Tolnai Világlapja, 1914. október-december (14. évfolyam, 40–52. szám)
1914-12-24 / 52. szám
XIV. évfolyam, 2 . szám. Áldja meg az Isten! Áldja meg az Isten, áldatlan ne hagyja, Ki feleslegét a szegényeknek adja! Akinek lelkét a más bánata őrli, Ki a szenvedőnek könnyeit letörli! Aki az apátlant szivére szorítja, A szepegő árvát csókjával borítja; Aki vigaszt, szép szót ad a kesergőnek, Meleg takarót a fázó-didergőnek, Aki falatját az éhezőnek adja: Áldja meg az Isten, áldatlan ne hagyja! Gábor bácsi. ••• K. Vilmos gyermekkorában. Azt hisszük örömet szerzünk nektek, ha a németek hatalmas császár bácsiját ez alkalommal olyan képben mutatjuk be, amely most kisebb-nagyobb mértékben ti hozzátok hasonlít. Mert II. Vilmos, aki most nekünk magyaroknak hűséges barátja, 1861-ben úgy nézett ki, mint azt ez érdekes képünk mutatja.. II. Vilmos ott áll a képen kis huga mellett és komoly arccal figyeli kedvenc kutyájának fürge mozdulatait. Babelsberg nevű szép várkastélyban éltek akkor Viktória trónörökösnővel, az édes mamájuk oldala mellett. II. Vilmos, akiről az egész világ elragadtatással ír és beszél, 1859. évben, január hó 27-ik napján született és a keresztségben Frigyes Vilmos Viktor Albert nevet kapott. Mellette ülő kis huga, Charlotte 1863-ban született, tehát egy évvel volt fiatalabb, mint Vilmos császár. Hogy nektek a császár gyerekkori arcképét bemutattuk, azt azért tettük, hogy lássátok azt, hogy a kicsikből milyen nagyok lesznek és azért ti igyekezzetek testben-lélekben II. Vilmos, a németek dicső császárjához hasonlítani. Karácsony. Ez az ünnep az egyedüli, amely kicsinynek és nagynak egyaránt tiszta kegyeletet ébreszt szivében, mert az Üdvözítő szent emléke sohasem tűnik el, megmarad, amíg érző lélek él a földön. Csodálatos az, hogy az Üdvözítő emlékére az első nyilvános ünnepet, a keresztény időszámítás 98-ik évében tartották. Rendesen, minden évben megülendő ünneppé csak jóval később, a 138-ik évben tették. Ismét sok évvel később határozták meg december végét a karácsonyi ünnepek időpontjául. Régente a keresztény egyház a karácsonyt december 24-ikével, az úgynevezett szent estével kezdette és négy napig tartotta. Igaz, hogy a négy napi karácsonyi ünnep nem mind Krisztus születésének volt szentelve és újabb időben, a XVI. század elején, két napra szabták a karácsonyi ünnepek tartamát s igy maradt ez napjainkig törhetetlen kegyelettel és nem minden öröm nélkül, minden felekezetű által megtartva. ••• Karácsonyi babavásár. Ha nem is mondjuk, tudja minden gyerek, hogy most katonavilágot élünk. A katonáért dobog mindegyikünk szive, mert az ő jó sorsuk a mi sorsunk is. Ha a katonák győzelmet aratnak nagyszámú ellenségeink fölött, a hazánknak és nekünk tesznek szolgálatot. És ezért kicsinynek-nagynak egyaránt szívvel-lélekkel azt kell kiáltanunk: Éljenek és győzzenek a mi derék katonáink! Ne is csodálkozzék tehát senki fia, ha a karácsonyi babavásár minden babája katonaruhás alak. Képünkön egy egész sereget mutatunk be a katonáink különféle egyenruhájában. Karácsonyi babakiállítás, katonáink különféle egyenruhájában. December 24.