Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-01 / 26. szám
2 ^PÜJSÄG Spanyolország Elnapolták a döntést a NATO-tagságról Gerardo Iglesias, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára újságíróknak nyilatkozva leszögezte: „Pártunk követeli, hogy minél gyorsabban kerüljön sor a népszavazásra, ahol világosan fel kell tenni a népnek a kérdést: akarja-e, hogy az ország a NATO tagja legyen, vagy nem". Iglesias szerint a kormány megkezdte a népszavazás előkészítését arról, hogy az ország a NATO tagja legyen-e. Fernando Morán külügyminiszter ugyanakkor az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva azt mondotta: „ígéretünkhöz híven megtartjuk a népszavazást, de hogy miikor és milyen formában, erre még nem született döntés”. Mórán szerint „a téma sokkal bonyolultabb annál, mint hogy egy népszavazáson igennel vagy nemmel lehetne rá felelni. A NATO politikai szervezetéből kilépni, vagy elutasítani a katonai szervezetbe való integrálódást, nem olyan egyszerű dolog. Figyelembe kell venni az ország, a nyugati védelmi rendszer, valamint barátaink érdekeit”. A spanyol külügyminiszter — újságírókkal beszélgetve — kifejtette azt is, hogy a népszavazás időpontjának kitűzését befolyásolhatja a nemzetiközi helyzet alakulása, a spanyolamerikai katonai szerződés újratárgyalásának eredménye, és olyan, az ország jövőjét érintő kérdések tisztázása, mint a Közös Piachoz való csatlakozás, vagy Gibraltár. „Esetleges NATO-tagságunk esetén — mondotta Mórán — felvetődik az a kérdés, hogyan tudnánk érvényesíteni a nemzeti érdekeinket, joggal igényelt mozgásszabadságunkat. Természetesen az ország védelme úgy is elképzelhető, hogy nem lesz tagja semmilyen katonai tömbnek." A kormányhoz közelálló források azon a véleményen vannak, hogy az ország NATO-csatlakozásának kérdését nem ítélik meg egyértelműen a hadsereg körében sem. Amíg a haditengerészet és a légierő tábornokai inkább a NATO-belépés mellett vannak, addig a szárazföldi egységeknél nagyobb az ellenállás, egyebek között azért is, mert nem kívánnak más hatalmaik katonai parancsnoksága alá tartozni. A madridi kormány egyébként — többek között — ragaszkodik ahhoz, hogy az ország területén nem tárolhatnak nukleáris fegyvereket. Magyar-szovjet áruszállítási tárgyalások Záhonyban Magyar-szovjet áruszállítási tervegyeztető tárgyalás kezdődöt hétfőn, Záhonyban. A két ország vasúti és külkereskedelmi szakemberei a hét végéig tartó tanácskozáson megvitatják a legfontosabb idei közös tennivalókat, egyeztetik szállítási tevékenységüket és intézkedési tervet fogadnak el a vasúti szállítások ütemezéséről. A plenáris megnyitót követően négy szekcióban tanácskoztak. A tavalyi szállítási terv teljesítését áttekintő bizottság többek között megállapította, hogy az eredeti és közösen kitűzött célok megvalósítását az elmúlt esztendőben számos tényező hátráltatta. A kocsiellátás nem tartott lépést a megnövekedett szállítási igényekkel, és ez mindkét, a határforgalomban érintett ország vasutasainak teljesítményén is érződött. Ennek ellenére, 1982-ben 12 millió tonna áru érkezett Záhonybó1 a Szovjetunióból, s hazánk területéről négymillió tonna áru indult szovjetunióbeli rendeltetési helyére, örvendetes eredmény, hogy több mint másfél millió tonnányi árut már a magyar szakszolgálati helyeken raktak át széles nyomtávú kocsikba. A záhonyi áruszállítási tárgyalásokba szerdán bekapcsolódnak a jugoszláv szakemberek is, akikkel a hazánkon át történő és a Szovjetunióba irányuló tranzitszállítások legfontosabb tennivalóit vitatják meg. A tárgyalások pénteken a határozatokat és a feladatterveket rögzítő okmányok aláírásával fejeződnek be. Az országos választási elnökség közleménye az időközi választások eredményéről Január 29-én az időközi választások törvényesen, rendben megtörténtek. Budapesten a 41. számú országgyűlési választókerületben 19 396-an voltak jogosultak az országgyűlési képviselő időközi választására. 