Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-07 / 5. szám

1998. január 7., szerda Ismét kiírják a pályázatot az MTV-elnöki posztra Leváltották Peták Istvánt A Magyar Televízió Közala­pítvány kuratóriuma keddi ülésén Horváth Lóránt alel­­nököt bízta meg az ideiglenes ügyvivő alelnöki feladatok el­látásával. A hírt Kovács And­rás, a kuratórium elnöke kö­zölte, amikor bejelentette a tévéelnök leváltását. Kovács elmondta: a 27 kurátor közül 22-en Peták István fel­mentése mellett, négyen a kez­deményezés ellen szavaztak. Egy kurátor tartózkodott a sza­vazástól. A kuratórium elnök­ségének 15 napon belül ki kell írnia a pályázatot az rt. elnöki tisztségére. Mint ismeretes, az MTV Rt. kuratóriumának elnöksége az utóbbi néhány hónapban több­ször is kísérletet tett Peták le­váltására, ám ez eddig nem si­került. Most először állt a dön­tés mellé a teljes kuratórium kétharmada. A tévéelnök leváltására rea­gálva az MSZP és az SZDSZ politikusai, Kósáné Kovács Magda, illetve Fodor Gábor aláhúzták: a politikától függet­len, ám régóta a levegőben lógó döntés született. A fideszes Deutsch Tamás szerint az MSZP-nek és az SZDSZ-nek a tévéelnök kine­vezése óta egyértelmű és közös politikai akarata volt Peták el­távolítása. Ennek sikerét csak elősegítette a leváltott elnök számos súlyos mulasztása és nyilvánvalóan hibás döntése. Az MDF-es Csapody Miklós szerint a tévéelnök felmentése az MSZP és a kormány tájékoz­tatási egyeduralmához vezet­het, s ”nem erősíti a magyar közszolgálatiságot”. Peták István is nyilatkozott. Szerinte sikeres évet zárt a Ma­gyar Televízió 1997-ben, ennek ellenére hadjárat folyt ellene, s leváltása várható volt. Régi ügynök - jó ügynök Mint tegnap már jelentettük, a New York Times elemzése sze­rint a három NATO-csatlako­­zásra váró ország titokvédelmi szempontból megfelel a szövet­ség elvárásainak, de mivel Ma­gyarország és Lengyelország nem cserélte le kémeit, a biza­lom csak fokozatosan alakulhat ki irántuk. A lap megjegyezte: Csehországban felfrissítették az ügynökkört, ám látványos a szakmai visszaesés. Garamvölgyi Lászlót, a pol­gári titkosszolgálatokért felelős miniszter sajtófőnökét arról kérdeztük, mit is jelent ez ha­zánk szempontjából, s helytál­­lóak-e a megállapítások. - Tény, hogy hazánkban nem cserélték ki a titkosszolgá­lati szakembereket. Ugyanak­kor 1995 óta új miniszter, s há­rom új főigazgató irányítja a szervezetet. A politikai pártat­lanságot pedig egy mindenkori ellenzéki parlamenti bizottsági elnök szavatolja. - Még a tengeren túli kritika is a szakmai leértékelődést tartja nagyobb hibának. Önnek mi erről a véleménye? - Ha végigtekintünk a CIA elmúlt 50 éves történetén, lát­hatjuk, hogy a vezetők a kor­mányokkal együtt cserélődtek, de a műveleti igazgató 30 évig ugyanaz maradt. Ennek az az oka, hogy ő értett ehhez a szakmához. Hogy hazánkban az elmúlt rendszerben melyik ügynök milyen feladatot kapott, nem rajta múlott. Ma már nem „rendszerellenes elemeket” fi­gyelnek a kémek, hanem van sok, az 1995. évi törvényben felsorolt egyéb feladatuk. Csak azért kicserélni valakit, mert valaha figyelt valakit, óriási szakmai és politikai hiba lenne. S ezt a NATO-tagországok sem várják el tőlünk. (szalóky) Sztrájk készül a Volánnál Figyelmeztető sztrájk meg­tartásáról döntött a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöksége. A sztrájkot január 19-én reggel 5 és 7 óra között tartják. Erre az időre vala­mennyi Volán-járat ország­szerte leáll. A fenti hírt Inokai Géza, a KKSZ elnöke közölte újság­írókkal a keddi elnökségi ülést követően. Az érdekvédelmi szervezet elnöksége azért hatá­rozott a munkabeszüntetésről, mert véleményük szerint már igen kevés az esély arra, hogy a közeljövőben meg tudjanak ál­lapodni az idei béremelésről a munkáltatóval. A 29 Volán-társaságban tu­lajdonos ÁPV Rt. kezdetben 20 százalékos emelést javasolt, majd ajánlatát 18 százalékra mérsékelte. Végül január else­jén 14 százalékos béremelést hajtottak végre. A Volán-dolgozókat tömö­rítő szakszervezetek azonban a tárgyalások folytatását kérték az ÁPV Rt.