Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-01-26 / 4. szám
kössön le, ekként 100 frt kölcsönt idegen kötelezettségek biztosítására 400 frt illetőleg 600 frt értékkel szavatolván, betéti tökéit holt tökévé kösse le, melyet el nem idegenithet és ki nem vonhat. Ha az előleg-egylet kész fizető kezese akar lenni kölcsönvevő tagjainak, egyszerűbb és helyesebb, ha esetenkint maga vesz fel a központból előlegeket, mert ekkor maga helyezi is el azokat és ott és annyiban lesz hitelező, meg adós, hol és mily összegig a helyi hitelviszonyok igénylik. És ha a kamatokat, meg törlesztéseket úgyis az egylet köteles a központba fizetni, egyszerűbb s az üzletszabályokkal megegyezőbb, hogy saját adósságait törlessze fenn és saját követeléseit hajtsa be üzletkörébe. Feltéve van oly eset is, hogy a törzsbetétek és megtakarítási tőkék az egylet tagjai által kölcsön igénybe nem vétetnek , igy itt még kevésbé válik érthetővé, hogy rendes tagok törzsbetéti tőkéikkel és azok háromszoros összege erejéig minden vagyonukkal kezességet vállaljanak a központ közvetítésével egészen más vidéken a hitelszükséglet szerint elhelyezett beruházási kölcsönökért. A „Szegzárdi Népbank“ nem helyeselhette azon törekvését az előmunkáló bizottságnak, hogy a létező segélyegyletek a földhitelegyesülettel szövetkező mezőgazdasági előlegegyletekké alakuljanak. A segélyegyletek alig egy pár kivétellel minden vagyonállású és társadalmi osztályú egyén megtakarított filléreinek hetenkinti kisbetétekkel egy medenczébe gyűjtésére és az így képződött tőkéknek csak kivételként jelzálogra, általában pedig és főleg a személyi hitel ápolása, e fontos társadalmi érdek tekintetéből vagy saját hitelre vagy kezesség mellett kikölcsönö > nözésére alakultak. A „Szegzárdi Népbank“ is, mely 1400 tagját minden rendű és foglalkozású egyénekből toborzotta, kisbirtokos betevőit is személy hitelre adott kölcsönökkel segélyezi és ez irányban működését állandóan fentartani £ fontos missiójának tartja. Nem kell egyik társadalmi intézményt a másik rovására léptetni életbe ; szükségesebbek a fillérgyűjtő - és személyhitelre kölcsönöző általános segélyegyletek, tartassanak tehát azok fen és terjesztessenek; de felette szükségesek a speciális mezőgazdasági előleg-egyletek is, szervesztessenek tehát minél több számmal és minél több vidéken ilyenek is. E szervezendő és úgy a „Szegzárdi Népbank,“ mint minden fenn álló segélyegylet vezetői és fentartói által bizonyára hazafiui készséggel felkarolandó mezőgazdasági előlegegyletek tevékenységi körét a helyi igényekhez képest önmaguk által (mégis a központ hozzájárulásával) megállapítani lászik czélszerűnek és mindenesetre kívánatosnak, hogy úgy forgalmi, mint ,beruházás készpénz kölcsöneit saját tőkés erejéig maguk helyezzék el és biztositsák, a központnak csak azon kölcsönökre kereskedvén, melyek ,akár folyószámlákra, akár más módon onnét szereztetnek meg. A központi egyesület fontos hivatása azért épen, sőt kivihetőségénél fogva teljesebben fenmarad. E hivatás állna az előlegegyletek felesleg tőkéinek gyűjtésében, a pénztelen vidékeknek készpénz előlegekkel és beruházási kölcsönökkel ellátásiban . Mégé a gazd.sági é, tár.,, dalmi mozgalom Irányzásában, észlelésében, vezetésében. Előleg-egyletek alkotása minden ötezer lélekkel bíró községben, mint kerülete központján kívánatos lenne, de ez