82,4 százalékuk vett részt a szavazásban. Érvényesen szavazott 15 841, érvénytelenül 136 választópolgár. Az érvényes szavazatokból a jelölt 99,2 százalékot kapott, ellenszavazat 0,8 százalék volt Ily módon a1 jelöltet, Pozsgay Imrét megválasztották képviselőnek. Az 1333 helyi tanácstagi választókerületben a tanácstagok megválasztásában 218 766 választó jogosult, állampolgár közül 193 097 (88,3 százalék) vett részt. Szavazataikból érvényes 192 044 (99,5 százalék), érvénytelen 1053 (0,5 százalék). Az érvényes szavazatokból a tanácstagi jelöltekre 191 141-et (99,5 százalék), ellenük 903-at (0,5 százalék) adtak le. 72 tanácstagi választókerületben két illetve több jelölt közül választottak. Mind az 1333 helyi tanácstagi választókerületben megválasztották a tanácstagot. PANORÁMA BUDAPEST Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével vasárnap szakszervezeti küldöttség utazott Lengyelországba, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására.A Méhes Lajos ipari miniszter meghívására hétfőn hazánkba érkezett Edward Lukosz, a Lengyel Népköztársaság kohászati és gépipari minisztere. A tárgyalásokon a miniszterek áttekintik a két tárca kapcsolatainak alakulását, az együttműködés fejlesztésének kérdéseit. HAJDÚSZOBOSZLÓ Vasárnap reggel gázkitörés történt a Nagyalföldi Kőolaj- és Gázszolgáltató Vállalat hajdúszoboszlói üzemeinek 77. számú kútjánál, Nagyhegyes határában. A feltörő gáz a kútnál nem robbant be, nem ég. A kút elzárására tett erőfeszítéseket tovább folytatják. TRIPOLI :Heltai Imre, az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszalkánjaik elnöke, magyar külügyminiszter-helyettes a líbiai kormány meghívására látogatást tett a Líbiai Arab Szocialisita Népi Dzsamahiiijaiban. Fogadta őt Moammer el-Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője. Megbeszélést folytatott Abdeloti el-Obeidivel, a legfelsőbb népi bizottság külkapcsolatokkal foglalkozó irodájának titkárával egyes nemzetközi kérdésekről, valamint a magyar-líbiai kapcsolatokról. A találkozókon jelen volt Gál Bálint, a Magyar Népköztársaság tripoli nagyikövete. VARSÓ Stefan Olszowski külügyminiszter, a lengyel külpolitika időszerű kérdéseiről szóló kormánybeszámolót terjesztett elő a szejim hétfőn kezdődött kétnapos üléslén. BONN George Bush amerikai delnök, aki vasárnap este érkezett Bonnba, hétfőn reggel megtartotta első megbeszélését Hans- Dietrrch Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel. Ezt követően Helmut Kohl kancellár és Karl Garstems államfő fogadta az amerikai alelnököt. Ciprus Az elnökválasztás térje Elnökválasztásra készüllődnek Cipruson, a Földközi-tenger kicsiny, ám stratégiailag annál fontosabb szigetén. Helyesebben szólva — s kifejezve rögtön az ország alapproblémáját, tragikus megosztottságát —, csak a lakosság mintegy 80 százalékát kitevő görög népesség járul február 13-án az urnákhoz. A voksolás tétje: megerősítik-e tisztségében az eddigi államfőt, Szpirosz Kiprianut. ÉVSZÁZADOS KONFLIKTUS Cipruson a helyzet 1974 óta szinte semmit sem változott. Amikor, a görög fasiszta junta által bátorított jobboldali államcsínykísérletre válaszul foglalta el török katonaság a sziget északi részét, ahol aztán 1975 elején egyoldalúan kikiáltották az úgynevezett „Ciprusi Török Szövetségi Államot”. Jelenleg is a terület több mint egyharmada tartozik fennhatóságuk alá, bár a török népközösség csak a lakosság körülbelül 18 százalékát