Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-06 / 286. szám
1981. december 6. A Nagyi Mindig kedves, türelmes, jóságos. Ha fáradtan hazamegy a suliból, jólesik a főztje. Ha intőt hozol, megértően aláírja, s csak kicsit szid meg. Ha anyáék elmennek valahová, mindig vállalja, hogy veled marad. Ha a testvéred vagy te beteg vagy, gondoskodik rólatok. S te? Sokszor turkálsz a főztjében, ingerülten válaszolgatsz, ha kérdez. Ráripakodsz, ha barátaiddal játszol, s közben valamiért a közértbe küld. Unod, ha magyaráz, vagy iskoláskoráról beszél... „bezzeg az én időmben”. De gondolj bele: a Nagyi is érzékeny. Neki is fáj, ha ingerült vagy, nem segítesz, s igen csúnya, ha leinted. Igazad van, hogy nehéz a játékot abbahagyni, ha arra kérj, menj vásárolni. Pedig egyszerű a megoldás, mielőtt játékba kezdesz a barátaiddal, kérdezd meg nem kell-e a boltba menni. Meglátod, ha így teszel, meglepetés, kedvenc süteményed, fagylalt, finom uzsonna lesz Nagyitól a köszönet. S még anyuék előtt is „kiáll" barátaidért^ — „...rendes gyerekek azok", örülj, ha finom ebéddel vár, s dicsérd az ízeket még akkor is, ha nem a kedvencedet főzte. Ha este a tv elé ültök, ne Várd, hogy átadja a helyét, hogy te jobban láss. Vedd észre, hogy fáj a lába, tégy oda párnát, fejezd ki együttérzésedet! Mikor gyermekkoráról beszél, ne intsd le — „...ugyan Nagyikám, azok az idők már elmúltak... vagy te ehhez nem értesz”. Ez csúnya dolog. Hidd el, érdekes is lehet számodra, amit mond. Tanulhatsz tőle régi gyermekjátékokat, meséket, történeteket. Megtudhatod, hogyan éltek akkor az emberek, mivel foglalkoztak, hogyan öltözködtek, szórakoztak. Megtanulhatsz régi szép magyar kifejezéseket, csak érdeklődj, s legyen türelmed hallgatni őket. Legyen világosság (III.) A világítóeszközök története Az első mécseseket már a történelem előtti időkből ismerjük. Régvolt őseiinik kicsi öblöt véstek a kézbe fogható kőbe, s bele állati zsiradékot öntöttek, később gyantát, olajat. A szilánkok, fáklyáik hamar ellobbantltak, a olaj önmagában is égett, s bár fénye erőtlenebb volt a fáklyák fényénél, tovább tartott. Hosszú megfigyelés alapján született meg az olajmécses, bár erős következtetőképesség nem kellett, hogy elődeink megkülönböztessék a jól égő gyantás fát a száraz ágtól, s hogy a zsíros, olajos fa tartósaibban ég a csupán száraz szilánknál. A mécsek kanócát is pótolhatta kezdetben a laza szövetű lián, vagy egyéb kúszónövény, növényi rost, fakéreg. Előbb homokkőből, Indiában még gránitból is faragtak mécseseket. Amikor már sokan igényelték és tömegben kellett gyártani: agyagból égették. Egyes tudósok az első kőből való mécseseket 15 ezer évesre, de a morvaországiakat harmincezer évesre is becsülik. Ciprus szigetén időszámításunk előtti 4000- ből vallót találtak. Kréta szigetén időszámításunk előtti másfél évezredeseket. Valójában nem tudjuk pontosan,hogy milyen régi az első mécses. Valószínű, hogy a kőből faragott mécsesek elődje a kagylómécses volt. Az első mécseseiket Máltán, Cipruson, Kréta szigetén-,Szardínián-, Föníciában- a