Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-05 / 1. szám
A TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI HÍREK. — Az igazságügyminiszter lemondott. Székely Ferenc igazságügyminiszter beadta lemondását. Lemondásának közvetlen okét értetésben abban taléljék meg, hogy a Lukács áltel benyújtott választói törvényjavaslattal nem azon nyerthatje megét. Lukács beváltotta Ígéretét A választójogi reformról Összeállított törvényjavaslatot, — melyet köztudomás szerint az 1912. évre ígért be 5 vagy 0 szeri határidő prolongálással, — asz Imált esztendő utolsó napján vagy 100—120 munkapárti képviselő jelenlétében benyújtotta az országgyűlésen. Ilyen óriási fontosságú és a nép és királya által egyformán megoldandó kérdést évtizedekre rendezni hivatott törvényjavaslat benyújtása tagadhatatlanul nagy eseményszámba megy és sajnosan kellett látnunk, hogy Lukács az utolsó óvatolási határnapon még a saját pártjának is érthetetlen kis érdeklődése mellett tett te aliás assisiére egy törvényjavaslatot, el keresse lelve azt a javaslat apjának, Tisza Istvánnak kívánsága szerint az általános választói jogról szóló törvényjavaslatnak. És a kormányelnöknek egy szava sem volt a munkapárt esen családi öröméhez. Minek se ? A Népszava élelmessége folytán már napokkal előbb nyilvánosságra került, hogy a hegyek, a nagy munkapárti hegyek egy szegény kis egeret, egy élettelen egeret hoztak a világra. Az is köztudomású volt, hogy a javaslat főszerzője Tisza István gróf volt s a most már hivatalosan publikált javaslat csakugyan szakasztott az apja. Az indokolást is a Tisza-ortoskodások sorozatai bármily különösnek lássák, — a nagy nemzeti akaratot képviselő munkapárt vezető tagjai, — akik egyetértőleg akarják ezt a kérdést a saját legjobb meggyőződésük szerint megoldani, — s akiknek ezt a legjobb és egységes meggyőződését van hivatva ez a Tisza-Jupiter koponyájából kiugrott javaslat megtestesíteni, —akkor, amikor a javaslatot már a beterjesztés előtt napokkal megismerte minden újságolvasó ember, ezak a törvényhozó urak a javaslat benyújtása után úgy nyilatkoznak, hogy még nem mondhatnak ítéletet a javaslatról, mert nem ismerik. Hát hogyan, ők nem ismerik a saját többségi akaratukat, amit a kormány §§ okba szedett V . Vagy van ezeknek az uraknak saját akarata ? Hol van az a nagy lelkesedés, amivel a szívükből lelkükből lelkeset! kormányjavaslatot egy jól növelt kormánypártnak fogadni és propagálni kell ? A javaslat egyébként megerősíti azon hiedelmet, amit az első, nem hivatalos publikálás keltett bennünk, hogy ez a törvényjavaslat egy §§-oson kényszermunka, és az a fogadtatás, amelyben úgy a munkapárti képviselők, mint a kormányhoz eddig kiaelállott sajtó részéről is részesült, megerősíti azon reményünket, hogy a választójogi törvény megalkotására ennek a kormánynak nem lehet a legkisebb erkölcsi alapja sem , akik az elkövetkező események szelét megérezték, már költözködnek is a munkapárti berkekből. Csakugyan az volt, de fonnyadt, sápadt arcán látszott, hogy idő előtt öregszik. Mikor vége volt a harcos dalának, azonnal cigarettára gyújtott s a feléje menő régi ismerősöket is kínálta. Jó ideig tartott a beszélgetés, kínálták egy pohár borral, de nem kellett neki, csak cigarettáit szívta mohón, gyufát nem is használt, a fogyó papírt szivar végéről szívta a másikat. — Sok ez a dohányzás — mondták neki. —— Hja, — felelte — most pótolom azt, ami a börtönben hiányzott. — De ebbe belepusztulsz kis kadét —s folytatták, még a régi, becéző néven szólva hozzá: A sárga arcon rövid mosoly jelent meg. Azután komoran tekintett a hegedűjére és kurtán rálassolt: — Magam is azt szeretném, ha belepusztulnék . . . Szentesített törvények. A hivatalos lap január 1 iki száma közli, hogy a király a háború esetére