Tolnai Világlapja, 1936. január-március (36. évfolyam, 1–14. szám)

1936-01-08 / 2. szám

TOLNAI VILÁGLAPJA szó a tudósok többsége képtelenségnek tartja. De térjünk vissza az elektronokra. Mi az elek­tron, melynek irtózatos tö­megeivel a nap a világűrt bombázza "? A mi világos világunk legkisebb és kémiailag oszt­hatatlan részecskéje az atom. Az atom egy pozi­tív elektromossággal töl­tött magból áll és egy, vagy több negatív elek­tromossággal töltött ré­szecskéből, az elektron­ból. Az elektronok éppen úgy keringenek az atom­mag körül, mint a bolygók a nap körül. Egész kis naprendszer van tehát min­den atomban, t­i A nap által kilövellt elektronok földünkre igye­keznek és a föld, ez az óriási mágnes, mint a kí­sérletnél láttuk, két pólu­sához vonzza ezeket az elektronokat. Az északi és déli sarkvidékre érkező elektronok a légkör nagy magasságában levő ritka gázokat izzásba hozzák és elektromos vezetővé te­szik s így előidézik az északi fény csodálatos tünemé­nyét. Megállapították azt is, hogy az északi fény vöröses színe az izzó nitro­géngáztól, a zöldessárga és halványibolya pedig a hid­­rogéntől származik. Íme, a tudomány lelep­lezte a sarki fény­ titkát és utánozta az északi fény csodálatos jelenségét. De mindezzel nem elégedett meg. Neki számszerű ada­tok is kellettek. Strömer, a híres északi kutató különösen bravúros matematikai munkát vég­zett. Elhatározta, hogy ki­számítja a sarki fény tit­kait, kiszámítja azt a pá­lyát, melyet az elektron­zuhatag a naptól a földig leír. Papírt és ceruzát vett elő és leült íróasztalához. Nem kevesebb, mint 5000 órán át számolt és hat kilogram papírt írt tele számaival és a sziszifuszi munka sikerült. Arra az érdekes eredményre jutott, hogy a nap katódsugarai nyilvánvalóan hatalmas gyűrűként veszik körül a földet, hasonlóan a Satur­nusnak távcsőben oly va­rázslatosan ható gyűrűjé­hez. Ez a mágneses öv, mely a földet magasan az atmoszféra fölött körül­veszi, csodálatos tünemény lehet azon földöntúli lé­nyek számára, akiknek látószerveik alkalmasak en­nek meglátására. Az em­beri szem, sajnos, nem ké­pes ezt a földkörül képző­dött különös glóriát meg­látni. wH»! Rejtelmes sugarakkal van tele tehát a világűr és ezek a világűri sugárzások, kö­zöttük a nap elektronbom­bái, valószínűleg minden életet elpusztítanának föl­dünkön, ha a világ legfur­csább páncélburka meg nem védene előlük. Miből készült ez a pán­célburok ! Furcsán hang­zik, de így van, egysze­rűen a levegőből. A levegő többszáz kilométeres burka elnyeli a világűri sugárzá­sok jórészét nem engedi őket közel a földünkhöz, nem engedi, hogy ezek a suga­rak minden élőlényt el­pusztítsanak. A fejünk fe­lett levő levegőréteg jobban véd bennünket, mintha el­zárkóznánk egy olyan ólom­vázba, melynek a fala 10 méter vastagságú. A különböző kozmikus sugárzások, úgy látszik dön­tő szerepet játszanak az életünkben. E sugárzások egyike, a napfoltok elek­tronbombázása idézi elő az északi fény csodálatos tüneményét is és az embe­riség történelmében,­ a már előbb említett feltevések szerint szintén, súlyos fela­datot tölt be. Nem véletlen tehát, hogy a mi korunk a sztratoszféra­repülések kora. Mert a sztratoszférarepülések indí­tó oka nem a puszta rekord­vágy. Tudományos ered­ményeik, mérhetetlenül na­gyok lehetnek. És nemcsak tudományos téren, hanem a gyakorlati életben is talán éppen hasznát látja majd az emberiség. Hallatlan erejű és inten­zitású ez a világűri sugár­zás, mely valósággal bom­bázza a földünket. A sztra­toszféra-repülésnek egyszer majd gyakorlati következ­ményei is lehetnek. Vala­mikor eljön majd talán az az idő, hogy a sztratosz­férában hatalmas energia­gyűjtőtelepeket fognak fel­építeni. A kőszén és az olaj energiájára már régen nem lesz szükség Eljön talán majd egyszer az az idő, amikor minden gépet a rejtelmes világűri sugárzások hajtanak. Hogy milyen ereje van a kozmikus sugárzásnak, azt igazolták egy érdekes kísérlettel. Háromszáz mé­ter mélységben egy szén­bánya egyik tárnájában helyezték el a megfigyelő­műszert és íme, a műszer még ebben a mélységben is jelezte a kozmikus suga­rai­ hatását. Most képzel­jük el, hogy milyen hatásuk lenne ezeknek a sugaraknak a légkör védőburka nélkül. Íme, mennyi mindenre tanít bennünket az északi fény csodálatos és különös tüneménye. A mesterséges északi fényt előidéző készülék Birkeland úttörő kísérletei. Ilyen csavarosatt halad az elektron az erő mező­ben.

Next