Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-01 / 154. szám
2 NÉPÚJSÁG Közlemény a KGST Végrehajtó Bizottságának üléséről Június 28—30-a között Moszkvában megtartotta 106. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó KGST-képviselői, miniszterelnök-helyettesek vettek részt: bolgár részről Andrej Lukanov, csehszlovák részről Rudolf Rohlicek, kubai részről Joel Domenech, lengyel részről Zbigniew Madej, magyar részről Marjai József, mongol részről Mjatavin Peldzse, az NDK részéről Gerhard Weiss, román részről Ioan Totu, szovjet részről Nyikolaj Talizin, vietnami részről pedig Tran Quynh. A KGST és a jugoszláv kormány között létrejött megállapodással összhangban a végrehajtó bizottság munkájában részt vett Mito Fejovszki, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) tagja, Jugoszlávia KGST melletti állandó képviselője. Az ülésen részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A végrehajtó bizottság ülésén Gerhard Weiss, az NDK állandó KGST-képviselője elnökölt. A végrehajtó bizottság áttekintette, hogyan szélesedik a KGST-tagországok együttműködése a fűtő-, energetikai és nyersanyagok ésszerű hasznosításában, valamint a lakosság élelmiszer-ellátásának javításában. Határozatot hozott arról, hogy az együttműködésnek ezekről a területeiről készült írásos anyagokat a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszaka elé terjesztik. A KGST-nek a tanács XXXVI. ülésszaka óta eltelt időszakban végzett munkájáról szóló beszámoló előkészítésével kapcsolatban a végrehajtó bizottság ülése megállapította, hogy a tagállamok a kommunista és munkáspártok által megszabott jelenlegi ötéves tervfeladatok teljesítése során tovább növelték nemzeti jövedelmüket, ipari és mezőgazdasági termelésüket. A végrehajtó bizottság jóváhagyta azoknak az együttműködési témáknak a jegyzékét, amelyek sokoldalú alapon történő kidolgozására a következő ötéves népgazdasági tervek koordinációja idején kerül sor. A tagállamok és a KGST szervei arra összpontosítják figyelmüket, hogy együttműködjenek a legfontosabb gazdasági és tudományos-műszaki kérdések megoldásában, többek között a fűtő- és nyersanyagtermelő ágazatok, az elektroenergetika, a vas- és színesfémkohászat, a gépgyártás, az elektronikai és vegyi ipar, a szállítás fejlesztésében. Az ülésen megvizsgálták, hogyan halad az 1982-ben aláírt, az ipari robotok kifejlesztésében, valamint szakosított és kooperációs gyártásuk megszervezésében folytatott sokoldalú együttműködésről szóló általános egyezmény végrehajtása. Megállapították, hogy a KGST tagországaiban folyik a robotok népgazdasági alkalmazására vonatkozó programok végrehajtása. A KGST keretein belül meghatározták a robottechnika fejlesztésének egyeztetett koncepcióját és folyik az ipari robotok szerkezetének egységesítése. A végrehajtó bizottság meghatározta azokat a feladatokat, amelyek teljesítésével továbbra is biztosítható az általános egyezmény végrehajtása. A végrehajtó bizottság ülésén áttekintette az együttműködés más kérdéseit is, s ezekről megfelelő határozatokat hozott. A végrehajtó bizottság ülését a barátság és a kölcsönös elvtársi megértés szellemében tartotta meg. * Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője csütörtökön hazaérkezett Moszkvából. Az ENSZ-főtitkár az NDK-ban Négynapos hivatalos látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodik Férez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. Cuellar — aki szerdán délután érkezett Berlinbe az NDK kormányának meghívására — csütörtökön találkozott Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával. Szerdán az ENSZ-politikus Oskar Fischer külügyminiszterrel tárgyalt időszerű