Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-06 / 104. szám

4 HÍRSÁV Jég és vihar zúdult a városra tamási A katasztrófavédelem beavatkozására volt szükség a múlt hétvégén Tamásiban. A városra jéggel érkező vihar zúdult, amely elárasztotta a 65-ös utat. A Kishenye utcá­ban a jég és a sár telítette a vízelvezető árkot, aminek kö­vetkeztében egy ház udvarát mintegy 70 centiméter vas­tagságban lepte el a horda­lék. A tamási önkormányza­ti és önkéntes tűzoltók mel­lett a polgármester intézkedé­sére 43 civil és 3 munkagép is közreműködött a jeg és sár több órán át tartó eltávolítá­sában. ■ V. M. Ágyúdörgéssel indul a 4. Vár napja siMONTORNYA Negyedik alka­lommal rendezik meg a Vár napját. Május 17-én ágyú­tűz ébreszti majd a városla­kókat, és kezdetét veszi a szí­nes, egész napos program. A vár előtti téren lesz kézműve­sek, mesterségek bemutató­ja - többek között fegyverko­vács, íjkészítő, pénzverő -, is­mét megrendezik a hegyköz­ségi borok versenyét, lesz la­cikonyha, harci bemutatók, sőt még várostrom is. A prog­ramot a helyi amatőr színtár­sulat előadása zárja. ■ V. M: Elköszöntek a végzős diákok az iskolától simontornyán Huszonkilenc végzős középiskolás diák vett búcsút iskolájától, tanáraitól és diáktársaitól. A szokások­nak megfelelően bolond balla­gást is tartottak, ennek során ötletes jelmezekbe öltöztek, végigjárták az intézményeket, utcákat, tereket, így köszönve el a várostól, egyben életük je­lentős szakaszától. ■ V. M: A bolond ballagok egy része TAMASI JÁRÁS A hobbija a hivatása is pályafutás Már gyermekkorában elkötelezte magát a zene mellett Markovics Gábor 1998 óta a Tamási Koncert Fúvószenekar, 1994 óta pedig a Kapos kórus karnagya, mű­vészeti vezetője. Pályafutását számtalan díj, elismerés, ki­váló eredmény övezi. Venter Marianna A tamási fúvószenekar koncert­tel ünnepelte Markovics Gábor negyedszázados karnagyi te­vékenységét. Az ünnepelt sze­rencsés embernek, tartja magát, ami a hivatása, az a hobbija is. - A zene szeretete gyermek­korom óta elkísér - meséli Mar­kovics Gábor. - Első hangsze­rem egy trombita volt, amit 6 éves koromban nyomtak a ke­zembe, és sokadmagammal, csoportos órán ismerkedtünk a kottával, és a hangszertanulás első lépéseivel. A falusi művelő­dési házban hetente kétszer tar­tott zeneórákat János bácsi, aki egy hónap után már két-három­­szólamú kis gyakorlatokat pró­bált velünk lejátszatni. Ő volt az utazó zenetanár, aki min­den hangszerhez értett, min­den hangszeren bemutatta a le­írt kottát, és mint volt katona ze­nész, kívülről ismerte a játszott zeneművek minden szólamát. Ő lett az első példaképem. Innen már egyenes út veze­tett a zenei hivatáshoz. Marko­vics Gábor a diploma megszer­zése után került a tamási zene­iskolába, ahol ketten voltak fú­vós tanárok. A tanszak hang­szerei a régi úttörő zenekarból kerültek ki. A furulya tanítás mellett elkezdték a réz- és fa­fúvós hangszerek oktatását is. 1992-ben már a kis létszámú is­kolai zenekarral németországi vendégszereplésen vettek részt. Nagyon büszke rá, hogy sok nö­vendéke került azóta klariné­tosként zenei pályára.