Tolnai Világlapja, 1918. október-december (18. évfolyam, 41–53. szám)

1918-11-16 / 47. szám

XVIII. évfolyam. Névnapodra. Névnapiadra készülsz, Margit,4zt hiszed én nem tudom ? Jöjj csak ide, üllj le mellém, Valamit kell mondanom. Fessem le csak szép színekkel Jövendődnek képeit, Biztassalak a reménnyel, hogy az Isten megsegít, S szépek lesznek álmaid. l én nem szólok mindezekről Ugy is tudom meg lesz az, Na tovább is ilyen kedves Jó leánynak megmaradsz, Biztató a szép tavasz 23. szám. November 1>. Amit az óra ketyegett. Volt egy kis szoba, majdnem a ház végén, odarejtőzött Iduska egy csomó nyalánksággal, melyet a pompás vacsora alatt gyűjtött. Akár el is lehetett volna aludni szépen, észrevétlenül a nagy, öblös karosszékben, melybe Iduska félig elrejtőzött. Eszegette a cukorkákat, apró gyümölcsöket s álmos szemeivel nézte a bútorokat, anélkül, hogy határozott tudomást vett volna róluk. Fáradt volt s nagyon sokat evett. Iduska tele szedte a bögyét a sok jó étellel, szinte meg is lízott tőlük és most, nagy megelégedéssel szólt : — Kétségtelen, hogy én pompás kislány vagyok és egészen hasznosan töltöttem el az eszendőt. — Azt hiszed ? — kérdezte egy vékony, gúnyos hang, nem messze tőle. Iduska odanézett és azt látta, hogy az asztalon éppen az ő könyvecskéje, az iskolai egyesek, kettősök, hármasok dízes gyűjteménye beszél. Azt hiszed ? — ismételte e könyv. — Nagyon elbizakodott vagy, kisasszonykára ! Iduska szólni akart, mozdulni, csodálkozni, de nem bírta felemelni még a kezét sem. Ködös pára volt a szemei előtt és ő homályosan látva, mozdulatlanul birte a könyvecske beszédét. — Nagyon kevés ember mondhatja el magáról az év végén, hogy hasznosan öltötte idejét. Nézz csak ide. És a könyv széttárult, a lapok megmozdultak s egyik a másik után fordult át Iduska szemei előtt. — Lásd, lásd, — folytatta a könyv, — milyen szegényesek a díszeim, itt az év elején milyen szépen kezdődött minden. Kérkedtem, pompáztam az egyesekkel. Hanem aztán változott a világ sora. Kettesek, majd hármasok jöttek, egyszer pedig még egy négyes is. És így ment ez tovább, tovább. Az első mulasztás hozta a többit és a kis könyv alig-alig látott azontúl egy-egy kettőst. Az egyesekről pedig éppen azt hitte, hogy talán már ki is mentek a divatból, magtok veszett. . . — És te még elhiszed, hogy derék, szorgalmas lány vagy, hogy hasznosan töltötted az évet !— szólt haragosan a kis könyv és becsapta fedeleit. — Azt hiszed, hogy talán haladtál ? A rákok számítása szerint haladhattál, de hiszen te nem vagy rák. Vagy igen ? No, pirosnak elég piros vagy hozzá ! Iduska még jobban eltakarta az arcát, de azért hallotta, hogy az egész szoba csúfolkodva nevet. Nevetnek a falak, a szekrények, a nagy zöld diván, a tükör és kiabálnak rakoncátlan iskoláslányok szokása szerint : — Négyes kisasszony ! Piros, mint a rák, hátrafelé halad, mint a rák ! A sok semmittevő bútor, könyv, tükör ráért nevelni és isten tudja meddig nevetett volna. Iduska szeretett volna felugrani és a tollas porolóval jól végig porolni valamennyit. De nem birt megmozdulni. Azok pedig csak nevettek, kiabáltak és isten tudja meddig kínozzák még, ha valaki segítségére nem jön. A megmentője egy kis óra volt. Furcsa, buksi, kerekfejű óra, mely egy kis állványon ketyeg éjjel-nappal, ott