valóságos kagyló mintájára kagyló formájúra alakították. Palesztinában éppúgy készítettek kagyló formájú mécseseket bronzból,mint Észak-Európában hajómécseseket. A kagylót a tányér (csészealj) forma váltotta fel. Hérodotosz is említ mécseket, melyek tányér formájúak voltak és olaj égett bennük. Kínában, Japánban, Koreában mészkőből, agyagból, porcelánból, vörösrézből, bronzból, de vasból is készültek mécsesek. Ismerték az úszó kanócot, Indiában a vastag kanócot, ami nagyobb fényt adott,mint akár a mécseseinkben még a fél évszázaddal ezelőtt használt kanóc. Az olyan olajmécsesek, melyeket mi a római birodalom hazai pannoniai örökségeként múzeumi másolatok formájában népszerűsítünk, már Egyiptomban világítottak. A görögök, majd a rómaiak tőlük vették át. Érdemes ezeket a régi mécseseket megfigyelni, mert jó példái az anyagszerűen alakított, funkcióját tökéletesen betöltő tárgyaknak. Megülnek tenyerünkben, mint a kiscsirke, úgy terül el bennük az olaj, hogy ki ne csorogjon, fölöslegesen ne égjen, akár egy, akár több kanóccal. Érdekes tanulság a világítóeszközeinknek, hogy egyedi darabok és tömegcikkek határa nem vonható meg. Már a mécsesnek használt tengeri kagyló is a természet „tömegtermelése” volt. A homokkőből faragott, jégkorszakbeli mécses, melyet az ősember a kezében tartott, míg'barlangja falát a vadászjeleneteivel befestette, egyedi ugyan,mert egyetlen készült belőle, de a másik hasonmására. Illetve az egyetlen megoldásnak engedve. Amikor azonban megnőtt a szükséglet, s az ember felismerte a sokszorosítás lehetőségeit, a civilizáció előrehaladtával, már valóban iparcikké vált. Az alkotó ember keze -nyomát megőrizte, formaivilága olyan volt és addig terjedt, amíg a kézzel formálás lehetőségei. De ezek a határok változatokban és ötletekben végtelenek már a mécsesek koráiban is. Talán mindegyik között a legszebb az a pompeji mécses, amelyik ezt a hagyományosan formált világítóeszközt csík,ófejjel lezárt nyalk-kai egészíti ki, valami egészen sajátos, kecses megformálással, amire jó értelemben mondhatjuk a „világítótestek" egészére kiterjedt értékeléssel: elegancia. De nem kevésbé formásak az újabbkori mécsesek,melyek a mécsest meghatározó olajat, -kanócot, fémből, üvegből, -porcelánból alakított edénykékbe zárták, ötletesen kovácsolt vasakba, öntvényekbe, egyszerű, fent keskeny szájú -porcelán- gömbbe, hol sima fehérbe, hol virág-díszesen-, vagy éppen- kerek -kis kripton égőhöz hasonló üvegcsébe, amit beleállítottaik egy fából való gyertyatartószerű állványba.Bárki megláthatja agöcseji -házakban, vagy a zalaegerszegi falu-múzeumban. Egyszerűek ezek, de nem kezdetlegesek. A használatuk, a népi forma-érzék harmonikussá, arányossá alakította őket. (Folytatjuk) KOCZOGH ÁKOS Mit tanultál? — Mit tanultál ma az iskolában Misiké? — Azt, hogy kétszer négy az kilenc. — De hiszen az nyolc, Misiké. — Akkor ezek szerint ma semmit nem tanultam. Ha a vastagított E betűből kiindulva lóugrásban olvassátok össze a betűket, egy közmondást kaptok eredményül. Hogy szól ez a közmondás? Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: 1. 28+9+18+45+100 2. 4102+5898+10 000 S A veréb meg a róka Egy napon összetalálkozott a róka meg a veréb. A róka megszólította a verebet: — Látom, te is egyedül élsz a világban,magányos vagy,mint én. Azt ajánlom neked, kössünk barátságot és éljünk, dolgozzunk együtt. Fogjunk egy darab földet, műveljük meg, és ha majd terem rajta a termés, betakarítjuk és megosztozunk rajta. A veréb tanakodott ugyan egy sort, de aztán így szólt: — Nem rossz gondolat. Vallóban egyedül élek. Legalább lesz egy társam, és bizonyára nem lesz haszontalan, ha együtt dolgozunk.Megpecsételték az új barátságot, és ettől kezdve együtt éltek. Elkezdték nyomban a munkát. Kerestek egy darab földet, amiről úgy gondolták, hogy jó lesz bele búzát vetni. Felszántották, bevetették. Ahogy múlt az idő,kikelt a mag, aztán meg is érett, szépen megsárgult, le kellett aratni,be kellett takarítani. A róka azonban egyáltalán nem érzett kedvet a munkához, és így szólt a verébhez: — iNekem el kell mennem, hogy megtámasszam az eget,nehogy most szakadjon rá a termésre, — mondta. Azzal elment, a veréb pedig egész nap dolgozott — egyedül.Másnap beborult az ég. Sűrű felhők gyülekeztek- A róka megint így szólt a verébhez: — Látod, hogy mi készül? -Most még fontosabb, hogy megtartsam az eget. Elment megint, a veréb egész nap dolgozott, egyedül. Csépelni kellett volna. A rókának azonban, ehhez sem fült a foga,megint kitalált valamit. — El kell mennem, vigyázni a Napra, nehogy elégesse azt, amit nagy nehezen megtermeltünk ... A veréb egész nap dolgozott, szorgalmasam, egyedül, és mire a róka megjött, végzett a csépléssel is. A róka szeme felcsillant. — Éppen ideje! Osztozkodjunk tehát. És mivel én jóval nagyobb vagyok nálad, én két szemet kapok, te pedig egyet. — Az igaz, hogy én, sokkal kisebb vagyok nálad, de sokkal többet is dolgoztam, mint te. Egyedül1 arattam, egyedül csépeltem ... — válaszolt a veréb. A róka felhúzta az orrát. — És én talán nem csináltam semmit? Ért tartottam az eget, meg a felhőket és én vigyáztam a Napra. A veréb nem hagyta az igazát. — Lehet, hogy tartottad az eget,meg a felhőket és vigyáztál az iNapra, de én arattam és csépeltem! Így vitatkoztak, amikor arra repült a bagoly, aki tudvalévően nagyon okos teremtmény. Már erősen esteledett. — Hát ti min veszekedtek, vitatkoztok? —kérdezte őket. — Nem éppen veszekszünk, csak nem értünk egyet... — mondta a veréb. — Nem ám! — erősítette meg a róka. — Én sokkal nagyobb vagyok, mint 5. Nekem több jár a termésből. A bagoly hallgatott. Csak nagysokára szólalt meg és így beszélt: — Figyelj ide, róka koma ! Te azt mondod, hogy olyan erős és hatalmas vagy, hogy tartani tudod az eget,meg a felhőket... és a Napra is vigyázni tudsz. Tegyél meg nekem egy kis szívességet. Bizonyítsd be ezt a hatalmadat. Küldd el az égről a csillagokat, és kérd meg a Napot, hogy jöjjön elő, világítson nekünk! A róka, érezte, hogy kelepcébe került. De nem adta fel a dolgot. Sértődötten válaszolt: —Be is bizonyítom ! Elmegyek és szólok a Napnak, hogy jöjjön elő . .. — mondtam, azzal elment, és csak másnap hajnalban jött elő, amikor a Nap már fent ragyogott az égen. Akkorra azonban már nem volt ott sem a bagoly, sem a veréb, sem egyetlen szem búza... A róka bottal üthette volna a nyomát, de nem volt hozzá botja, ezért nagy dühösen elfutott, és nem kereste soha többé a veréb barátságát. (Fordította: Antalfy István) Képújság 13 Vasárnap KOSSUTH RADIO 7.23: Baráti körben. 