Tolnai Világlapja, 1941. július-szeptember (43. évfolyam, 27–39. szám)
1941-07-09 / 28. szám
GAÁL ISTVÁN : TERMÉSZETTUDOMÁNYI KOHOLMÁNYOK A félreismert lovak Ha „lóvá tesznek" valakit, ezzel a közfelfogás szerint — az Illett! szellemi képességeinek nem túlságosan magas szinvonaláról tesz bizonyságot. A német népies nyelvhasználatban a „te ló !” époly kevéssé megtisztelő rászólás, mint a magyarban a „te ökör !" A nemzetközi szakirodalmat, végigböngészve, azt látjuk, hogy a ló szellemi képességei! Illetőleg a vélemények megoszlanak. De föltűnő, hogy a lebecsülök legnagyobbrészt a német szerzők. Azt mondják, a ló sohasem csatlakozik szorosabban az emberhez : a kutya hűségét és ragaszkodását hiába várnék a lótól. S ha mások a cirkuszi idomítók valóban csodálatraméltó lóidomításaira hivatkoznak, a lószólók ezt nem a lovak, hanem az idomítók javára írják. Egészen tárgyilagosan meg kell jegyeznünk, hogy a ló szellemi képességeinek megítélésére a német nép, de általában mindazok a népek, amelyek főleg hidegvérű fajtákat tenyésztenek, nem lehetnek illetékesek. Még azt is mondhatjuk, hogy a lóról dicshimnuszokat zengő arab — a másik véglet ! — is közelebb jár az Igazsághoz, mert a lovak nemzetségének legnemesebb fajtáját tenyészti. Hiszen ha az emberiség szellemi színvonalát egy Mars-lakó valamelyik wambutta- vagy ausztrál-néger átlagos példánya alapján bírálná el, épúgy „melléfogna", mint ahogyan a németek „melléfogtak". Elsősorban tehát négy a különbség ló és ló között. A hidegvérű, más dlluviális ősöktől származó fajok és fajták alapjukban kás természetű állatok, mint a melegvérűek, ennélfogva külön is bírálandók el. Ezenkívül azt is be kell ismernünk, hogy a lovat általában erőnek erejével butítjuk, ahelyett, hogy nevelnék. Állandóan az istállóban tartjuk és csak akkor hozzuk ki onnan, ha befogjuk, vagy fölnyergeljük. Továbbá mindenáron arra törekszünk, hogy benne az önállóan gondolkozó lényt elnyomjuk, elnyomorítsuk, s ehelyett akarat nélküli eszközzé silányítsuk , gépiesítsük. A mai motoros világban úgy fejezhetnék ezt ki időszerűen , hogy a szegény állatot valóságos „zah-motor”-rá aljasítjuk. Ha tehát a lovat, mint „jól belovagolt”-at, vagy „jól behajtott"-at megdicsérjük, voltaképpen a valódl lényéből teljesen kiforgatott állatot, méltányoljuk. Pedig az idomitás során ép azok a nemes tulajdonságai mennek veszendőbe, amelyek hiányát aztán rovására írjuk. Hogy milyen hűséges, ragaszkodó, s cselekedeteiben a gondolkozó lény minden bizonyságát elénk táró állat a melegvérű ló, nem csupán az arabok leírásaiból, hanem a mi lovaink megfigyelése alapján is állíthatjuk. S Itt nincs szükségünk a köbgyököt Mindenütt az országban nagy feltűnést keltettek s hatalmas sikernek örvendenek a Magyar Klasszikusok 2 i filléres pirog kötetei. Száz oldalnyi terjedelemben jelennek meg ezek a kötetek, hihetetlenül olcsó áron, száp kiállításban. Csupa öröm kézbevenni ! A legkiválóbb magyar írók s költők műveit szerezheti meg potom pénzért: felnőttnek, iskoliisgyermeknek egyforintu nagy öröm s nagy haszon. Petőfi, Arany, Tompa, Csokonai, Madách, Vörösmarty, Zrínyi, Fazekas Mihály, Berzsenyi, Katona, Ovadányi, Balassa legszebb művei jelentek meg eddig Kéthetenkint