-től. Azt szeretnék elérni, hogy a Volánnál 1998- ban összességében 24 száza­lékkal emeljék a béreket. Energiaár-stop? Alig egy éve történt, hogy a kormány bevezette az ener­giaárak elengedhetetlenül szükséges negyedéves kor­rekcióját - azaz szakaszos emelését. Most mégis, mintha lehetőséget látna arra, hogy a parlamenti vá­lasztások előtt, áprilisban esedékes áremelés elmarad­jon. Legalábbis erre utal az ipari miniszter kijelentése. „Amennyiben újabb vá­ratlan tényezők nem lépnek közbe - a forintleértékelés nem emelkedik, az árakban nem történik valami -, ak­kor lehetséges, hogy április elsején nem kell a negyed­éves energiaár-korrekciót megvalósítani”, közölte tegnap újságírókkal Faza­­kas Szabolcs kereskedelmi és ipari miniszter. Hazai Tükör Húsz év múltán, két évtizeddel ezelőtt adta vissza Magyarországnak az Egyesült Álla­mok kormánya a háború alatt nyugatra hurcolt Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. A jeles eseményről tegnap a Magyar Nemzeti Múzeumban Magyar Bálint művelődési miniszter és Peter Tufo amerikai nagykövet ünnepségen emlékezett meg. fotó: feb/diósi Imre Jelentés a törvénygyárból Parlamenti munka számokban - folytatás február 2-ától Nyolcvankét új törvényt alkotott, 77-et módosított, 126 hatá­rozatot hozott és 3 politikai nyilatkozatot tett az elmúlt esz­tendőben az Országgyűlés, és ezzel - túlhaladva minden ko­rábbi teljesítményét - rekordot állított fel. A mérlegből kiderül, hogy a Ház 1997-ben 40 ülést tartott, s ez 91 napot vett igénybe. Az 1994-es megalakulás óta sok változás történt - legtöbb­jük tavaly - a képviselők sora­iban. Létrejött a Magyar De­mokrata Néppárt és megszűnt a Kereszténydemokrata Nép­párt frakciója. Negyvennyolc képviselő széket cserélt, né­melyikük többször is. Az élen Schamschula György áll, aki már negyedik helyen ül: az MDF padjaiból a függetlenek­hez, majd fél év múlva a kis­gazdákhoz ült át, de hat hét után ismét a függetlenek kö­zött találta magát. Fekete György is hasonló pályát futott be: ő is az MDF- ben kezdte, onnan a függetle­nekhez távozott. Alig három hónap után a KDNP frakció­jának tagja lett, majd annak feloszlása után visszaült a függetlenek közé. A legtöbb képviselőt - 22-t - a feloszlott KDNP, 18-at pe­dig az MDF veszített. Legin­kább - szám szerint hússzal - a függetlenek gyarapodtak, a Fidesz-MPP 12 képviselővel lett „gazdagabb”. Márciusban 15-en az MDNP parlamenti frakcióját alakították meg. A honatyák 724 óra és 53 percet tartózkodtak - vagy kellett volna tartózkodniuk - a Parlament patkó alakú padso­raiban. Ebből 661 óra 40 per­cet fordítottak tárgyalásra és 63 óra 13 percig tartottak a szünetek. A törvények és a módosítások megtárgyalására 439 óra jutott, míg a napiren­den kívüli felszólalásokra, in­terpellációkra és az azonnali kérdések óráira a tárgyalási idő több mint felét (!), 224 órát használtak el. A folytatás február 2-án, hétfőn kezdődik. Koós A büntetőkamat sérti az alkotmányt Nem volt hiábavaló a civil szervezetek hétéves küzdelme az úgynevezett büntetőkamat jogellenességének megállapításá­ért - jelentették be tegnap az Együtt Magyarországért Unió képviselői, miután az ombudsman is úgy látja: az egykor kedvezményes lakásvásárlási hitelek kamatának meghárom­­szorozása sérti a tulajdonjog alkotmány nyújtotta védelmét. Mint ismeretes, a parlament 1990 végén döntött az egymil­lió-hétszázezer adóst érintő kedvezményes hitelkamat pi­aci szintre - 3-ról 12 száza­lékra - emeléséről. A költség­­vetési törvény lehetőséget adott ugyan a hitel felének azonnali visszafizetésével a még meglévő hátralék rende­zésére, ám ez akkora összeg volt, hogy a legszegényebb családok nem tudták vállalni ezeket a nagy terheket. Az Együtt Magyarországért Unió szerint legalább kétszáz­ezer család nem tudta törlesz­teni a megemelt kamat miatt felduzzadt részleteket, így az OTP elvileg bármikor ki akol­­bólinthatja őket otthonaikból. Magyar György ügyvéd el­mondta: a jogvédők és civil szervezetek fő érve - misze­rint az állam nem avatkozha­tott volna be a pénzintézet és az állampolgárok között létre­jött jogviszonyba - évek óta nem talált visszhangra a tör­vényhozásban, ezért is tekintik győzelemnek, hogy az om­budsman végül is most nekik