nemzetközi kérdésekről, az ENSZ-nek a világbéke megőrzésében ayászolt szerepéről. Oskar Fischer vacsorát adott vendége tiszteletére. A lengyel népfront a pápai látogatásról A Hazafias Nemzeti Újjászületési Mozgalom (PRON) álláspontja szerint II. János Pál pápai közelmúltban tett lengyelországi látogatása pozitív jellegű, nagy jelentőségű esemény volt, amely újabb ösztönzést adott a nemzeti megegyezés, a válságból való kijutás felé vezető úton. A PRON országos tanácsa végrehajtó bzottságának elnöksége, amely szerdán Jan Dobraczynski vezetésével tanácskozott, nyilatkozatában úgy értékelte az eseményt, hogy az nemcsak a Lengyel Népköztársaság, hanem a világbéke ügyét is jól szolgálta. Az elnökség különösen nagyra értékelte a lengyel pápa látogatását több, az anyaországhoz a második világháború után visszatért nyugati területen. Ez — a dokumentum szerint — újólag kifejezésre juttatta a lengyelek közös akaratát arra, hogy biztonságos, sérthetetlen határok között kívánnak élni. Az elnökség úgy értékelte, hogy a pápa látogatása jó alkalom volt az építő jellegű párbeszédre. Ennek során kifejezésre jutott a nézetek hasonlósága az alapvető kérdésekben. A testület rámutatott: a PRON — a pápa kijelentéseihez hasonlóan — azt kívánja elősegíteni, hogy a lengyelek saját erejükre támaszkodva éljenek, s hogy a szabadságot az átgondolt építőmunkára, ne pedig rombolásra használják. Mint a nyilatkozat hangsúlyozza, csakis a széles körű összefogás, a haza javát szolgáló együttes cselekvés teremtheti meg a feltételeket a társadalmi és a politikai stabilitáshoz, a szükségállapot mielőbbi megszüntetéséhez. Meddig tart a forró tavasz? Viharos hónapok után készülnek nyári szabadságra a franciák. A két év alatt háromszor leértékelt frank (Giscard elnöksége alatt öt leértékelést hajtottak végre) árfolyama egyébként világproblémára utal. Mitterrand elnök javaslata, a rögzített valutaárfolyamok helyreállítása közügyet szolgálna, a nemzetközi pénzügyi válságból kivezető utat mutatja. Elvben támogatják is partnerei, de addig, amíg Reagan az Egyesült Államok immár 200 milliárdos évi költségvetési hiányát magasba szökő dollár-árfolyammal és még mindig magas kamatlábbal hárítja át rájuk, nem léphetnek előre. Az inflációt, a munkanélküliség növekedését egyszerre fékező francia kormány szigorúan takarékoskodik abban is, hogy nem követi az Egyesült Államokat a fegyverkezési versenyben, ötéves honvédelmi program törvénye a nemzeti össztermék négy százalékán, a korábbinál valamivel alacsonyabban tartja a katonai kiadást, bár kiemelt helyet ad a nukleáris fegyverzet fejlesztésének. Ez feldühítette a szárazföldi hadsereg néhány tábornokát, noha az öt évre tervezett 35 ezer főnyi létszámcsökkentés nem a hivatásosok elbocsátását, hanem a bevonulók számának mérséklését jelenti, s együtt jár a fegyverzet hatékonyságának növelésével. ÉS A DIÁKOK? A tábornokoknál látványosabban tiltakoznak a diákok egy másik törvénytervezet ellen, amely az oktatás reformjára vonatkozik. A nemzetgyűlés elé terjesztett javaslat — fenntartva, hogy minden érettségizett beiratkozhat az egyetemre — rostavizsgát ír elő a második év végére, korlátozandó a munkanélküli diplomások seregének növekedését. És éppen azért, hogy a szükségletnak megfelelőbb legyen a képzés, a társadalmi és a gazdasági területeik képviselőinek helyet kíván adni az egyetemek vezetésében. A tanárok egy része az egyetemi autonómia állítólagos megsértése miatt tiltakozik, a diákok pedig — akárcsak a tábornokok — olyasmi ellen, ami nem is érinti őket. A jobboldal mindkét esetet kihasználja a kormány elleni hangulatkeltésre, éppen úgy, mint a kiskereskedők, kis- és középiparosok tüntetését vagy a parasztok mezőgazdasági import elleni akcióit. A szélsőjobboldali szervezetek erőszakos fellépéssel avatkoznak a tüntetésekbe. A 23 év után a hatalomból kiszorult „hagyományos” jobboldal a szocialista-kommunista kormány vezetésre képtelenségét bizonygatja, elhallgatva, hogy a baloldal tőlük örökölte az inflációt, a munkanélküliséget, az ipar hanyatlását, a pénzügyi válságot. 