Tolnai Világlapja, 1929. január-március (31. évfolyam, 1–13. szám)

1929-02-20 / 8. szám

is megjelennek, Schippelt már majd­nem elverik, mikor az erdőből előjön Thekla és a herceg. — Csak séta volt! — mondja a her­ceg, de Schippel azzal gyanúsítja őket, hogy pásztorórán voltak s kijelenti, hogy ezek után nem is érdekli a lány, mert hercegi szeretőt úgyse vesz el. Közb­en súlyosan összevesz Kray-jel, aki szintén szerelmes Theklába s a két férfi párbajozni fog — de csak a hang­verseny után. A harmadik felvonás az erdő tisztá­séul történik. Megjelenik Thekla, akit apja Kreyhez akar adni, de neki a vi­dám Schippel jobban tetszik. A her­ceggel volt találkája az erdőben s most elbúcsúznak egymástól, mert a társadalmi helyzet nem engedi, hogy egymáséi legyenek. Thekla elfut, a herceg cigarettára gyújt . .. —• Ugyő! — mondja s a flörtnek vége. Jön Schippel frakkban: a hangver­seny sikerült, a serleget megnyerte a kvartettnek — és most le akarják lőni! Nem adja oda fiatal életét, inkább el­szökik. Hicketier és Wolke hozzák a halálfélelemtől remegő Kreyt. Hicke­tier szidja s kijelenti, hogy inkább adja Schippelhez a lányát, aki tegnap óta különben is híres ember, mint ilyen gyáva írókhoz. Közben Sc­hippelt is megtalálták segédei az erdőben s visszahozzák. A felek szembeállnak s a párbajozók és segédek nagy druk­kolása közben megtörténik a párbaj, hogy a lövés előtt elvágódik, Schippel pedig a levegőbe lő. Ezzel eleget tettek a becsületnek is és a kvartett jóbarát­ságbban, dalolva megy hazafelé. A vidám történethez Dohnányi az­utóbbi évek legragyogóbb vígopera-ze­néjét írta, az Operaház peddig egészen kitűnő előadást állított a szerzők szol­gálatába. Laurisin Lajos a címszerep­ben elsőrendű, a kvartett többi tagját Szemle Ferenc, Mateczk­y Oszkár és Szügyi Kálmán éneklik kitűnően. Palló Imre a herceg, Toronyi Gyula és Pa­lota­y Árpád két polgár szerepében ki­fogástalan. A két főszereplő: K­udano­vics Mária és Nagy Margit a legjobbat nyújtják. Oláh Gusztáv díszletei csi­nosak, Rékay Nándor biztosan vezé­nyel, az egész előadás felett pedig ott áll a zseniális rendező: Márkus László. Az opera igazán megérdemli a nagy sikert. Illib­inyi Tibor Érdekes, hogy régebben, ha egy ope­rett­színésznek megfakult a hangja, fel­kereste a prózai színpadokat és ott igyekezett megfelelő szerepkört bizto­sítani magának. Ma más a helyzet, ma egyik prózai színész a m­ásik után ke­rül az operettszínpadra és egészen ko­molynak induló színészkarrerek for­dulnak a könnyű zenés műfaj felé. Ilyen elferdülést mutat Rubinyi Ti­bor karrierje is. A színiakadémiát végezte Abonyi Gézával együtt és nem volt más gon­dolata, minthogy a Nemzeti Színház tagja legyen. Elvégezte az akadémiát, jött a háború, Rubinyi bevonult és olyan hősiesen harcolt, hogy egy al­kalommal ezredparancsnoka így di­csérte meg: No, ha úgy játssza majd minden szerepét, mint ezt a háborúst, akkor nagy színész lesz magából. És háborús szerepét becsülettel végig­játszotta, majd leszerelt és elkerült a Magyar Színházhoz. Minden akaratá­val, minden tudásával belevetette ma­gát a munkába, akadémiai társai .Többé kevésbé beérkeztek már, Rubi­nyinak sokat kellett pótolni. És igye­kezett is. Amikor az Unió megbukott, hat nagy prózai szerepet tanult. Az Unió bukása után egy kis ideig szerződés nélkül volt, majd­­ a Belvá­rosi Színház tagja lett. Ekkor fedezte fel Beöthy, hogy Rubinyinak nagy­szerű hangja van és elkezdett vele ope­rettbonvivánokat játszatni. Az volt Rubinyi tragédiája, hogy szép fiú és h­ogy énekével is si­kere volt mert azóta nem tud az operettől sza­badulni. Ibsen­ szeretne játszani és most a Fővárosi Operettszínházban fontos része az Utolsó Verebély-lány sikerének. De nemcsak a színpadon van sikere Rubinyinak, hanem a nőnél is. Az Utol­só Verebély-lány főpróbájára há­rom hölgyism­erősének — akik egy­másról m­i sem tudtak — akart je­gyet szerezni és megkérte Vígh Mik­lóst, a színház titkárát, hogyha három hölgy egy-egy névjegyével jelentkezik, ő adjon ki nekik jegyet. Vígh Miklós fél­retett három jegyet Rubinyi részére és a három hölgy jelentkezett is a je­gyekért. Nem ismerték egymást és mind­hárman egymás mellett nézték végig az előadást. Előadás közben beszéltek egy-két szót, úgyhogy mosolyogva üdvözölték egymást előadás után a színészbejáró­nál, ahol természetesen azt hitték, hogy mindhárman mást várnak. Nagy volt a csodálkozás, amikor Rubinyi kilépett a kapun és mind a három hölgy szinte egyszerre mondta: Gratu­lálok! És Rubinyi Tibor, a szép fiú, a bonviván, sok nő szerelme nagyon elégedetlen. Ibsent szeretnne játszani. Tv- A Kedvezményes v­ás­zon á­r­u olcsó árusítása még folyamatban Klein Antal vászon- és divatáruházában Király ucca 53 sz. (Akácfa u. sarok) sztárok március 1-én jelenik meg Tolnai Világtörténelme XIV. kösfete! (Lásd a 30. oldalt) 45

Next