adott igazat. Megtudtuk: az elmúlt hét évben mintegy kétezer pert indítottak az OTP ellen, de csak néhány jutott el a jogerős ítéletig. Mivel a felperesek némelyike hibás megfogalma­zású vagy „rossz jogi ös­vényre terelt” beadvánnyal fordult a bírósághoz, az Unió igyekszik korrigálni ezeket a formai hibákat, sőt, a már fo­lyó perekben jogi képviseletet is vállal. Végső céljuk, hogy egy legfelsőbb bírósági útmu­tatás nyomán a parlament mó­dosítsa a törvényt. (takács) 5. oldal A doni áttörés ötvenötödik évfordulóján ünnepséget ren­deztek kedden Körmenden, a Batthyány-kastély dísztermé­ben. A Körmendi Hagyomány­­őrző Baráti Kör 1993-tól rend­szeresen megemlékezik az eseményről. Az idén Bujdosó József egykori híradós főhad­nagy olvasott fel részleteket frontnaplójából. Az MDNP panasza: Kónya Imre a Magyar Demokrata Néppárt képviselőcsoportjának egyetértésével az Alkotmánybí­róságtól annak a rendelkezés­nek a megsemmisítését kérte, amely három hónappal megrö­vidítené az 1994 decemberében megválasztott önkormányzati képviselők megbízatását. Az FKGP-vel nem. A Fidesz már valamennyi lehetséges partnerével kialakította azt az együttműködést, amely alkal­mas arra, hogy a májusi parla­menti választásokon polgári kormány váltsa fel az MSZP-SZDSZ koalíciót - nyi­latkozta Deutsch Tamás, a párt alelnöke. A politikus Torgyán Józsefnek arra a hétfői kezde­ményezésére reagált, hogy a nemzeti elkötelezettségű ellen­zéki pártok működjenek együtt az FKGP-vel a választások má­sodik fordulójában. Kárpótlás Erdélyben. Feb­ruár 2-án jár le a határideje an­nak, hogy az egykori tulajdono­sok vagy utódaik benyújtsák kárpótlási igényüket a Romá­niában 1945 után kisajátított földek után - közölte a Magyar Érdekvédelmi szövetség. A ké­réseket Romániában ahhoz a polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani, amelynek terüle­tén fekszik az egykor elkob­zott föld. Kisgazdaóvás. Az FKGP or­szággyűlési képviselőcsoport­jának nevében Torgyán József frakcióvezető felkérte a legfőbb ügyészt, hogy jogkörében óvja meg a művelődési miniszter döntését, amellyel 1999 nyará­tól új igazgatót nevezett ki a Nemzeti Színház élére. Legújabb Tükör? A művelő­dési tárca hozzájárulása esetén akár január végén, február ele­jén újraindulhat az Új Tükör című hetilap. Erről Magyar György, a magazin kiadását tervező Együtt Magyarorszá­gért Unió elnöke nyilatkozott. A lapot szerkesztőbizottság ve­zetné, amelyben több régi munkatárs is helyet kapna. Szobortolvajok. Ismeretlen tettesek ellopták Nepomuki Szent János 80 centiméteres fa­szobrát a balatonendrédi kato­likus templom kertjéből. A múlt századi, 3 millióra becsült műkincs eltűnését hétfőn jelen­tették a rendőrségnek. Kettős fotókiállítás a Vaszary-képtárban Egy év „objektívan” Hatodik alkalommal nyitották meg tegnap A Somogyi Hírlap jelenti című kiállítást Kaposvá­ron, a Vaszary-képtárban. A ki­állítást levélben köszöntötte Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke: Kedves Barátaim! Köszön­töm Somogy megye napján a hatodik alkalommal megrende­zett „A Somogyi Hírlap jelenti" fotókiállítást. A napilapban megjelenő­ fotó már akkor is jó, ha szolgálja a hírt, az ese­ményt. Ha egy szerkesztőség megtiszteli munkatársait és ke­resi az év fotói közül azokat, amelyek sűríteni tudták az egy­szerinek és egyedinek vélt gon­dolatban a tárlatot, az általá­nosabb üzenetet, és kiállításba foglalja ezeket a munkákat: di­cséretes. Somogyország me­gyenapján helyet kapnak még hét megyei lap fotópályázatá­nak sikeres alkotásai is, így Somogy megye és egy kis Ma­gyarország találkozása képek­ben bizonyára izgalmas és gondolatébresztő - sok érdek­lődő látogatót kívánok. Göncz Árpád A kiállításon az idén első alka­lommal bemutatják annak a fotópályázatnak a nyertes ké­peit is, amelyet az Axel Sprin­ger Magyarország Kiadó hirde­tett meg. Kilenc megyei lapnál dolgozó fotóriporterek közül 23-an vettek részt a pályázaton. A díjazott képek készítői em­léklapot és a megyecímer ado­mányozásának 500. évforduló­jára emlékeztetve egy ezüstö­­zött érmét kaptak. A kiállítást dr. Bayer József, az AS­M Kiadó ügyvezető igazgatója nyitotta meg

Next