egy-egy új kötet Kiadja a Magyar Népművelők Társasága. Kapható minden újságárusnál és dohánytőzsdében, valamint Tolnai Világlapja könyvesboltjában, Budapest, VII. Dohány uccu Cl. Aki postán rendeli meg, az Ü4 filléren felüli fillért bérmentes küldésre fizet. Az összeg bélyegben küldendő bevonó (?) „okos Haus", vagy a cirkuszi lovak példáira hivatkozni. Elég a munkát végző lónak csupán több szabadságot biztosítani, vagy teljesen magára hagyni, hogy láthassuk , milyen önállóan, rendkívül ügyesen és célszerűen kerüli ki az állába kerülő akadályokat, s a gondjaira bízott teher szállítását milyen körültekintéssel, az adódó helyzetekhez való megfelelő alkalmazkodással végzi. Vagy gondoljunk a mi huszárlovaink teljesítményébe. Százával idézhetnék azokat a példákat, amelyek a napóleoni francia huszár szürkéjének viselkedését az állítólagos öngyilkosságot leszámítva a katonalovak szinte köznapi esetévé avalják. Egészen bizonyos, hogy a legvitézebb huszáron, Simonyi óbesteren kívül sok más lovas vitéz is sokszor köszönhette lovának, helyesebben : lova észszerű közreműködésének, hogy élve hagyhatta el a csatateret. Sándor Móric grófnak és lovának közösen viselt dolgaik sem koholmányok. Ezt a lovat sem cirkuszban idomították. A fölsorolt példák egyúttal élénk cáfolatul szolgálnak azoknak fölfogásával szemben, akik — mint például Hitzheimer a ló agykoponyájának föltűnően kis méreteiből, valamint a hosszára nyúlt amurhoz való kedvezőtlen arányából az állat értelmi képességeire vannak kedvezőtlen következtetést. Hiszen tudvalevő, hogy az elefánt agyveleje is aránytalanul kicsiny, s az állat mégis nagyon értelmes. Természetes, hogy a lovak értelmi képességét nem szabad a német „sörösló”, vagy akármelyik hidegvérű fajta alapján megítélnünk. De ép ilyen természetes az is, hogy hiába melegvérű valamely igában elgyötört, megfelelő bánásmódot sohasem tapasztalt szegény pára, ez bizony körülbelül egy színvonalon van az örökös rabszolgaságban sínylődő, agyondolgoztatott orosz muzsikkal. Ha tehát valakiről azt halljuk, hogy „lóvá tették", célszerű megkérdeznünk: milyen lóvá ? — A pedantériát mindenkor kedveltem nőtt a férj, de ne haragudjék, ha nem értem, mi szükség van íróasztali bromnaptárt vinni falura? — A köznapi tárgyakra ott is szükség van. Az első, aki reklamálni fog valamit, tudom, miga lesz. — A csillagokra kérem, nézzen szét, négy bőrönd áll itt degeszre rakva, öt perc múlva indulnunk kell és még két Imbin holmi áll itt előre megfontolt becsomagolási szándékkal. — Azoknak bele is kell érniük a bőröndökbe. — Itt hiszen már így is negyvenöt fokos szögben áll a tetejük. Akkoriból átcsoportosítom őket. — No még csak az kellene. Már csak négy percünk van. Tudja, hogy a lovasságnál szolgáltam, majd én inkább ráülök a tdejükre. Egy kis galopi, és lemegy a srtő. De összetöri a vázákat. — Kék égbolt Szíriában, hát maga vázákat is hoz? — Na hallja, hát mibe rakjuk a réten szedett virágokat? — Három és fél perc. Üsse kő a vázát, hoppin. Na, látja. III még helyet is szorítottam. Csak így kellő, befelé a holmikkal. Most megnyergülm a másikat, hő, Iz, hő, ne, bőrönd, ne. Szép kis lovas leheletl maga. Ez jó. Ez remek. Üljünk le és hányjukvessük meg, hogy én milyen