­ A harso­­násai mindegyike zenei pályát választott, van, aki külföldön, van, aki itthon tanít, vagy ját­szik valamelyik profi zenekar­ban. A zeneiskolában 2000-ben bővítették a fafúvós képzést, és sikerült oboát, fagottot, illetve basszusklarinétokat vásárol­ni, és ezzel párhuzamosan el­indult az ütős hangszeres kép­zés is. 2003-ban első alkalom­mal rendezték meg a városban a Tolna Megyei Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Fúvós kama­razenei versenyét és fesztivál­ját. A rendezvényt ettől kezdve hagyományosan kétévenként a tamási művészeti iskolában tartják. Markovics Gábor zeneiskolai munkája mellett tíz évig taní­tott ének-zenét a tamási Béri Ba­logh Ádám gimnáziumban, ahol a női kart is vezényelte 1990-től 2000-ig. Általános iskolában 2001 óta tanított, először Tamá­siban, majd Nagykónyiban. Je­lenleg is néhány órában Sza­­kályban tanítja a tárgyat. A tamási Lajtha László Művé­szeti Iskolának 2008 óta igazga­tója, a zene mellett két új művé­szeti ágat is bevezettek: a kép­ző- és iparművészetit, valamint szín- és bábművészetit. A Kivá­ló Művészetoktatási Intézmény címet elnyert iskolában jelen­leg 432 növendék tanul 5 telep­helyen, 3 művészeti ágban. Az igazgató jövőbeli céljai között újabb telephelyek létesítése, és az alapfokú művészeti oktatás biztosítása szerepel a Tamási járás egész területén. Markovics Gábor, a Tamási Koncert Fúvószenekar és a Kapos kórus karnagya egyben a tamási zeneiskolát is igazgatja, és tanít is ott Három fia közül kettő már játszott a fúvószenekarban, és a kicsi is készül rá markovics GÁBOR Pincehelyen született 1964-ben. Középiskolai tanulmányait a pécsi Kodály Zol­tán gimnázium ének-zene tago­zatán végezte. Érettségi után fel­vették a JPTE tanárképző kará­nak ének-zene-matematika sza­kára, ami mellett elvégezte a har­sona szakot. A diploma megszer­zése, 1986 óta első munkahelye a tamási általános iskola és ze­neiskola, ahol 2002 óta vezeti a fúvós tanszakot, 2008-tól pedig a zeneiskola igazgatói tisztét tölti be. Fúvóskarnagyi diplomát 2002-ben szerzett Pécsett. Elvé­gezte a Szegedi Tudományegye­tem közoktatás vezetői szakát, 2011-ben pedig mester fokozatot szerzett a Debreceni Tudomány­­egyetem Zeneművészeti Karán. ELISMERÉSEI: FŐTANÁCSOSI rang, Pro Urbe Tamási cím, Ba­bits Mihály-díj, Csokonai-díj, Hi­­das-nívódíj, „Tolna-megyéért" Kulturális Nívódíj. A dombóvári Kapos kórussal pedig a legran­gosabb magyar művészeti minő­sítést, a „Kiemelt Hangverseny­­kórus" címet nyerte el. Több meg­mérettetésen, versenyen, feszti­válon érdemelte ki a legjobb kar­mesternek járó elismerést. HÁROM FIA van, a legidősebb vil­lamosmérnök-technikus, a kö­zépső nemzetközi kapcsolatok szakon tanul a Pécsi Tudomány­­egyetemen, a legkisebb általános iskolás. A két idősebb játszott a tamási zenekarban, és a legki­sebb is tervezi, hogy csatlakozik az együtteshez. 2014. MÁJUS 6., KEDD Simontornyához mindvégig ragaszkodott a grafikus és neje siMONTORNYA Kékesi László festő, grafikus, bélyegterve­ző tablókra kasírozott, több ki­állításon szerepelt kisgrafi­­kai anyagát a művész özvegye 1998-ban ajándékozta a város­nak. A tablók értéke több tíz­millió forint. A közelmúltban elhunyt Kékesi Lászlóné Fé­sűs Mária Magdolna ugyanis Simontornya szülötte volt, aki mindvégig ragaszkodott szere­tett településéhez. Kékesi László a budapesti Iparművészeti Főiskola díszí­tő-festő szakán 1942-ben szer­zett diplomát. Freskói, scraf­­fitói, olajfestményei harminc­hat magyarországi templom­belsőt és középületet díszíte­nek, többek között Hatvan, Szentes, Simontornya, Acsa­­lag, Kisnána, Győrszentmár­­ton (Pannonhalma) és Szé­­csény templomai általa újul­tak meg. Grafikusként 1956- tól 1980-ig, nyugdíjazásának évéig a Pénzjegynyomda mű­vészeti osztályának dolgozó­■ Magdika férje múzsája volt, nagy háztartást ve­zetett, és szeretettel ne­velte gyermekeit ja volt, ahol a kisgrafika terén igazolta művészi rátermettsé­gét. 1960-tól