Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
2 NÉPÚJSÁG Afrika rákfenéje: a törzsi torzsalkodás A halálos áldozatok ezreit követelő törzsi viszály Burundiban igencsak próbára teszi az afrikai országok szokásos visszafogottságát szomszédaik bűneivel szemben. Az elefántcsontparti Ivoir Soir szerkesztőségi cikke egyszerűen „betegnek” nevezi Afrikát, a szenegáli Le Soleil „idejétmúlt torzsalkodások elfogadhatatlan barbarizmusáról” ír. A Fekete-Afrika politikusait rémítő kísértet, a tribalizmus (törzsi ellenségeskedés), amelyet Daniel Arap Moi kenyai elnök egyszer az országot fenyegető rákfenének nevezte, ismét felkerült a címlapokra. A legtöbb afrikai kormány mély hallgatásba merült Burundi többségi hutu és uralkodó tuszi törzse között történt mészárlások ügyében, Afrika legnépesebb állama, Nigéria azonban megtörte a csöndet. A nigériai külügyminiszter legfőbb tanácsadója a napokban közölte, hogy országa kapcsolatban áll a burundi kormánnyal a vérengzés beszüntetése érdekében. A közép-afrikai Burundiból menekülők ugyanis a tuszi fegyveres erők véres megtorlásairól adtak hírt. Nigériában még élénken él saját törzsi viszályának, az 1967-70-es biafrai háborúnak emlékezete. A tanácsadó újabb nyilatkozatokat helyezett kilátásba, amennyiben a vérengzések folytatódnak. Ruanda, Burundi északi szomszédja, amelyet ugyanaz a két nép (törzs) lakja, de ott a többségi hutuké a hatalom, eddig tartózkodott mindenféle nyilvános bírálattól „érzékeny" szomszédjával szemben. Burundiból eddig több mint ötvenezer hutu menekült Ruandába. A kenyai külügyminisztérium szóvivője szerint még túl korai lenne megállapítani, kiket terhel a felelősség és Burundira vagy Raundára tartozik, hogy a kérdést felvetik-e az ENSZ-ben vagy az Afrikai Egységszervezetben (AESZ). A pánafrikai szervezet tisztségviselői az addisz abebai székhelyen megtagadták az állásfoglalást. A húzódozás oka: bármelyik tagállam kormányának a megvádolása összeütközésbe kerülne az AESZ alapokmányával és az idén 25 éves pánafrikai szervezet hagyományos törekvésével, hogy távoltartsa magát az ilyen belviszályoktól. Egy nairobi diplomata magyarázata szerint egyetlen fekete-afrikai kormány sem szeret újjal mutogatni a másik túlkapásaira a törzsi viszály kezelésében, nehogy a sajátjára terelje a figyelmet. Jó negyedszázaddal a függetlenség után a törzsi azonosságtudat még mindig maga mögé utasítja a nemzettudatot a legtöbb afrikai mindennapi életében. A törzsi hovatartozás elősegítheti vagy hátráltathatja abban, hogy munkát kapjon, nehéz időkben szociális juttatásokban részesüljön. Az erős törzsek hatalmas befolyást és kiváltságokat halmozhatnak fel, és ez annál kirívóbb, minél szűkösebbek a gazdasági erőforrások és minél ádázabb a kenyérharc. Az alkotmányos garanciák nem sokat segítenek ott, ahol elszabadul a tribalizmus démona. Az ENSZ múlt héten közzétett jelentése lehangoló: az afrikai kontinensen a gazdasági növekedés a nyolcvanas években lemaradt a népesség szaporodásával folytatott versenyfutásban és a további elszegényedés tartósnak ígérkezik. Ez alaposan megnehezíti a törzsi gondolkodás felszámolását, a nemzettudat kialakítását szorgalmazó kormányok dolgát. A törzsi viszályok ártanak a faji elkülönítés és megkülönböztetés felszámolására irányuló közös ügynek is. A dél-afrikai kormánysajtó - mint az ilyen eseményeknél szokása - a burundi vérengzésekről szóló híradásaiban széltébenhosszában ecseteli a vérengzéseket, mintegy politikai