lovas voltam. Még van bőséges három percünk, parancsoljon . . . — Már dudál a luxi. — És maga az én lovagisi technikámat bírálja, kő, le, hó, fakó. Már meg is volnánk. Már lehet vinni őket. — Hol a vasali jegy? — Még tegnap odaadtam magának. — Nekem? — Hát mit képzel, kinek? Azt hiszi, hogy kiosztogattam az uccán a pajkos gyerekek között? Avagy a kávéházban mozgó asztal lába alá tettem a kartonlapokat? — Nálam pedig nincsenek. — Akkor Hilton maradunk, de hopp csak, ÁGYTOLLAT, PELYHET Módbeli A ROSNER GYULA cég Agytollüzeme KiskiiofölugliAzu, Joiuivuy Dezső tér (csirkeplue) 17. SlUrtl iMltOll P 3,80,•bér losiail i*:i. , i.no, Jobb minojto i’ ü.so. «• . mii finom i’ n. . ». . iilentem. bnsnim uianvillai. nini, III vannak az asztalon. No, mozgás, mozgás. Jó, jó, szálljon csak be. A Keletihez. Malor, volán nem a lied, mert elkésünk. Nha . . . ■ A bőröndöket bezárta? Szeretném halni, hogy mivel. A kulcsokat kiraktam a lüktrasztalra. ■ • És a kezében akkor mit szorongat? A partin, akkor csakugyan bezártam. Ha nem . . . Na, mi az? Jaj, ne is kérdezze . . . Kint elejtette a bransnaptárt? Dehogy. Azt visszük, ha nem . . . hanem a fürdőruhákat a szekrényben felejtettem. És ezt maga ilyen csöndesen, elmélázva fogadja? Igen. Ugyanis én meg égve felejtettem a villanyt a fürdőszobában és azon tűnődöm, hogy mekkora írsz a villanyszámla szeptemberben ... Vadt lm« Sokan nem tudják, hogy Olaszországban, amióta fasizmus van, a házastársak esaik abban az esetben válhatnak el, ha lemondanak olasz állampolgárságukról, hogy 1‘előfi Sándor ,, Talpra magyar'’ja eredetileg így kezdődött. ,, Kajla, magyar , , Sitkey Károly, Petőfi barátja, mondta Petőfinek, hogy először ,,talpra” kell állítani a nemzetet, aztán lehet a ,,rajta”-val csatába vinni. Petőfi megfogadta Sitkey tanácsát és kijavította ,,Nemzeti dal”-ának első szavát, hogy Budapesten az első helyi vasútvonalat 1870-ben nyitották meg, amely három kocsiból és egy tartalékkocsiból állott és a Lánchíd tér Szent György tér között közlekedett. Ez volt tehát a mai „sikló” ősapja, hogy a világon a legtöbb kőszenet Amerikában termelik. Utána Anglia, majd Németország következik. A világ legkisebb széntermelő állama (11)381 statisztikai (utasok szerint) Algír , hogy a pénteki napot és a 13-aszámot Franciaországban szerencsés napnak, lileivé szerencsés számnak tartják. Viszont nálunk Magyarországon például a 13-as számot — amely a babona szerint csak szerencsétlenséget hozhat, még komoly helyekről is száműzik, Budapesten például nincsen 13-as villamos, nincsen 13-as autóbusz. A boroszlói közlekedési statisztika adatai szerint azonban a péntek valóban szerencsétlen nap lehet, mert a múlt évben a legtöbb közlekedési baleset pénteki napon történt, hogy Finnországban a farkasveszedelem olyan nagy, hogy a hatóságok minden elejtett farkasért shót finn márkát fizetnek, ami magyar pénzben száz pengőnek felel meg ; hogy a statisztikai adatok szerint jHtt-ben Magyarországon a legtöbb tüzeset Pest Pilis- Hott-Kiskun vármegyében volt (188V), a legkevesebb pedig Ung megyében (U). GYULÁN keresek megvételre hatalmas nagy házat kerttel. Ajánlatokat e lap kiadóhivatala továbbit „Ügynököt is díjazok“ jeligére. TOLNAI VILÁGLAPJA 25