részint az érdekeltek társadalmi és műveltségi állásánál fogva, részint szakértő és lelkes vezetők hiányában, részint a szükséges tőkék forrásainak legtöbb helyütt elapadottsága miatt hosszú időkig nem remélhető. Ezért minden önkormányzati testület, megyék és városok helyesen értelmezett autonómiai jogkörében és kötelességében állana, hogy ismerje a kezelésre bízott alapítványoknak nem, mint a kisbirtokosok földhitel-egyesülete tervezetében foglaltatik záloglevelekké convertálását, hanem a kisbirtokosok közt legjobban felismert arányban és módon 50—500 frtnyi törlesztési kölcsönökül jelzálog mellett haladéktalan elhelyezését. Forgalmi tőke kellő mennyiségben foly a takarékpénztárakhoz és segély-egyletekhez, rövid lejáratú személyhitel- kölcsönt megfelelő mérvben helyeznek ezek el, azonban nincs testület, nincs intézet, nincs egyes, ki beruházási jelzálog kölcsönöket hosszú évek alatt törlesztésre kisbirtokosoknak nyújtana. A kis és legkisebb birtok sokkal szilárdabb zálogjogi biztosítékot nyújt, mint a közép vagy nagybirtok s az önkormányzati hatóság semmit nem koczkáztat akkor, ha takarékpénztári felesleg vagy nagybirtokra volt elhelyezés helyett a megindult országos mozgalom ujjmutatása szerint a tönkremenő, az uzsorától szabadulni képtelen kisbirtokhoz fordul gazdag alapítványaival. Ide vág a fönt említett novemberi indítvány; erre és a kiküldött előmunkáló két bizottságnak, valamint a megye közönségének nemi tájékozására szabadjon a jövő számban e lapnak még pár hasábját igénybe vennem. ______ X. A „Magyar kisbirtokosok országos földhitel egyesülete“ (I—XVIII. fejezet) és a vele szövetségben álló mezőgazdasági előleg-egyletek (XIX—XX. fejezet) alapszabályai. (Folytatás.) 18. §. Az alapítványok az egyesület engedélye nélkül másra át nem ruházhatók s az azokkal járó kötelezettségek és jogok az alapító azon magán örökösére szállanak, a ki azon jószág birtokába jött, amelyre az alapítvány bekebleztetett, vagy aki a befizetett összeg után járó kamatok élvezetére jogosítva van. 19. §. Ha az elhunyt alapítónak több örököse van, ezek hitelesen igazolni tartoznak, hogy az alapítvány betáblzásával a birtok és ezzel együtt az alapítvánnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek melyik örökös osztályrészébe esnek, addig mig ez meg nem történik, az alapítványi tőke járadékai az örökösök közös gondnokának kezeihez fizettetnek. Azon esetben, ha a birtok, melyre az alapítvány be van táblázva, több örökös közt oszolnék fel: ezek az alapitói jogot csak egy közös meghatalmazott által gyakorolhatják. TÁRCZA: Duna-Földvár s vidékének története, különös tekintettel Tolnamegyére. Első rész: Gall, római- s barbár korszak. (Folytatás.) III. Anamatia. A mi Földvárunk római vagy tán korábbi gall neve Anamatia vagy Adnamatia volt. A nemzeti múzeum u. n. barbár érmei közt van egy ADNAMATUS latin betűs feliratú ezüst érem, minők a legtöbb gall-celta ezüst érmek, egyik oldalon a király vagy királyné koszorús, sisakos vagy hajadon képével, a másikon a szent lóval. — Az Adnamatus személy és Anamatia helynév rokonságából én azt következtetem, hogy a helynév már a római uralom előtt valamely ily nevű gall-cella birtokosától, tán a kálvária- és tudomhegyi kettős avagy hármas Földvár alkotójától származott. Az Adnamatus gallnív a római korbeli sírokon tudtommal két helyen fordul elő. Egyik