önigazolásként, miért zárja ki a fekete többséget a hatalomból. (A mondanivaló: a fekete többségi uralom a törzsek viszálykodásához vezetne.) A burundi televízió sem maradt adós: az áldozatok tízezreiről hallgatva vezető hírben jelentette, hogy Dél-Afrikában megöltek egy feketét... TÓTH LÁSZLÓ Forródrót, avagy inkább forró műhold Csöndes születésnap volt, bár a világ csak-csak megemlékezett róla. Érthető is, hiszen sokan attól a 25 év előtti augusztus végi naptól számítják az ígéretes új korszakot, az enyhülés korszakát. Augusztus vége volt, fülledt nap Washingtonban, amikor George P. Sampson altábornagy a Pentagonba hívta az újságírókat, köztük több külföldi tudósítót. „Tájékoztatom Önöket arról, hogy a mai naptól megkezdődött a próbaadás, a Moszkva-Washington forródróton.” Így hangzott a szenzációs bejelentés, aminek előzményei akkor már két évre tekintettek vissza. A bizalom és a szorosabb kapcsolat megteremtésének igénye 1961-ben fogalmazódott meg, a nevezetes Hruscsov-Kennedy találkozón: a konkrét szükséglet, immár sürgetően egy évvel később a kubai válság idején. De talán minden papíron maradt volna, ha a nagy tekintélyű, s kiváló szovjet kapcsolatokkal rendelkező Averell Harriman nem szentel hónapokat a tárgyalásoknak. A legutolsó szakasz, immár „postás” szinten, hét hétig tartott. A tanácskozás helyszíne Genf volt, s az utókorra annyi maradt, hogy a szovjet küldöttséget egy bizonyos Kolkov postaügyi miniszterhelyettes vezette. S hogy milyen is volt az a forródrót, amit azon az augusztusi napon Sampson altábornagy megmutathatott? Hát mi tagadás, nemigen látszott rajta, milyen nagy világpolitikai jelentőségű szimbólum. NDK-gyártmányú telexgép szerénykedett a szigorúan titkosnak nyilvánított helyiség egyik sarkában, az a típus, amelynek zaját ormótlan farok tompítja, s amelyből - legalábbis nálunk - még mindig jó néhány működik. Mellesleg folyton ellenőrizni kellett, éle a vonal. A technika ugyanis meglehetősen sérülékenynek bizonyult. Elég volt egy túlbuzgó mélyépítő Svédországban, mondjuk, s máris kábelszakadást jelzett a piros lámpa - és akkor jöhetett volna bármilyen válsághelyzet, közvetlen kapcsolatot a legnagyobb jóakarattal se lehetett volna létesíteni. Hozzáértő technikusok hada vigyázta hát a fontos masinákat - itt is, ott is -, és mivel a hibát jelző lámpában se bíztak, időről időre ellenőrző szövegeket küldtek. Moszkvából például Csehov- és Tolsztoj-idézeteket... Hogy mikor és mire használták a forródrótott, hogy vajon nem inkább szimbólikus jelentősége volt-e a fontosabb. Ezt csak találgatni lehet. Annyi bizonyos, hogy a közel-keleti válságok idején, 1967-ben, ’70-ben, '73-ban váltottak rajta üzenetet. A kor legújabb technikája lényegében az, hogy a behívás bonyolult postai kódrendszerét kikapcsolták, s egyszerű érintésre megteremthető volt a kapcsolat - 15 éven át működött. Akkor, 1978-ban elavultnak minősítették és a telexvonalat egymástól függetlenül működtethető műholdrendszerre cserélték. A próbaadások még sűrűbbek lettek, most már óránként és automatikusan jöttek-mentek semmitmondó szövegeket. Az utolsó korszerűsítés 1984- ben, minden nagyobb hírverés nélkül zajlott le. Pontos adatok erről nem is ismertek, de annyi tudott, hogy ma már a számítógépes rendszernek köszönhetően a washingtoni és a moszkvai képernyőn megjeleníthetőek ábrák, grafikonok is. SZ. J. A SAS „vérbosszúja” Az észak-írországi rendőrség közölte, hogy brit katonák kedden agyonlőttek három „IRA-kapcsolatokkal rendelkező férfit" Tyrone megyében, nem messze attól a helytől, ahol tíz nappal korábban az IRA helyi „brigádja” egy arra haladó buszt robbantott fel az országút mellé telepített pokolgéppel. A merénylet következtében nyolc brit katona vesztette életét és 27 szenvedett többé-kevésbé súlyos sérüléseket. Az északír rendőrség szerint a katonák akkor nyitottak tüzet a lopott gépkocsiban haladó három férfire, mikor azok egy közelben parkoló tehergépkocsi vezetőjét „készültek megtámadni”. A rendőrség közölte, hogy két puskát találtak a három agyonlőtt férfit szállító gépkocsi mellett. A brit kormány még nem nyilatkozott az ügyben, de a BBC rádió kedd éjféli híradásában már „katonai forrásokra” hivatkozva jelentette, hogy az akciót a SAS (különleges légi szolgálat) antiterrorista kommandóegysége hajtotta végre. A három agyonlőtt férfi egyikét előző napon helyezték szabadlábra több más, a buszmerénylet kapcsán őrizetbe vett és kihallgatott „terroristagyanús" személlyel együtt. Úgy tudják, hogy a civilruhás kommandóegység rejtett lőállását beépített informátortól kapott értesülés alapján választották ki az IRA-gyanús csoport feltételezett útvonala mentén. A Sinn Fein, az IRA legálisan működő „politikai szárnya” kedden éjjel kiadott nyilatkozatában kijelentette, hogy a három férfi „a republikánus ügy támogatója volt, akiket a brit kormány hidegvérrel meggyilkolt”. Prágai levél Forró nyár volt az idén Csehszlovákiában - aki tehette, vidékre menekült. A prágaiak jó része mégis otthon maradt, mintha várt volna valamire. Talán a kíváncsiság tartotta vissza őket, a közelgő huszadik évforduló, az, vajon mi lesz augusztus 21 -én? Az utca embere számára a két évtizednyi távlat ellenére a szövetséges szocialista országok csapatainak egykori bevonulása kínzó emlék, sok tekintetben megoldatlan és feldolgozatlan talány. Valóban szükség volt erre a drasztikus lépésre, ennyire súlyos volt a helyzet, ennyire nem tudtunk önmagunk úrrá lenni az eseményeken ? - teszik fel a kérdést önmaguknak. Az idősebbek társaságban - ha erre terelődik a szó - szinte szégyenkezve, de bevallják: az ötvenes évek megpróbáltatásai, a személyi kultusz túlkapásai után 1968-ban Alexander Dubcek vágyaik és reményeik, egy demokratikus, „emberi arculatú szocializmus"megtestesítője volt: a reformoké, a nagyobb szabadságé, a beígért anyagi jólété. Csehszlovákia rendkívül nagy árat volt kénytelen fizetni 1968-ért, sokba kerülő halasztást szenvedett a gazdaság már akkor sürgető korszerűsítése. A konszolidációnak minősített folyamatot a régi, jónak tűnő, de rosszul bevált extenzív gazdasági módszerekkel hajtották végre, s ugyan ideig-óráig beköszöntött az álmos jólét, a politikai aktivitástól a privátszféra kényelmébe húzódott vissza a lakosság, de már a nyolcvanas évek elejére egyértelműen nyilvánvalóvá vált: komoly gondok vannak. Csehszlovákia a felszabadulás után a világ tizenkét legfejlettebb országa közé tartozott. A többi szocialista ország szemében a csúcstechnológiát, az ipari eszményképet jelentette - ám fokozatosan csúszott vissza, s napjainkra sok tekintetben - és itt Lubomir Strougalt, jelenlegi kormányfőt idézzük-„hatalmas ipari múzeummá” vált. Hiába a nemzeti jövedelem növekedéséről beszámoló statisztikák (bár ezek megbízhatóságát sokan megkérdőjelezik), a gyarapodás többnyire mennyiségi. Tény, hogy a raktárakban eladhatatlanul tornyosulnak az elavult áruk. A gazdasági kényszerhelyzet, a szovjet peresztrojka