72 JŐPONT A baloldal hivatkozhat arra, hogy Mitterrand elnökválasztási programja 110 pontjának kétharmadát a hétéves elnöki időszak egyharmadánál rövidebb idő alatt teljesítette. Kezdetben lebecsülték ugyan a gazdasági világválság hatását, s ezért utóbb kellett szigorú gazdasági intézkedéseket bevezetni. A hibáért azonban megkapták a figyelmeztetést a márciusi községtanácsi választás első fordulójában: a munkások és más baloldali választók jelentős része nem ment el szavazni. A jobboldal azonban korán örült, mert a második fordulóban őt figyelmeztették a szavazók: többségük kitart a baloldali kormány mellett, bár elvárja tőle, hogy a nehéz gazdasági helyzetben ne rakjon az elkerülhetetlennél több terhet a dolgozó osztályok vállára. A kongresszusra készülő szocialisták megnyilatkozásai azt mutatják, hogy számba veszik ezt. A kommunisták is készülnek arra, hogy levonják a tanulságot a választáson elszenvedett visszaesésükből. Az első két év vívmányait a francia közvélemény többsége egyértelműen helyesli, s ez reményt ad arra,amit az egyik szocialista vezető úgy fogalmazott meg, hogy a reformok fennmaradnak, a frankleértékelés és a forró tavaszt hozó bajok pedig idővel feledésbe merülnek. VAJDA GÁBOR Diáktüntetés 1983. július 1. Sorompó a háború útjában Bekövetkezhet-e egyáltalán olyan helyzet, hogy a nukleáris háború „véletlenül” robban ki a világ valamely térségében, válsággócában? A meghökkentőnek tűnő kérdés feltevése korántsem indokolatlan. Elméletileg és gyakorlatilag ugyanis nem lehet kizárni ilyen eshetőséget. Sőt, a katasztrófaveszély annál valószínűbb, minél inkább megnyílik az út a nukleáris fegyverek birtoklásához és elterjedéséhez. Az emberiség egyetemes érdeke diktálta, hogy elejét vegyék ennek a folyamatnak és bezárják az „atomklub” ajtaját. A „klubba” bizonyos időeltolódással belépett hatalmak a következők: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Kínai Népköztársaság. Az ötökön kívül azonban számos ország — egyebek között az NSZK, Kanada, Svédország, Japán, India, a Dél-afrikai Köztársaság, Pakisztán, Izrael és még vagy két tucatnyi állam — műszakitechnikai bázisának fejlettségénél fogva képes lenne az atomfegyver önálló előállítására. Ez a fejlődési tendencia már az 50-es évek végén, a 60-as évek elején előrelátható volt, szükségessé vált tehát megtenni a megfelelő korlátozó ellenintézkedéseket. A Szovjetunió kezdeményezésére — mintegy első lépésként — húsz esztendővel ezelőtt, 1963. augusztus 5-én az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselőinek részvételével Moszkvában aláírták az atomcsend-egyezményt, amely betiltotta a légkörben, a víz alatt és a világűrben az atomfegyver-kísérleteket. A szerződéshez eddig több mint 100 állam csatlakozott. Franciaország és Kína viszont mindmáig sem írta alá, mivel mindkettő szabad kezet akar biztosítani magának nukleáris fegyvertárának bővítéséhez. A szovjet kormány abból a meggondolásból kiindulva, hogy hatékony nemzetközi garanciákkal megakadályozzák az „atomklub” nemkívánatos kiszélesülését, a tömegpusztító eszközök gyártási titkaihoz való hozzáférhetőséget, tovább folytatta erőfeszítéseit. Ennek eredményeként — több évig tartó tárgyalások és előkészítő munka után — az ENSZ-közgyűlés 22. ülésszaka 1968. június 12-én jóváhagyta az