8.10: öt kontinens hét napja. 8.26: A Nyitnikék postája. 8.59: Százszorszép Színház, Aparadzsitá. 10.08: Arany János versei. 10.20: Brahms: B-dúr zongoraverseny. 11.05: Élő történelem. 12.10: Édes anyanyelvünk. 12.15: Művészlemezek. 13.00: Közösségi magány. 13.10: Kodály: Két ének. 13.27: Érthetően. 13.37: Népdalok. 14.05: Gondolatjel. 15.14: A szomszédok összeállnak. 15.24: Finn költők versei. 15.44: Claudio Abbado operafelvételeiből. 16.16: Ördögök. Dosztojevszkij regénye. III/2. r. 17.10: Rudolf Serkin zongorázik, Adolf Busch hegedül, Pablo Casals gordonkázik. 17.45: A művelődéspolitikai rovat műsora. 18.50: Diákkönyvtár hangszalagon, Tartuffe: Moliére komédiája. 20.24: örökzöld dallamok. 21.22: Zentai Anna, Győri Szabó József és Solti Károly nótákat énekel. 22.20: Purcell: A tündérkirálynő — hangversenyopera. 0.10: Toronyzene. PETŐFI RÁDIÓ 6.00: Népszerű muzsika. 7.00: A református egyház félórája. 7.30: Albert de Klerk orgonái. 8.05: Mit hallunk? 8.30: Szívesen hallgattuk. 10.00: Szivárvány. 12.00: Jó ebédhez szól a nóta. 12.57: Tudósítás a Rába ETO—FTC bajnoki labdarúgó-mérkőzésről. 13.04: Villé Valdemar és Az Utolsó Apacs. Asko Martinheimo rádiójátéka. 14.05: Sanzonok. 14.33: Táskarádió. 1$.30: Jelenidőben. 16.00: A vasárnap sportja. Totó. 16.35: Bordalok a 1 operettekből. 17.00: Slágerek mindenkinek. 18.00: Ha még nem tudná. 18.33: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 19.10: Egy rádiós naplójából. 20.05: A magyar helyesírás 150 éve. 20.25: Csepeli Szabó Béla versei. 20.38: Társalgó. 22.05: Operettest. 23.20: A Benkó-dixieland hangversenye. III. MŰSOR 7.00: A pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora. 7.30: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora. 8.11: Don Pasquale. Részletek. 9.12: Ella István (orgona) Bach-hangversenye 9.55: Új Zenei Újság. 10.45: öt kontinens hét napja. 11.10: Hangfelvételek felsőfokon. 12.05: Kis magyar néprajz. 12.10: Pegazus istállója. 13.05: Slágerlista. 13.40: Zenekari muzsika. 15.00: Schubert-művek. 16.35: Olasz madrigálok. 17.00: Balladáink világa. 17.19: A magyar széppróza századai. 17.34: Felicia Weathers énekel. 18.02: A Bécsi Filharmonikus Zenekar hangversenye. 19.47: A Juilliard vonósnégyes lemezeiből. 20.35: Frederica von Stade és Vlagyimir Atlantov énekel. 21.14: A Helsinki Rádió szimfonikus zenekara játszik. 22.17: Világszínház. A sötétség hatalma. Lev Tolsztoj színműve. PÉCSI RÁDIÓ 8.30—9.30: Hírek. — Lapszemle. — Tamás Ervin jegyzete. — Vasárnapi magazin. — Az ezer tó országából. Szerkesztő: László Lajos és dr. Nádor Tamás. 18.00: Fele sport, fele muzsika. Beszámoló a nap sporteseményeiről. Szerkesztő: Somogyvári Valéria. 