Tolnai Népújság, 2020. április (31. évfolyam, 78-101. szám)
2020-04-08 / 84. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2020. ÁPRILIS 8., SZERDA „Ezen betegség, mely közel két hónap óta grasszál, jól érzi magát körünkben” Pestis, kolera, spanyolnátha egyaránt pusztított Tolnában A járványok végigkísérték az emberiség történelmét. Okkal feltételezhetjük, hogy ezek a pusztító ragályok már a kora középkorban is sújtották a mai Tolna megye területén megtelepült lakosságot. Minden bizonnyal itt is szedte áldozatait az 1347 és 1353 között a kontinensen tomboló pestis, mely Európa lakosságának egyharmadát elvitte. A megyére vonatkozó írásos feljegyzések a XVII. századtól adnak hírt egy-egy súlyos járványról. Szeri Árpád árpád, szeri@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az egyik első forrás a szakályi rácok 1685- ös végzetéről számol be. Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései című, a megyei levéltár gondozásában megjelent tanulmányában ez olvasható: „A Csicsó melletti szőlőhegyre menekül végül hat gazda családostul, de a pestis elől nem menekülhetnek”, valamennyit ott temetik el. „Az 1690-92. években pestis is dühöngött ezen a vidéken”, mármint Tolna megyében - írta Holub József a török kiűzése utáni újjáépítésről szóló összegzésében. Kozák Károly A szekszárdi apátság és a megyeháza története című művében mindehhez hozzátette, hogy a pestis „pusztított Szekszárdon is. Lakossága csaknem teljesen kipusztult.” Húsz év múlva, 1709 őszén ismét megjelent ez a rettegett járvány a megye területén. „1710. május 26-án a megye Simontornyáról Nádasdy Ferenc császári tábornokhoz írt levelében lesújtó képet rajzol a megye helyzetéről” - idézte a korabeli dokumentumot a Rákóczi-szabadságharcról szóló értekezésében Bánkuti Imre: „éppenséggel az egész Tolna Vármegye mostan nem több hanem huszonegy nyomorult faluból álló, annak is ötét, a melyik jobbacskák volnának nem a Nemes Vármegye hanem a pestis bírja...” A megye ezután egy kis haladékot kapott, de csak harminc évre. „Az 1739-40. évi pestisjárvány a földvári és völgységi járásban közel 2500 ember halálát okozta” - adott összegzést dr. Szilágyi Mihály a Szekszárd a kései feudalizmus korában című munkájában. „A közeli Bátaszéken 418, Sióagárdon 135, Pakson 831 ember esett áldozatul. Városunk (azaz Szekszárd - a szerk.), a Szentháromság-szobor felirata szerint megmenekült a pestis pusztításától.” A szobor talapzatának egyik oldalán olvasható felirat valóban erre enged következtetni: „Tiszteltessék, dicsértessék a szekszárdiakat a pestisjárványban megmentő Szentháromság.” A pestis eltűnt, viszont újabb kór támadt helyette. 1831-ben a kolera söpört végig ezen a tájon. „Nem volt abban semmi túlzás, hogy a kolerajárvány idején, megyénkben alig győzték készíteni a koporsókat a meghaltak részére” - érzékeltette a tragikus helyzetet dr. Gutai Miklós a Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között című művében. Dr. Szilágyi Mihály már említett dolgozatában az óvintézkedésekről is beszámolt: „Gyülekezési tilalmat rendeltek el. Szüneteltették a vásártartást és a búcsújárást. Megtiltották az olyan népes összejöveteleket, mint a lakodalom és a temetés. A boltok zárva tartottak, a hentesek és pékek ablakon át árusítottak. A vásárlók papírospén-A kolerajárvány idején alig győzték készíteni a koporsókat A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan frissülő, hiteles információk zét kénnel megfüstölték, a rézpénzt pedig ecetes edénybe dobták. Az óvintézkedések ellenére augusztus 7. és szeptember 18. között 380 szekszárdi lakos betegedett meg kolerában, közülük 