kapcsolódott be a hazai és külföldi bélyegterve­zés műfajába, 258 magyar és közel 500 külföldi bélyeg meg­álmodója, tervezője volt. Feleségével, a simontornyai Fésűs Mária Magdolnával, aki özvegy Fried Pálné gyerme­kei mellett nevelőnősködött, 1943-ban ismerkedett meg, amikor a művész a simontor­nyai templom restaurálását végezte. A háború, majd Kéke­si László hadifogságban töltött éve után 1946-ban házasodtak össze. Magdika férje múzsája volt, nagy háztartást vezetett, és szeretettel nevelte gyerme­keit. A bélyegterveiről, kis­­grafikáiról világszerte ismert szarvasi születésű művész raj­zain, festményein többször megörökítette. Férje halálát követően szeretettel ápolta a művész emlékét. Az elmúlt években megfáradt, memóri­ája megromlott. Szerencsére utolsó éveit is otthon tölthette, családja körében. ■ Venter M. Sok mindent megtanulnak a médiáról, amit tudni érdemes oktatás Az internet, az újság, a televízió és a film egyaránt szerepel az általános iskolai program témái között Kőgyész Lapunk fotóriportere, az iskola egykori tanulója, Már­­tonfai Dénes volt a vendége a hő­­gyészi Hunyadi János általános iskola a média felelős és tudatos használatát elősegítő program­jának hétfői foglalkozásán. Kol­légánk a sajtófotózás alapjait is­mertette meg az érdeklődő gye­rekekkel, személyes tapasztala­tain keresztül mutatta be, ho­gyan születnek a fotók, mik a jellemzői a jó képnek, vagy ép­pen mik a szakmai kívánalmak egy fotó elkészítésekor. Az iskola pályázaton nyert pénzt a projekthez, amelyben két ötödikes és két nyolcadikos osztály vesz részt. A program­ban résztvevő tanárok: Retkes István, Retkesné Oberritter Ber­nadett, Kurcz György és Illésné Mosonyi Magdolna. Azért vá­lasztották a médiát, mint témát, mert a gyerekek szocializáció­jában egyre nagyobb szerepet kap a család és az iskola mellett a média. Tudatos, kritikai szem­lélettel rendelkező aktív média használatra tanítják a diákokat, hiszen már a kisebb gyerekek­nél is az internet veszi át a ve­zető médium szerepét, használ­ják a közösségi oldalakat. Ezzel kapcsolatban egyrészt a veszé­lyek elkerülését, kezelését segí­tő információkat kapnak, más­részt megmutatják tanulóiknak, hogyan használhatják az inter­netet a tanuláshoz, honnan, mi­lyen információkat szerezhet­nek. A tévézés is napi legalább két órás program a gyerekek életében, így közösen összeállí­tottak egy ajánlást a helyes té­­vézési szokásokra vonatkozóan Tévézz okosan! címmel. A pro­jekt során a korosztályhoz igazo­dó módszerekkel dolgoznak, de minden esetben a tapasztalat­ra építik a megismerés, a tanu­lás folyamatát. Mint elhangzott, fontosnak tartják, hogy a fiata­lok gyakorlati ismereteket sze­rezzenek. A foglalkozások során játékos, érdekes és természete­sen komoly feladatokat kapnak, a cél, hogy folyamatosan fejlőd­jön a médiaértés az alkotó folya­mat segítségével. ■ V. M. Kollégánk a sajtófotózás alapjait mutatta be a diákoknak Terítéken a sajtó ILLÉSNÉ MOSONYI MAGDOLNA osztályának programja olyan témákat érint mint például a te­levízió, a médiafogyasztási szo­kások felmérése, az internet használat a mindennapi életben és a tanulásban, a netes etikett, vagy hogy lehet-e barátokat sze­rezni az interneten, miben egy­forma és miben más az interne­tes barátság A program foglalko­zik a nyomtatott- és az internetes sajtó sajátosságaival, jellemzői­vel, a hírek alkotóelemivel, és téma a filmkészítés is. Elsősor­ban az információ megszerzését és értékelését lehetővé tévő kész­ségeket igyekeznek fejleszteni.

Next