Tolnai Világlapja, 1911. október-december (11. évfolyam, 40–52. szám)

1911-10-01 / 40. szám

240­0 Devecis Ferencz középí­tési igazgató nyugalomba vonul. Ennek a kiváló és nagytudású férfiúnak a fő­város fejlődése körül rend­kívül nagy érdemei vannak. A gyomor forradalma Bécsben. A mindig kedélyes jóhumorú bécsiek, a­kik híresek arról, hogy még a komoly dolgokat is a kedélyesség mezébe tud­ják burkolni, a múlt vasárnap­i forradalmat rendeztek. Forradalmat, olyant, a­melyiknek a politikához semmi köze, de a­mely sokkal na­gyobb veszedelmeket hoz­hat, mint a változó, poli­tikai revoluczió. A kedé­lyes bécsiek felzúdultak az immár tűrhetetlen TOLNAI VILÁGLAPJA drágaság miatt és a bécsi szocziáldemokraták veze­tősége hatalmas népgyű­lés rendezésével adott alkalmat a bécsieknek, hogy keresetlen és ke­véssé humoros szavakban mondják el véleményüket a hallatlan kiuzsorázá­sokról, a­melyeknek a fogyasztó nagyközönség, különösen a kevésbé mó­dos és szegény ember ma­holnap teljesen áldozatul esik. Izzó volt a nép­gyűlés hangulata s a kö­zel kétszázezer résztvevő nem fügét mutogatott, hanem ökleit rázta, vala- A német császárné a poroszországi Stargradban. A régi szláv eredetű városkában (Star­grad , régi város) a lakos­ság a császárnét nagy örömmel fogadta és megragadta az alkalmat, hogy szeretetének méltó kifejezést adjon. A star­gardi asszonyok és lányok sajátságos, de egyúttal igen érde­kes viseletükben vonultak ki a császárné elé. Egyik star­gardi leány beszéddel üdvözölte a császárnét, a­kinek star­gardi viseletbe öltöztetett babát nyújtott át. A császárné nagy örömmel fogadta a babát és kezet adva a leánynak, megköszönte a figyelmet. Tull Ödön népszerű és nagyon talentumos festőművész, a múlt héten tragikus körül­mények között 41 éves korá­ban meghalt. A bécsi szoc­iáldemokraták a múlt vasárnap délután óriási tüntető népgyűlést rendeztek a folyton fokozódó drágaság miatt. A népgyűlésen közel kétszázezer ember vett részt. Sűrű, beláthatlan tömeg hullámzott — a­mint ez a népgyűlést ábrázoló képünkön is látható — a gyűlés megtartása után a városháza és a parlament előtt. A rettentően izgatott közhangulat veszedel­mére hívatlan, mindenre kész elemek váratlanul törni, zúzni kezdték, a­mi kezük ügyébe akadt, beverték az ablakokat, üzleti, kávéházi kirakatokat, a­mikor pedig a rendőrség katonai segítséget volt kénytelen igénybe venni, megjelentek hirtelen Bécs utczáin az 1848 óta nem látott barrikádok, a­honnan a katonaság csak formális ostrom után tudta kiűzni a zavargók ezreit. A katonaság és nép között, sajnos, fegyveres összeütközésre is került a sor, eldördült a sortűz, a­melynek két halottja és nyolc­van sebesültje volt. A rend csak nagy későre állott helyre.

Next