szóló, kivételes intézkedésekről, az erőhaj talom hatásáról a váltón, a kereskedelmi utalványon és a csekken alapuló jogokra vonatkozó, az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról; az 1913. évi költség I vetésről; a képviselőházi őrség felállításáról; a hadiszolgáltatásokról; a lovak és járművek szol> I gátfutásáról; az 1918. évre kiállítandó újoncok megajánlásáról; a külkereskedelmi és külforgalmi viszonyok rendezéséről szóló törvényeket szentesítette. — Lukács máris változtat A munkapárt újévi üdvözlő küldöttsége előtt Lukács a választói törvényjavaslatot illetőleg kijelentette, hogy nem tartja magát csalhatatlannak e kérdésben (mi már régen nem tartjuk annak) • bizonyos változtatásokra hajlandó. Úgy látszik, ő is kezdi tanulmányozni a javaslatot. Ezzel egyébként azt akarta mondani, hogy nem élhül e javaslattal. Igaz, hogy nem azért, — mert ennél jobbat is hajlandó adni, — hanem mert fó volna neki, hogy maradhasson. • 1913 január 5. Lejtőn a munkapárt. A munkapárt elérkezett dicstelen életének utolsó epochájához. Ha végig tekintünk a munkapárt rövid életén, megállapíthatjuk, hogy más sorsa nem is lehet, mint a pusztulás, a megsemmisülés. Már alakulásakor magában hordta a pusztulás csíráit Minek köszönhette létét? Annak, hogy a bécsi udvarnak szüksége volt egy magyar pártra, amellyel a nemzeti törekvéseket letörni sikerül. Rájöttek Bécsben, hogy az Álalkotmányosság leple alatt könnyebben boldogulnak, mint a nyílt abszolutizmussal. A burkolt abszolutizmusnál a jóhiszomtukkal és naivakkal el lehet hitetni, hogy itt alkotmányosság van. Az eszközük, amelyekkel harcba mentek, megfeleltek ennek a dicstelen célnak. Mindenki tudja, hogy az ország hangulata a legutolsó választás idején, mint már hosszú évek óta, ellenzéki volt. Jött azonban a sok pénz, — amelyről Déssy Zoltán már megmondotta nézetét, honnét eredt — és, ahol a töméntelen pénz nem segített, ott volt az erőszak, a presszió, a megdolgozás sokféle neme. Ahol mindezek nem segítettek, ott érvényesült a választási elnökök machinációja, akik valósággal zsenialitást fejtettek ki abban, hogyan lehet kijátszani, megkerülni a törvényeket. Ezeknek az eredője lett egy párt, melyből az önállóságnak és függetlenségnek még a szikrája is hiányzik. Vakon követi vezéreit. Semmi közük eszmékhez, meggyőződéshez, zsoldosok a tagjai, kik a mandátumokat szolgálják meg szavazataikkal. Az egész parlamenti élet, a többségi elv csak fikció, nem a többség akarata, hanem egy pár oligarcha akarata érvényesül. Épp oly vakon követi most Lukácsot, mint Khuent. Oly lelkesedéssel esküszik Tiszára, mint ahogy fog esküdni Xre, aki ezek után jön. E párt élete csak szánalmas vergődés volt; a bécsi udvarral szemben sorsa csak megalázkodás. Iletvcnkedve követeli a készfizetések felvételét, hogy az első szóra megjuhászodjék. — A rezoluciónál az Istennek sem engednek és elég volt, hogy a parókás Auffenberg szembeszálljon velük. A véderő vitánál még az álarcot is eldobták és a legbrutálisabb, bevallottan is törvénytelen eszközökkel, fegyveres erővel keeresztülhajszolták a véderőjavaslatot. Megszavaztak nem is milliókat, de milliárdokat anélkül, hogy a nemzet jogairól még csak beszélni is mertek volna. Rombadöntötték a parlamentarizmust, tönkremagyarázták legerősebb alkotmánybiztosító törvényeinket, éMost azonban elérkezett életük utolsó korszaka. Saját hazugságaik fojtják meg őket. A választások alkalmával a kevésbbé emberismerők és a jóhiszeműek között azzal értek el némi szimpátiát, hogy kijelentették a miniszterek, élükön az akkori miniszterelnökké, hogy a kibontakozás csak az általános választójog alapján képzelhető. Elérkezett az idő, hogy ígéretüknek helyt álljanak. Ekkor a frázisok hangoztatása mellett, leteszik a javaslat megalkotásának