éli le szüntelenül munkás, haladó életét. Iduska önkénytelenül is a kis munkás felé fordította tekintetét. — Talán nem is nagyon ismersz ? — kérdezte szelíden az óra. — Pedig, hej, de sokszor nézegettél rám, különösen a tanulás alatt, meg olyankor, mikor az ozsonna idejét vártad. Sokszor panaszkodtál is rám, hogy lassan járok. Mégsem ismersz eléggé. Mert én, kedves kis lártyom, nem csak azért vagyok a világon, hogy megjelöljem neked az étkezések és mulatságok idejét. A tanulás, a munka idejét is én jelölöm meg és boldog az a gyermek, ki ilyenkor is felkeres engemet. Nincs olyan nehéz és nagy dolog a világon, amit jól beosztott idővel el ne tudnánk iegezni. Aki nem vádol azzal, hogy mászom a munka idejében és sohasem haragszik meg rám azért, mert rövidre szabom a vidámság perceit, könnyen megismerheti a hasznos élet titkát. Lépést tart velem, tehát mindig halad. S aki a jóban, munkában halad, nem pirulhat a szemrehányások súlya alatt. Akarod, hogy segítő társad legyek ?— Hogyne akarnám, kedves, jó kilóra — kiáltott fel Iduska, s erre az óra vidáman, elégedett, csilingelő nevetéssel felelt.— Ni, az ébresztő óra !— kiáltottak csodálkozva. — Valaki felhúzta, ébresztőre igazította és íme most hogy berreg. Felébresztett, Iduska ? Iduska álmosan, homályosan látó szemekkel állt fel a székből és az egész kompánia mulatságára kijelentette, hogy ő nem is aludt. Hogy nem, nem, nem aludt, hanem a könyvekkel, a szobával, volt baja és aztán a kis órával beszélgetett. Persze, senki sem hitte el neki, de Iduska nem bánta. Ő szentül hitte, hogy az órával beszélgetett, barátságot kötött. Ezt a barátságot nem is tagadta meg soha és híven követte ezután azt a tanácsot, amit az óra ketyegett. •• Aranymondások Gyakran azt nem értjük meg, ami másától értődik. A legtöbb ostobaságot elvből követjük el. Figyelmes gyermekek nem egyszer a cselédektől is tanulhatnak. Felesleges kérdeznünk a madártól nehéz-e a röpülés. Felelős szerkesztő és kiadótuajdonos: Tolnai Simon. Segédszerkesztő: Garai Ferenc. — Nyomatott a Tolnai Világlapja könyvnyonmdai műintézete 89 oldalt egyszerre nyomó és tüző körforgógépn, Budapest, VII. kerület, Dohány utca 12. szám. — Lapunk Svédországból hozatott papirosra van nyomtatva. Ez a papiros pontosan a tízszeres árába kerül a világháború előtti papirosnak. Hossz példák hathatósabbak, mint a jók. Ha példányonként veszi a Tolnai Világlapját és a négy utolsó kockaszámot kivágja és bek akti, küldünk az új 10 kötetes regénycsoportból" egy kötött regényt 90 fillérért, portó 10 fillér. Egy ilyen kötet bolti ára 3 korona. (Csakis egy kötet regényt adhatunk havonként.) Ha nyolc egymásután következő utolsó lapból a számokat beküldi, félévenként egyszer egy kötetet kaphat a következő kedvezményekből: Tolnai: A Világháború Története, Tolnai Világlexikona, Tolnai Világtörténelme. Sven Hedinnek „A rejtelmes India felé" című művéből vagy a „Zeneköltők Albumá"-ból. Bármely műből egy kötet ráfizetése 8 korona 60 fillér. A kedvezményt ott is megrendelheti, ahol a lapot hetenként vásárolja. Elárusítóinknak nincs joguk drágábban eladni a kedvezményeket, mint mi adjuk. Az összegeket bélyegekben is elfogadjuk. — Egy-egy kedvezmény után a portó 1 korona 2« eltér. Utánvéttel szállítva a postadíj 1 korona 65 fillér.