atomsorompó-szerződés végleges szövegét. Az erről szóló, nemzetközi érvényű dokumentumot tizenöt esztendővel ezelőtt, 1968. július 1- én egyidejűleg írták alá Moszkvában, Washingtonban és Londonban. A hatályba lépés feltétele az volt, hogy a három nagyhatalmon kívül még további 40 aláíró állam törvényhozása is ratifikálja a szerződést. Ennek megtörténte után az atomstop 1970. március 5-étől emelkedett törvényerőre. Megjegyzendő, Franciaország és Kína megint csak távol tartotta magát ettől a kötelezettségvállalástól, holott 1983-ig több mint 110 állam csatlakozott az egyezményhez. Ennek az aktusnak a jelentőségét aligha lehetne túlbecsülni. A szerződés értelmében az atomhatalmak szigorúan tartják magukat ahhoz a vállalásukhoz, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak át más országoknak atomfegyvereket, nem nyújtanak nekik segítséget ilyen eszközök előállításához vagy megszerzéséhez. Az atomfegyverrel nem rendelkező országok pedig arra kötelezik magukat, hogy nem gyártanak és máshonnan sem szereznek be ilyen eszközöket, továbbá nem kérnek és nem fogadnak el külföldi támogatást saját nukleáris potenciáljuk megteremtéséhez. Az atomstop ezzel szemben nem tiltja az aláíró feleknek a nukleáris energia békés célú felhasználását és az ezzel kapcsolatos kutatásokat. Így tehát nincs semmi alapja az olyanféle ellenvetéseknek, amelyek szerint a szerződésben való részvétel gátolná az ilyen irányú tudományos-technikai haladást. A most tizenöt éves atomsorompó-egyezménynek a mai feszült nemzetközi helyzetben, amikor a nukleáris háború fenyegetése megnövekedett, különös időszerűséget kölcsönöz az emberiség életben maradásáért, a nukleáris katasztrófa elhárításáért vívott küzdelem. Ma minden nép létfontosságú érdeke, hogy a nemzetek közösségének egybefogott erőfeszítésével áthághatatlan sorompókat állítsanak az atomháború szervezőinek útjába. SERFŰZŐ LÁSZLÓ alezredes PANORÁMA BUDAPEST A SZÖVOSZ meghívására június 24—30. között Abdul Rahman al-Modahkának, a kuvaiti Union Coop elnökének vezetésével szövetkezeti küldöttség tartózkodott hazánkban. A vendégek Szlamenszky Istvánnal, a SZÖVOSZ elnökével tárgyalásokat folytattak a két ország fogyasztási szövetkezeteinek gazdasági együttműködéséről, a fejlesztés lehetőségeiről. Látogatást tettek a Hungarocoop és a Hungarofruct Szövetkezeti Külkereskedelmi Válalatnál, a Hungaronektárnál és a hernádi Március 15. Tsz-ben. A tárgyalások alapján a jövőben növelni kívánják a magyar méz- és a gyümölcsexportot, s lehetőség kínálkozik egyéb mezőgazdasági termékek, élelmiszerek szállítására, továbbá szellemi exportra is. A kuvaiti szövetkezeti küldöttség csütörtökön elutazott Budapestről. * Az Elnöki Tanács Kelen Bélának, az Esti Hírlap főszerkesztőjének a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes munkásága, valamint kiemelkedő újságírói, szerkesztői tevékenysége elismeréseként, nyugalomba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Maróthy László, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára és Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. BEJRUT Az izraeli hadsereg legkevesebb öt évig Dél-Libanonban marad — jelentette ki Iszmail Kabalan alezredes, a haszbaijai körzet katonai kormányzója, pozitív együttműködésre szólítva fel az ellenőrzése alatt álló települések „eligazításra” magához rendelt vezetőit. PÁRIZS Pierre Mauroy francia miniszterelnök csütörtökön fogadta Mihail Zimjanyint, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságának elnökhelyettesét, aki parlamenti küldöttség élén tartózkodik Párizsban. Mauroy elsősorban a szovjet—francia kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit vitatta meg vendégével.