18.30: Szerb-horvát műsor. (Szórakozni, művelődni 45 percben. Zenés vasárnapi magazin.) 19.15: Német műsor. (Zenés vasárnap este. összeállítás a hazai német irodalomból. — Vasárnapi kívánságok.) 20.00—21.00: ..Gruss und Kuss”. MAGYAR TV 7.25: Tévétorna. (SZ) (Ism.) 7.30: Mindenki iskolája. (Ism.) 8.35: Aki mer, az nyer! Matematikai rejtvényműsor. 9.05: Aprók tánca. (SZ) (Ism.) 9.25: Egészségünkért! 9.30: Fiúk. — Szovjet játékfilm. 11/1. r. (SZ) 10.40: Hírek. 10.45: Sportmozi. 10.55: Videoton—Tatabányai Bányász. Bajnoki labdarúgó-mérkőzés. (SZ) 13.50: Szomszédolás Lengyelországban. Kisfilm-összeállítás. 14.10: Breki és a többiek. Angol film. (SZ) (Ism.) 14.35: Magyar rövidfilmek a képernyőn. 15.2Q,: Vasárnapi muzsika. 16.15: Reklám. 16.20: A tavasz 17 pillanata. Szovjet tévéfilmsorozat. XII/12. r. (Ism.) 17.25: Reklám. 17.30: Műsorainkat ajánljuk! (SZ) 17.55: Lehet egy kérdéssel több? 18.25: Reklám. 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.40: Tévétorna. (SZ) 18.45: Esti mese. (SZ) 19.00: A hét. (SZ) 20.00: Hírek. 20.05: San Francisco utcáin. Amerikai bűnügyi tévéfilmsorozat. (SZ) 20.50: Búcsú a színpadtól. Havas Ferenc köszöntése. (SZ) 21.15: A határokon túli magyar líra fesztiválja. 22.35: Hírek. II. MŰSOR 20.00: Hírek. 20.05: Az ember felemelkedése. — Angol filmsorozat. XIII/6. r. (SZ) 20.55: Telesport. JUGOSZLÁV TV 9.00: Barázdák — faluműsor, utána gyermekműsor magyar nyelven. 9.50: Hírek. 10.00 Kulcs minden zárhoz — vasárnap délelőtt gyermekeknek. 11.30: Népi muszika. 12.00: Zöld panoráma — mezőgazdasági adás. 13.00: A tudás — vagyon. 14.20: Szereti-e a tv-t. 14.50: Esőre várva — csehszlovák film. 16.00: Vasárnap délután. 17.30: Mortadella — olasz játékfilm. 19.00: Walt Disney bemutatja — rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Katonák — tvsorozat. 20.55: Karaván. 21.25: Sportszemle. 21.55: Tv-napló. II. MŰSOR 9.00: Engedjék meg, hogy önökhöz forduljunk — a jugoszláv néphadseregnek szentelt műsor. 16.10: Hírek. 16.15: Ökölvívás: Jugoszlávia—USA. 18.45: Forradalmárok arcképei. 19.30: Tv-napló. 19.55: Ma este. 20.00: Zenei műsor. 21.00: Huszonnégy óra. 21.25: Köszönjük a figyelmet — szórakoztató zene (ismétlés). Hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Rita Streich és Ferruccio Tagliavini énekel. 9.00: A hét zeneműve. Haydn: D-dúr (Óra) szimfónia. 9.30: Vészi Endre versei. 9.39: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék. 10.35: Richard Strauss: Itália — szimfonikus fantázia. 11.19: Recipék az ,,orvosságos könyvben”. 11.39: A Vatikán titka. André Gide regénye. XV/13. 12.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 12.50: Zenei érdekességek. 14.40: Látogató Bécsből. Kende Sándor elbeszélése. 14.54: Édes anyanyelvünk. 15.10: Vavrinecz Béla feldolgozásaiból. 15.28: Leporelló. 16.05: Kóruspódium. 16.31: Világablak. 17.10: Bartók Béla zongorázik. X/7. 17.50: Jöttem, láttam és . . . 19.15: B. U. É. K. — ’81: A Rádió Kabarészínháza. Közben: 22.20: Tíz perc külpolitika. 23.02: Századunk zenéjéből. 