a nemzeti múzeumban találtatott Velenczén: Aveta filia Adnamati. A másik Szombathelyen a 80 éves Adnamatusé. A többi Macsmár, Retimár, személy és a Száva mellékén volt Singidanum, Cardodanum, Negiodunum stb. helynevek, a hajdani Gallia-beliekkel egy eredetűek. A gallizelták, már mint Francziák , nemcsak a század elején önték el Európát. Krisztus előtt 360 évvel meghódítók a Pó völgyét, Rómát megsarczolták. A Krisztus előtt 270 évvel pedig a Duna, Elba s Visztula mellékét hódítók meg, sőt már előbb egy csapatjuk Görögországon keresztül kisázsiába tört át, a róluk nevezett Galatiába. Valószinüleg ezen gallizellák hozák elsőben magokkal a mi Dunánkhoz, az addigi kőszerszámok helyett a broncz használatát, majd a Pó-völgyi rokonaikkal kereskedelmi viszonyban állván, — a latin betűket. A gallok, kik az őket előző vendek és szármaták kőkorszakát a bronczczal, — réz, ón vegykorszakkal válták fel, a mi Dunánk vidékén 270 évig t. i. Krisztus születéséig uralkodtak, midőn őket a gyöngébb bronczfegyverüeket az ö rösb vasfegyverü rómaiak legyőzték. A gall-czellák eltekintve arany és réz ékszereiktől s broncz fegyverzetüktől, milyenek néha ritkán vidékünkön is találtatnak, jelesen 1864-ben a szomszédos Pöntölén, egy nyolczvan font súlyú nyers bronezdarabot leltek, különösen ezüst érmeikre nézve magasan fölötte álltak az Árpád királyok alatti magyar nemzet műveltségi állapotának. A Kanya faluban lelt hat darab ezüst érembe 1870-ben kettőt adtunk át a nemzeti múzeumnak. Az egyiken a sisakos fő, a sisak állapotának pikkelei, a szakáll,szőrszálai, a mai vésészetnek is becsületére válnának. Ha csak ezen egyetlen érem maradt volna is ránk ezen ősnépről, magas fogalmat nyújthatna műveltségük állapotáról. Az Árpád királyok érmei: kezdetleges karczolások. A király képét ezeken néha egy karika, ebben négy pont, kettő a szemet, egy az orrot, egy a szájat, a fej fölött pedig két-két rézsű vonalka a koronát jelenti. A IV. Béla és V. István leggyakrabban előforduló együttes rézpénzein, egyik oldalon a koronás atya és fiú királyok, túloldalán a Szt. Mária I képei. A mai pénzek, a gall- és romai érmekhez képest, merő torz képek. A nemzeti muzeum egyik gall érmének és a körmöczi két sziklatábla feliratának betüi közt némi hasonlatot véltem látni. — Azonban a „Századok“ 1874. októberi füzetében látván, hogy a turóczi tót Matica egyik tagja Kriskó körmöczi levéltárnok, ama karczolat egyikéből ezen tót jelentést olvassa ki: eljött Szilión északról, lerombolta Körmöczöt és Turóczot és a többi városok; és volt Túr után esztendő 2806: hinnem kell, hogy ama rém féle harczokat, a gallok után a tót Matica valamelyik tagja csinálta. — Hogy a galloknak voltak saját és pedig többféle betűik, érem-felirataik tanúsítják. Thierri Amadé franczia művét a régi gallokról nem olvastam, de a broncz korszak maradványai iránti érdekeltség nálunk is ébredezvén, lesznek, kik e nép itteni működésének immár fölfedezett s majdan fölfedezendő tisztes maradványait bővebb figyelemre méltatandják. . .A mi alsóhegyi szöleinkben a ritkább római urna és a sír mélyén elégetett hullamaradványok mellett gyakran találtatnak: félmeszélyes kis mázatlan cserépbögréktől kezdve nagyobb durva müvü fazekak, egész 1,5—20 izezés nagyságig, —melyekből a nemzeti múzeumnak már több példányt felküldöttem. A múlt tavaszon egy kétfülü nagy födelesfajséH*