szele egyaránt a reformok meghirdetésére késztette a jelenlegi csehszlovák vezetést. Általános a gondolat, hogy húsz évvel ezelőtt hasonló gondok mozgatták meg a tömegeket. A csehszlovák állampolgár, nem csoda, zavarodottan figyel: két évtizeden át gondosan került fogalmak tornászták vissza magukat az újságok vezércikkeibe. Piac, értéktörvény, vállalati önállóság, igazgatóválasztás, demokratizálás, nyílt politika, reformok. Mégicsak Dubceknek volt igaza? - teszik fel a kérdést. A párt, a konszolidációt végrehajtó vezetés még 1970-ben külön dokumentumban foglalta össze: mik voltak szerinte a válság gyökerei, okai, következményei. A tanulságok két évtizeden át útmutatónak számított de vissza-visszatérő magyarázása mutatja, a közvélemény mindmáig nem emésztette meg igazán a húsz évvel ezelőtt történteket, idősebb és fiatalabb nemzedék egyaránt árnyaltabb és pontosabb magyarázatot követel. Máig nem tudni például, személy szerint kik kérték fel a pártvezetésből annak idején az öt szövetséges szocialista országot a segítségnyújtásra, kinek vagy kiknek volt érdeke elsorvasztani a reformtörekvéseket, mennyiben játszottak szerepet a nemzetközi vonatkozások. ■ Augusztus 21-én mintegy tízezer ember az utcákra vonult. Lehet ezt magyarázni a nyugati sajtó felbújtásával, a kíváncsisággal, a forrófejűséggel, a feltűnni vágyással, ám biztos, valamit jelzett, az elégedetlenséget valami táplálta. Mindenekelőtt 1968 tisztázatlanságai, a most meghirdetett reformok bevezetésének elhúzódása, a szavak és tettek közötti ellentmondások. Mint az 1968-ról tartott kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevője a Rudé Právóban, a párt lapjában megfogalmazta, a két évtizeddel ezelőtti fejleményeket és okaikat élesebb szemszögből, az átalakításnak, az új kritikus történelem-szemléletnek megfelelően kellene megvizsgálni. Szem előtt tartva azt, ami 1968-ban valóban egészséges, bölcs, jó szándékú, lényeges volt, amit - néha - mint a gyereket a fürdővízzel együtt kiöntöttünk... láng JUDIT (Prága) 1988. szeptember 1. PANORÁMA MAKÓ - Makón, az egykori szülőház helyén lévő épület falán szerdán leleplezték Hajnal Antalnak, a fiumei kikötő tervezőjének és építőjének emléktábláját. A szülőváros születésének 150. évfordulója alkalmából tisztelgett ilyen módon neves mérnök fia emléke előtt. A magyar kormány annak idején nemzetközi pályázatot hirdetett a fiumei kikötő bővítésére, és a nemzetközi zsűri javaslatára a magyar mérnök tervét fogadta el. A kivitelezési munkálatok 1872-ben kezdődtek és egyidejűleg Fiuméba vezető vasútvonalakat is építettek. VARSÓ - Szerdán Varsóban találkozóra került sor Czeslaw Kiszczak lengyel belügyminiszter és Lech Walesa, az egykori Szolidaritás volt elnöke között. A találkozón egy közelgő kerekasztal témáiról volt szó. A megbeszélésen részt vett Stanislaw Ciosek, a Hazafias Nemzeti Újjászületési Mozgalom Országos Tanácsa Elnöksége főtitkára, a LEMP KB PB póttagja, és Jerzy Dabrowski, a Lengyel Püspöki Kar titkára. Mint ismeretes, Kiszczak tábornok, aki a LEMP KB Politikai Bizottságának is tagja, a jogrend, a társadalmi és állampolgári fegyelem betartásáért felelős kormánybizottság elnöke a múlt hét péntekén tett javaslatot feltétel nélküli tárgyalásokra mindazokkal, akik nem utasítják el az ország alkotmányos rendjét és jogrendszerét. BUDAPEST - Szung Te-funak, a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága első titkárának, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának