Méhes Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter hétfőn és kedden Vas megyébe látogatott. Kedden elsőként a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár szombathelyi futóműgyárába látogatott, ahol Horváth Ede vezérigazgató tájékoztatta, majd Méhes Lajos megtekintette az üzemet, és a Lakástextil Vállalat szombathelyi törzsgyárát. Délután Vas megye nagyüzemeinek vezetőivel találkozott, akikkel eszmecserét folytatott a megnövekedett gazdasági feladatokról, teendőkről. EGER A Hazafias Népfront Országos Tanácsa vendégeként hazánkban tartózkodó kubai delegáció Armando Acosta Cordiero, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, a CDR főtitkára vezetésével kedden Egerbe látogatott. A vendégeket elkísérte Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. 1981. július 1. Holnap kezdődik Szófiában a KGST ülésszaka Csütörtökön délelőtt a szófiai nemzeti kultúrpalotában ünnepélyes keretek között nyílik meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszaka. Az ülésszakon a tagállamok küldöttségeit a kormányfők vezetik, hazánk delegációjának vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A szovjet küldöttség vezetője Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke. A szófiai ülésszaknak különleges jelentőséget ad, hogy tízéves a szocialista gazdasági integráció komplex programja. Ez a program a hetvenes években jelentős segítséget nyújtott valamennyi tagország gazdasági fejlődésének meggyorsításához, korszerűsítéséhez, a szakosítás, a kooperáció elmélyítéséhez, a KGST szerepének további növekedéséhez a világgazdaságban. Közismert tény, hogy miközben a tanács tagállamainak lakossága csupán a világ népességének egytizede, ezek az országok ma már a világ ipari termelése rnek egyharmadát adják. Fejlődésük üteme a hetvenes években is meghaladta a világgazdaság fejlődésének átlagát. A nemzeti jövedelem például 1971—1980 között a KGST-országokban együttvéve csaknem 70 százalékkal, az ipari termelés 90 százalékkal, a nemzetközi árucsere-forgalom volumene pedig mintegy négyszeresére növekedett. Az ülésszak napirendjén ennek megfelelően szerepel majd a komplex program teljesítésének első tíz évéről szóló beszámoló. A végrehajtó bizottság beszámolót terjeszt elő a két ülésszak között végzett munkáról. A tanács megvitatja a tagállamok műszaki -tudományos együttműködésének helyzetét, feladatait és a tagállamok 1981—85 évre szóló tervkoordinációját. Az ülésszakon két- és többoldalú megállapodások aláírására is sor kerül. Az ülésszak keretében tartják meg a végrehajtó bizottság 100. ülését és ülést tart a tervezési együttműködési bizottság is. Magyar javaslat Genfben A genfi leszerelési bizottság keddi teljes ülésén a korábban benyújtott magyar javaslat alapján határozatot fogadott el arról, hogy júliusban kormányszakértők részvételével tanácskozásokat rendez az új típusú tömegpusztító fegyverek fejlesztésének és gyártásának eltiltásáról. Dr. Kőmíves Imre nagykövet, a leszerelési bizottság júniusi üléseinek elnöke zárónyilatkozatában jelentősnek mondhatta a határozat elfogadását, amelynek megfelelő végrehajtása hozzájárul a témakörrel kapcsolatos napirendi pontok érdemi megvitatásához. Nyeremény betétkönyv-sorsolás A nyereménybetétkönyvek 1981. második negyedévi sorsolását kedden Siófokon rendezte meg az Országos Takarékpénztár. Mindazok, az 1981. június 29-ig váltott, és a sorsolás napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1981. második negyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító OTP, postafiók, postahivatal, vagy taka Japán Azt mondják, minden csoda három napig tart. Ám a „japán csoda”, azaz a szigetország meghökkentően gyors gazdasági fejlődése, átalakulása immár három évtizede tart. A második világháborúban vesztes, mélypontra jutott távol-keleti szigetország ma a tőkés világ második gazdasági hatalma és számos szakértő, így az ismert amerikai jövőkutató, Hermann Kahn szerint az ezredfordulóig jó néhány stratégiai ágazatban megelőzi majd az Egyesült Államokat. Napjaink tőkés világában, amelyre a recesszió, a