teszi ki. (Az egyenlőtlenségen egyébként Ankara betelepítésekkel igyekszik javítani.) Ciprus a nemzetközi jog szerint ma is egységes állam, tagja az ENSZ-nek, s a török miniállamot az anyaországon kívül sehol nem ismerték el. Ám az egységnek csak a látszata maradt fent. 1981 közepén a parlamenti választásokat is külön rendezték, s az azóta eltelt idő sem hozott előrehaladást. A hosszú évszázadokra visszanyúló nemzeti, etnikai és vallási konfliktusok, valamint Athén és Ankara háttérben meghúzódó ellentétei — nem is szólva a NATO érdekeltségéről, a támaszpontokról — eleve megnehezítették a két népcsoport megegyezését. Az ENSZ égisze alatt évek óta folyó közösségközi tárgyalások sem vezettek eredményre. A résztvevők kölcsönösen elutasították egymás javaslatait, hisz a görög ciprióták célja az egység megőrzése, a központi kormány szerepének erősítése, míg a törökök a két tartomány önállóságát növelnék a létrehozandó föderációban Nicosia rovására. A KIBONTAKOZÁS KÖRVONALAI A veszélyes holtpontról a közelmúltban két kísérlet igyekezett kimozdítani a ciprusi válság ügyét. Először a Görögországban hatalomra került szocialista kormányfő, Papandreu jelentette be, hogy „világméretű diplomáciai offenzívát” indít s elfogadta a Szovjetunió által már régen javasolt nemzetközi konferencia gondolatát. Új esélyt hozott a kialakult realitásokat messzemenően elfogadó Waldheim-terv is. Ennek alapelveit - igaz fenntartásokkal - mindkét népközösség vezetői elfogadták. A tárgyalások alapján tavaly lassan körvonalazódni kezdett a megegyezés. A kiszivárogtatott tervezet szerint a leendő független, szuverén és el nem kötelezett Ciprus két, kiterjedt önkormányzattal rendelkező tartományból állna, de a szövetségi nemzetgyűlés törvényei egyaránt érvényesek lennének. A központi kormány kezében a kül - és katonapolitika intézése maradna. A tartományok külön képviselőházzal, rendőrséggel és zászlóval rendelkeznének, megtartanák saját nemzeti ünnepüket. A hivatalos nyelv a görög, török és az angol lenne. VETÉLYTÁRSAK ÉS ESÉLYEK A tervezet - bár valószínűleg tartalmazza az elengedhetetlenül szükséges kompromisszum elemeit — mégsem vezetett frontáttöréshez. A szigeten ma is ENSZ-erők állomásoznak, a fegyverszüneti vonalak szinte határrá merevedtek, nincs kil. Az újraválasztásért küzdő Kiprianu elnök más a területi engedmények, s a menekültek ügyében sem. Ezért nagy jelentőségű, ki győz a mostani választáson. Az elnök személye ugyanis messzemenően befolyásolhatja a további kibontakozást. A legnagyobb párt, a kommunista AKEL úgy döntött, hogy nem indít saját jelöltet, hanem Kiprianu mellett áll ki, támogatva a szuverenitásért, a demokratikus, el nem kötelezett Ciprusért folytatott tevékenységét. Hasonló célkitűzésekkel indul Lisszeridesz, az Egyeséges Demokratikus Szövetség elnöke. Kiprianu fő vetélytársa rajta kívül Glavkosz Kleridesz, a jobboldali Demokratikus Tömörülés Amerika-barátságáról ismert elnöke. Az ő elképzelései jóval közelebb állnak a nyugati rendezési tervekhez, így valószínűleg új irányt hozna a sziget kül- és belpolitikájában egyaránt. A megfigyelők azonban egyetértenek abban, hogy a voksoláson Kiprianu indul a legnagyobb eséllyel. SZEGŐ GÁBOR / A török ciprióták vezetője, Rauf Denktas 1983. február 1. KBT A megelőző munkát helyezték előtérbe A Tolna megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége ülésre hívta össze Tolna megyéből azon intézmények, szervek vezetőit, képviselőit, akik vadalmilképpen részesei a közlekedésbiztonságért folyó küzdelemnek. A szekszárdi Városi Tanács nagytermében tartották az értekezletet január 30-án délután. Évről évre egyre szívósabb, következetesebb propagandamunka