0.10: Várkonyi Mátyás táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvószene táncritmusban. 8.20: Figyelmébe ajánlom . . . 8.33: Népdalok, néptáncok. 9.05: Slágermúzeum. 9.50: Lent és fent. 10.00: Zenedélelőtt. 12.00: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 12.33: Kis magyar néprajz. 12.38: Tánczenei koktél. 13.25: Kantáták. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: A gazdaságpolitikai rovat műsora. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Hang-adó. 19.38: Sanzonmúzeum. 20.00: A lőporsziget lakói. I. 20.33: Nótacsokor, csárdáscsokor, verbunkos muzsika. 21.33: Bianca és a lelkek. Esko Korpilinna hangjátéka. 22.01: A ge’Volsteini nagyhercegnő. Részletek. 23.20: A dzsessz a 70-es évek ben. III. MŰSOR 9.00: Matuz István fuvolaestje. 10.06: Palestrina kórusműveiből. 10.30: Dzsesszfelvételekből. 11.05: Régi magyar muzsika. 11.25: A lipcsei Gewandhaus zenekara játszik. 12.25: Csajkovszkij operáiból. 13.07: Faust zarándokútja. 14.00: Romantikus mesterművek. 15.00: Zempléni Mária énekel. 16.00: Iskolarádió. 16.30: A hét zeneműve. 17.00: Harminc perc beat. 17.30: A Pozsonyi Nemzeti Színház művészeinek felvételeiből. 18.00: Zsebrádiószínház. 18.22: Az Amadeus vonósnégyes felvételeiből. 19.05: Fordulók a líra történetében. 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. Közben: Kb. 20.20: A Kaukázus népköltészete. Kb.: 21.15: Operaáriák. 21.37: Új lemezeinkből. PÉCSI RÁDIÓ 18.00: öttől hatig. Esti hangos újság. Szerkesztő riporter: Kovács Imre. (Ebben a számban véget ér a komlói sorozat, amelyben havonta egy-egy riport hangzott el a jubiláló városból. A sorozatot Morber János tanácselnök zárja. — Ilyen volt az ősz címmel Ferenczi Sándor szól a pogányi meteorológiai főállomáson észlelt adatok alapján a lassan búcsúzó őszről. — Jelentkezik az eszperantó-sarok. — Szó lesz az üszögi tó lehalászásáról, ennek szükségességéről és dr. Galabár Tibor, a Baranya megyei Horgász Szövetség elnöke búcsúztatja a horgászévet.) 18.00: Dél-dunántúli híradó. 18.15: John Lennon és Yoko Ono énekel. 18.30: Szerb-horvát műsor. (Hírek, tudósítások. — Nemzetiségi könyvtárosok találkozója Mohácson. Riport. — Kersics Anka énekel. — Iskolarádió. Ismétlés.) 19.15—20.00: Német műsor. (Hétfői magazin: Hírek, tudósítások. )— Német nemzetiségi tanácskozás Backnang-ban. Kerner Lőrinc összeállítása. — Iskolarádiónk jelentkezik. Ismétlés.) JUGOSZLÁV TV 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Gyermekműsor. 18.00: Népek és nemzetiségek meséi. 18.15: Az ember tanul, amíg él — művelődési műsor. 18.45: Pop-parádé — fiatalok műsora. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: N. Fabrio—D. Jelich: August Lenoa élete — dokumentumdráma. I. 21.35: Kiválasztott pillanat. 21.40: Kultúra az objektívben. 22.45: Tv-napló. II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Riport. 18.50: Indirect — sportműsor. 19.30: Tv-napló. 19.55: Ma este. 20.00: A megismerés útjai. 20.50: Huszonnégy óra. 21.10: Válogatás. 21.35: Az ember, aki sikeres akart lenni — filmsorozat.