vezetésével - a KISZ KB meghívására - szerdán hazánkba érkezett a kínai KISZ küldöttsége. MOSZKVA - Szerdán moszkvai idő szerint 9 óra 41 perckor - a tervezettnél néhány perccel előbb - megtörtént a Szojuz-TMG űrhajó és a Mir űrállomás összekapcsolódása. Mint a Majak rádióállomás beszámolt róla, a Szojuz-TMG - két szovjet és egy afgán űrhajóssal a fedélzetén - a programnak megfelelően, technikailag hibátlanul hajtotta végre a műveletet. SANTIAGO - Mint várható volt, kizárólag Augusto Pinochet diktátort jelölte kedden az államfői tisztségre a dél-amerikai országot kormányzó katonai junta. A határozat nyilvánosságra hozatala után Pinochet maga jelentette be, hogy az elnöki megbízatásról döntő népszavazást október 5-én tartják meg. A chilei állampolgárok másfél évtized óta először szavazhatnak állami vezető személyére. A 7,3 millió szavazásra jogosult arról dönthet, elfogadja-e Pinochet személyét elnöknek. Ha a szavazatoknak több, mint a fele igenlő lesz, Pinochet 1989-től számítva nyolc évig maradhat a legmagasabb közjogi méltóságban. Ha a nemleges szavazatok lennének többségben, akkor Pinochet 1990 márciusáig maradhatna hatalmon, amikor is az akkor esedékes parlamenti választásokkal egy időben többjelöltes elnökválasztást tartanának. Repülőgép-katasztrófa Szerdán Hongkongban lezuhant a kínai légitársaság, a CAAC egyik utasszállító repülőgépe. A Kanton és Hongkong között közlekedő gép - fedélzetén 89 utassal - túlfutott a Kai Tak repülőtér leszállópályáján és a hongkongi kikötő vizébe zuhant. Hongkongi illetékesek szerint hat ember életét vesztette, s legalább 13 sérületet szállítottak kórházba. A szerencsétlenséget valószínűleg a rossz látási viszonyok okozták: a leszállás időpontjában heves trópusi eső szakadt Hongkongra, a látótávolság 200 méterre csökkent. Nyereményjegyzék az 1988. augusztus 30-án megtartott augusztus havi lottó jutalomsorsolásról, melyen a 32. heti szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (5000 Ft) B Társasüdülő cNormande videomagnó D SABA színes tv E SONY színes monitor, tv-játékkal, tartozékokkal F OLYMPUS fényképezőgép vakuval G PHILIS mikrohullámú sütő H ROBO RTI fényképezőgép I Commodore 64 tip. számítógép, Philips 7502 színes monitorral, flopy diskkel, mágneslemezekkel, és 2 db joystickkal J GOLD STAR mikorhullámú sütő KVaria-utalvány (75 000 Ft) L Hang-fény utalvány (50 000 Ft) M Otthon lakberendezési utalvány (50 000 Ft) N Szerencseutalvány (40 000 Ft) O Iparcikkutalvány (25 000 Ft) P Zenesarok-utalvány (20 000 Ft) Q Colortron színes tv R Music center, IN 541 típusú music center S SANYO rádiómagnó T Vásárlási utalvány (10000 Ft) U Vásárlási utalvány (9000 Ft) V Vásárlási utalvány (7000 Ft) A nyertes szelvényeket 1988. szeptember 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest, Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyereményjegyzék szeptember 5-től megtekinthető az OTP-fiókokban, totó-lottó kirendeltségekben és a postahivatalokban. 2483139 U 2515878 Q 2 539263 U 2 557971 P 2614095 T 2660865 R 2679 573 S 2 693 604 V 2 735697 S 2754405T 2 787144 R 2 805 852 U 2819883 U 2843268 K 2871 330 V 2922777 0 2 941 485 U 2 969 547 0 82 010 847 O 82 034 232 S 82 062 294 T 82 081 002 Q 82 099710 T. 82118418 S 82137126 V 82155 834 U 82 169 865 V 82 216 635 P 82 249374 R 82 268 082 T 82 300 821 U 82314852 U 82 328 883 S 82347591 V 82 366 299 Q 82399038 S 82 422 423 U 82 445 808 V 82473 870 T 82 525317 S 82 544 025 V