munkanélküliség és az infláció párhuzamos növekedése jellemző, Japán kuriózumszámba megy. Noha a kétszámjegyű növekedési ütemnek itt is vége — s ebben az értelemben a szigetországban szintén visszaesésről beszélnek —, eredményei mégis, az egész nyugati világban irigységet kelthetnek. Mi a titka a szinte feltartóztathatatlan japán térnyerésnek? Az évtizedek óta tartó folyamat annál rejtélyesebb, mivel köztudott, hogy Japán jó néhány ásványkincset (alumínium, olaj, vas, stb.) kénytelen külföldről behozni, s hogy földjének mindössze egyhatoda művelhető. Kelet- és Nyugat- Európában egyaránt sokan vannak, akik a magyarázatot olyan jelenségekben keresik, amelyek időközben anakronisztikussá váltak. Az 50-es években kialakult és mindmáig ható nézet szerint Japán kereskedelmi fölénye versenytársaival szemben az alacsony béreken, a dömpingárakon nyugszik. Ám ez a tényező a múlté: a szigetország bérszínvonala immár megközelítette a vezető ipari országokét. Hasonló, s legalább ilyen sűrűn emlegetett „tévhit”, hogy a japán dinamizmus fő oka a modern ipari üzemek túlsúlya. Ez nyilván igaz volt az 50-es, 60-as években, hisz a világháború után szinte a semmiből kezdtek hozzá az ipar újrateremtéséhez, s az új létesítmények korszerű technológiája egy ideig forrása lehetett a fölénynek. De időközben három és fél évtized telt el. Különösen az amerikaiak és a nyugat-európaiak vádolják gyakran a japánokat a szabadkereskedelmet sértő, nem vámjellegű akadályok alkalmazásával, azzal, hogy áruik emiatt hátrányban vannak a szigetország piacán. Ez bizonyos fokig ma is létező probléma, de aligha lehet magyarázat arra az évről évre ismétlődő hatalmas kereskedelmi mérlegtöbbletre, amelyet a szigetország versenytársaival szemben elér. Az igazság ugyanis az, hogy a japán piacon kíméletlen verseny folyik a hazai termelők között is, a minőségi követelmények igen magasak, s ehhez járul még a japán fogyasztók túlzott ragaszkodása, kötődése a hazai termékekhez. Nem megalapozott az az érv, sem, amely a viszonylag szűkre szabott katonai kiadásokban véli felfedezni a versenyképesség titkát. Mert igaz, hogy arányaiban talán elmarad a szigetország fegyverkezése a NATO- államoktól, de abszolút nagyságát tekintve máris a hetedik a világon. Hovatovább az amerikai hadiipar attól tart, hogy gyümölcsöző piacai egy részét (űrkutatás, elektronika, repülőgép-gyártás, stb.) elveszti a japán előretörés miatt. Ha tehát mindez tévhit, mi a magyarázat? A válasz azokban a történelmi hagyományokon nyugvó, nemzeti sajátosságokban keresendő, amelyek Japán útját egyértelműen megkülönböztetik a többi fejlett tőkés államétól. Ezt egészítik ki olyan általános jellemzők, mint a magas termelékenység, kiváló piacismeret, informáltság, az erőteljes kutatás-fejlesztés, a legfejlettebb technika nagymérvű felvásárlása az egész világon. GYŐRI SÁNDOR (Folytatjuk) Ipari robotok végzik a hegesztést a Nissan Motor Company egyik üzemében ítélet a majdaneki SS-gyilkosok perében Többségükben enyhe ítéletekkel ért véget kedden az NSZK jogtörténetének leghosszaibb büntetőjogi eljárása, a majdnem hat éve tartó majdaneki SS-per. Az 1975 novembere óta ülésező düsseldorfi tartományi bíróság 17-es számú nagy büntetőtanácsa a ma 61 éves, egykori SS-felügyelőnőt, Hermine Ryant, életfogytiglani, további hét volt SS-t háromtól tizennkét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt, egy vádlottat pedig felmentett. Jóllehet a vádirat szerint a perbe fogott kilenc SS 1941 és 1944 között legalább 250 ezer — zsidó, szovjet, lengyel — fogoly meggyilkolásában vett részt, s jóllehet ezt tanúk százai, ezrei bizonyították a világ minden részéről, a bíróság még a legsúlyosabb ítélettel sújtott Hermine Ryant is csak két ember meggyilkolásában találta bűnösnek. „Pfuj”, „Botrány”, „Ez a nácizmus áldozatainak meggyalázása" — ilyen és ehhez hasonló tiltakozó kiáltások fogadták az ítélet kihirdetését a zsúfolásig megtelt tárgyalóteremben. Nyugatnémet értékelések szerint a majdaneki volt az utolsó olyan nagy per, amely a nácizmus soha el nem évülő bűneivel foglalkozott az NSZK- ban.