166-an meghaltak.” A járvány azonban október közepéig elhúzódott, a kolera Tolna vármegye 48 helységében 2415 életet követelt. Még tartott az első világháború, amikor hazánkat is elérte az úgynevezett spanyolnátha. A Tolnamegyei Közlöny 1918. szeptember 29-i lapszáma Szekszárdról adott helyzetjelentést: „Ezen betegség, mely közel két hónap óta grasszál városunkban, még mindezideig jól érzi magát körünkben. Valószínűleg az egész szüreti idő alatt is itt lesz”. A szerző derűlátónak bizonyult, hiszen a spanyolnátha még 1920 elején is éreztette hatását. A Tolnamegyei Újság 1920. március 27-i lapszáma közzétette a vármegyei tiszti főorvosnak a közigazgatási bizottság március havi ülésén tett jelentését. „A spanyol nátha elnevezésű influenza a vármegye majdnem minden községében fellépett, de járványos jelleget csupán Szekszárdon és Dombóváron öltött, nagyobb számmal fordult elő a völgységi járás több községében. A hatóságoknak bejelentett spanyol esetek száma összesen 1743 volt, amelyek közül 18 halálozással végződött. A megbetegedések tényleges száma azonban a bejelentett esetek 3-4-szerese lehetett, mert a kóresetek zömét képező könnyebb és így orvosi kezelést nem igénylő esetek be nem jelentetvén, a hatóságoknak tudomására sem jutottak.” f iTEOL.hu Múlt és jelen az 1753-ban készült barokk stílusú, szekszárdi Szentháromság-szobornál Fotó: M. D. Eldobható műanyag dobozokra cserélték az ételhordókat a járványveszély miatt Tamásiban Többen igényelnek meleg ételt a központtól TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE Immár ötszázhúsz szociális rászorult napi egyszeri melegétkeztetéséről gondoskodik a koronavírusjárvány-időszakban a Tamási és Környéke Szociális Központ. A szolgáltatást Pári, Tamási, Hőgyész, Kalaznó, Dúzs, Ozora, Nagykónyi, Nagyszokoly, Újireg, Magyarkeszi és Felsőnyék telephelyeken biztosítják. A Tamási és Környéke Szociális Központ tamási kistérségben tizenöt településen lát el étkeztetést, házi segítségnyújtást, nappali ellátást, demens nappali ellátást. Fenntartójuk a DAM Önkormányzati Társulás. Család- és gyermekjóléti szolgálat minden településen, a Család- és Gyermekjóléti Központ Tamásiban működik. A napi egyszeri melegétkeztetési igény, amelyben a szociális rászorultak a koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt részesülnek, a közelmúltban jelentősen megnövekedett. A járványveszély miatt az ételeket kiszállítással juttatják el. A hagyományos ételhordókat eldobható, egyszer használatos műanyag dobozokra cserélték. Az ezzel járó költséget átvállalták az önkormányzatok. Házi segítségnyújtást kétszáznyolcvanhárom idősnek biztosítanak. A járványveszély miatt csak a bevásárlást, gyógyszerkiváltást, postai ügyintézést látják el. Több hozzátartozó a veszélyhelyzet idejére szünetelteti a szolgáltatást. Nappali ellátást nyújtó intézményeik Pári, Ozora telephelyeken harminc, Hőgyészen negyven férőhelyesek. Magyarkeszi telephelyen és Tamási székhelyen harminc fő befogadására alkalmas idősek klubja működik. Tamásiban hét demensnek biztosítanak nappali ellátást. A járványveszély miatt nappali intézményeikben bejárási tilalmat rendeltek el, az ellátottakról otthonaikban gondoskodnak. A dolgozók kötelezően védőfelszerelést használnak, annak biztosításában a tamási önkormányzat segít. Az intézményben a járványveszély alatti teendők, intézkedések részletesen szabályozott belső utasítása szerint járnak el. Tamásiban nincs idősek otthona. A hatvanöt év feletti, vagy krónikus beteg embereknek az önkormányzattal együttműködve segítenek. Brunner M. Hiányolják az együtt töltött időt Beküldött archív fotó