folyik annak érdekében, hogy minél kevesebb embert érjen a közúton szerencsétlenség. A megyei KBT testületi ülésén közel száz megyei szakember vett részt, jelen volt Grime Ha Sándor rendőr ezredes, az OiKBT ügyvezető elnöke, Császár József, a megyei tanács elnöke, dr. Adrián Zsigmond ezredes, megyei rendőr-főkapitány. Az MSZMP megyei bizottságát dr. Böröcz József, az adminisztratív osztály munkatársa képviselte.Rübling Ferenc, a megyei KBT elnöke örömmel jelentette, hogy a több éve folyó céltudatos munka eredményeként csökkent a balesetek száma. A számokkal alátámasztott értékelést Eigner György rendőr őrnagy mondta el. Megálllapította, hogy 1982-ben 593 személyt ért szerencsétlenség a közúton, 1981-ben pedig 683-at. A baleseti okok legtöbbje emberi hanyagságra vezethető vissza, így az elsőbbségi jog meg nem adása, utas, vezetés, relatív gyorshajtás stb. Tavaly ötvenegy gyermeket ért baleset, míg ötvenhat hatvan éven felüli idős ember is áldozat volt Ez adja meg a további tennivalóikat is, fokozni a kiskorúak és az idősek közlekedési balesetektől való védelmét felvilágosító szóval, rendőri intézkedésekkel. Ez utóbbiakat a megelőző évinél többször kellett alkalmazni 1982-ben. 19151 alkalommal bírságoltak helyszínen járművezetőt, míg gyalogosokat csak 2500 esetben. Félezernél több jogosítványt vettek el, és 95 jármű jelzését vonták be. A múlt évben lefolytatott büntetőeljárások száma 651 volt, ezek között 405 eset ittas vezetéshez vezethető vissza. A KBT ülésén az MKBT, a megyei tanács, a rendőr-főkapitányság és a közlekedési vállalatok, a városi tanácsok képviselői is véleményt mondtak a helyi közlekedésbiztonsági tanácsok, illetve rendőri szervek megelőző munkájáról. Grimella Sándor, az OKBT elnöksége nevében Császár Józsefnek sok éven át végzett társadalmi munkájáért emlékplakettet adott át, ezzel is elismerve a megyei tanács elnökének a közlekedés biztonságának fokozása érdekében végzett munkáját. Tanácskoznak a közlekedési szakemberek A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. február 1-től VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. február 1-től Devizanem Vételi Közép árfolyam 100 egységre, Eladási forintban Angol font 6 113,65 6 119,77 6 125,89 Ausztrál dollár 3 883,89 3 887,78 3 891,67 Belga frank 83,19 83,27 83,35 Dán korona 464,76 465,23 465,70 Finn márka 735,35 736,09 736,83 Francia frank 575,08 575,66 576,24 Holland forint 1 487,04 1 488,53 1 499,02 Japán yen (1000) 166,65 166,82 166,99 Kanadai dollár 3,222.52 3 225,75 3 228,98 Kuvaiti dinár 13 642,28 13 655,94 13 669,60 Norvég korona 558,87 559,43 559,99 NSZK márka 1 629,06 1 630,69 1 632,32 Olasz líra (1000) 28,41 28,44 28,47 Osztrák Schilling 232,07 232,30 232,53 Portugál escudo 41,99 42,03 42,07 Spanyol peseta 30,88 30,91 30,94 Svájci frank 1 981,62 1 983,60 1 985,58 Svéd korona 535,78 536,32 536,86 Tres cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 983,04 3 987,03 3 991,02 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 5 936,18 6 303,36 Ausztrál dollár 3 771,15 4 004,41 Belga frank 80,77 85,77 Dán korona 451,27 479,19 Finn márka ( a) 714,01 758,17 Francia frank 558,39 592,93 Görög drachma — b) 43,25 45,93 Holland forint 1 443,87 1 533,19 Japán yen (1000) 161,82 171,82 Jugoszláv dinár — a50,67 53,81 Kanadai dollár 3 128,98 3 322,52 Kuvaiti dinár 13 246,26 14 065,62 Norvég korona 542,65 576,21 NSZK márka 1 581,77 1 679,61 Olasz líra (1000) 27,59 29,29 Osztrák Schilling 225,33 239,27 Portugál escudo 40,77 43,29 Spanyol peseta 29,98 31,84 Svájci frank 1 924,09 2 043,11 Svéd korona — a) 520,23 552,41 USA dollár 3 867,42 4 106,64 a) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 500-as.