sorsát, a népjogok kiterjesztésének legádázabb ellensége kezébe , Tisza István kezébe. A legjobb ut ez arra, hogy eltemettessék a nemzet ügye. Beterjesztettek egy javaslatot, amely nem kiterjeszti a népjogokat, amely nem a függetlenséget biztosítja a választóknak, hanem ellenkezőleg mindent elkövet <i választói jogosultság megnyirbálására. Hogy mily rossz e tervezet, legjobban mutatja, hogy még a munkapárt egy néhány tagjában is felébredt a mélyen alvó lelkiismeret. Még ezek a tág lelkiismeretű politikusok sem tudják aláírni, amit a kormány választói tervezetével akar. Megkezdődtek a kiválások, élíikö a miniszter. Napról napra jelentkeznek a disszidensek, mint ahogyan 1903 ban ezek jelezték a szabadelvű párt összeomlását. Ne legyünk azért optimisták. Legyünk elkészülve, hogy a haldoklás hosszú ideig fog tartani. Fel fognak ezek használni minden eszközt, hogy életüket ideig óráig fenntartsák. Valljuk be, társadalmunk gyenge, a függésnek ezer és ezer a szála és ezt a kormány jól ismeri, hisz ezen alapszik egész választójogi tervezete. De mentsünk erőt a történelem azon tanításából, hogy a reakciót lehet ideig óráig erőszakkal fenntartani, de állandóan nem. Az eszmét, a liberális, demokratikus haladást semmi sem tarthatja fenn rohanó útjában ! Dr. Bognár Oszkár. KÜLÖNFÉLÉK. A mi falunkban ... A mi falunkban most valamennyi házban, A könny patakban foly, — minden felé pyász van. Megy fiú, férj, apa — hivó parancs szóra. Sok asszony szívnek van siratni valója. Rozmaring illatú kicsike szobában. Halvány leány zokog — menyasszony ruhában. Tegnap még kacagott... várta esküvőjét, Boldogan próbálta menyecske kendőjét. És ma vége van már örömének — vége! Jött a hivó parancs s ment a vőlegény. Alig ölelhette, — csak alig csókolta, Fájó bucsu csók lett első mátka csókja. ... És megy a katona, harcba viszi útja. Visszajösz e onnan? — a jó Isten tudja! RIGÁSSY JÁNOSNÉ. — Üdvözlés. A szekszárdi kerület függetlenségi és 48-as pártjának vezetősége kerületük szeretett országgyűlési képviselőjét, gróf Batthyány Tivadart az új év alkalmából leányának gróf Eszterházy Mihállyal történt eljegyzése alkalmából táviratilag üdvözölte. — Az üdvözlésre gróf Batthyánytól a következő távirati válasz érkezett: „Meleg szeretettel köszönöm elvbarátaink nevében is küldött szives kettős szerencsekivánatokat. Adja a jó Isten, hogy annyi súlyos megpróbáltatás után nemzetünk visszanyerje szabadságát és kulturállamhoz méltó jogokhoz jusson. — Első feladatunk az uj évben Tisza Lukács korcsszülöttével szemben a végső harcot megvívni. Elvbarátainknak boldog uj évet kíván Batthyány Tivadar.“ — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Márkus Ezsébet szekszárdi polg. leányiskolai helyettes tanárnőt a XI. fizetési osztályba segédtanárnővé nevezte ki. — Uj Hadnagy. Danielovics Ernő szekszárdi m. kir. p. V. fogalmazót őfelsége az uj évvel a nagykanizsai 20-ik honvédgyalogezredhez a m. kir. honvédség tartalékába hadnaggyá kinevezte. — Lemondás az elnökségről. Haiszler József, a szekszárdi kisgazdák egyesületének derék és értelmes elnöke, ezen tisztségéről lemondott. «nUHá mUSU I «aím I £*50 Siessen addig, míg nem késd egészségét visszaszerezni! Jjü BUtáktslsmask látasó meghűlés as fosses légsfoservek IsghtUöafálébb mesbetegedásérc Í$5?**S* "y ut*2* kört»"*« Idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elhanyagolto sokssor végset—eé vélhetik. A meghűlésből eredő köböt*«, rekedtség mcbölés, y.0?*?**?** ** alágsósaMvek hurutos megbetegedéseinél kitünően bevált as orvosi előkelőségek által javasolt TUBERIN Mindenütt kapható. Egy üveg ára A koronás -15 - ® Kf üveg ára S korona. Poétán legkevesebb 8 üveg rendelhető meg utánvétellel az egyedüli főraktárból: Disns-igé&gmrtár, Buáepeel. Károly-kórus S. szám ,k.50