Tolnamegyei Ujság, 1919 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1919-09-14 / 1. szám

T 1. szám. I. évfolyam. Előfizetési ár: egész évre 40 K, félévre 20­ K, negyedévre 10 K. Egyed szám­ára 80 filter. Szekszárd, 1919 szeptember 14. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. A TOLNAMEGYEI KERESZTÉNY-KERESZTYÉN NEMZETI PÁRT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési díjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. ■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szán: 85 és 102. Szerkesztő: PADÁNYI ANDOR. c fay Keresztény-Keresztyén Testvéreink­ . Pártunk programmját más után, magyar és német nyelven megismertettük már veletek, közöltük azokat az elveket, amelyek a megindított politikai harcban vezérelni fognak. Ezen a helyen nem akarjuk megismételni a részletes programmot egyrészt azért, mert új lapunk egész összetételében, minden részében ennek a programútnak hű kifejezője akar lenni, másrészt meg­­ már ítéljük meg a helyzetet, hogy ma nem a beszéd, nem az ígéretek idejét éljük, hanem hozzá kell látnunk a cselekvéshez ! ... Programmunk lényege pártunk elnevezésében nyer kifejezést: keresztények és nemzetiek akarunk lenni minden megnyilatkozásunkban és önfeláldozásig menő harcot vállalunk minden ellen, ami keresztényellenes és nemzetietlen. Ebben a harcban számítunk mindenkire felekezeti, nemzetiségi és osztálykülönbség nélkül, aki hisz a keresztény erkölcsi világnézet tisztító s a nemzeti érzés összefoglaló erejében. Országunk földrajzi és közgazdasági helyzeténél fogva be kell ismernünk és vallanunk, hogy közös érdekeink a földművelő nép s a kisgazdák jólétének a biztosításában összpontosulnak, mert nálunk csak innen indulhat ki az általános jólét És hogy mégis nem a földműves vagy kisgazda elnevezés alatt indultunk harcba, en­nek csak az az oka, hogy kerülni akarjuk még a látszatát is annak, mintha mi is az elhibázott, szűkkeblű, lelketlen osztályharcba akarnók vinni keresztény és nemzeti társadalmunkat, amelynek szükségképen, a fejlődés mai fokán nemcsak a földművelő, nemcsak kisgazda rétege van. — Programmunk másik kiemelkedő sark­pontja, a nemzeti elnevezés ne tévessze meg a nem magyar nyelven beszélő honfitársainkat. Nem jelenti ez a magyarnak annyiszor és széles e világon oly sok helyen bűnéül rótt sovinizmust, aminek ellenkezőjét bizonyítja szomorú napjainkban oly könnyedén meg­indult széttagolásunk. A megszálló idegen népek katonái hangos tanúvallomást tesznek róla, hogy nagyon keveset tett az elmúlt időkben volt kormányzatunk az egy évezreden keresztül itt összetömörült vegyes nyelvű és származású népek érzelmi és gondol­kozásbeli összeforradása érdekében. Az e téren elkövetett mulasztásokat akarjuk mi most sietve pótolni. Nem akarjuk különösen németajkú polgártársainkat nyelvüktől és anyanyelvük révén felszívandó kultúrájuktól megfosztani. Csak azt óhajtjuk, hogy a magyar állameszmének, ennek az összefoglaló erőnek velünk egyenrangú és egyenjogú hívei legyenek és forrjanak össze velünk a Keresztény Magyarország újjáépítésére irányuló munkánkban. A To­ln­a vármegyei Keresztény—Keresztyén Nemzeti Párt szervező bizottsága: Szekszárd : Dr. órffy Imre, Vendl István, André István, BercsOk József, Debusay Imre, dr. Éri Mártott, Fejős Imréné, Forster Zoltán, Erei János Tattler, Görbei János, Gyimóthy Ferenc Fehér, Horváth Ida, Nagy János Prantner, Obernig József, Padányi Andor, Pozsgay Gyula, Schneider János, Tóth Henrik, Török Pál Majsai, Uj Ferenc, dr. Zsigmond Ferenc.,, Őcsény , Horváth József, Németh­­ István, Paprika János Horváth, Szőcs István Csötönyi. Decs: Dani János, Eszterbauer Lőrinc, Cseh Imre, Serer János_ ifj., Tóth Fái, L. Varga István. Sárpilis : Dávid János, Döme János Tóth, Egyid István, Szél Szőke István. Paks: ifj. Kovács Sebestény Endre, Szinger Ádám, Hanot Ferenc, dr. Erdélyi Aladár. Kömlő : Silling Albert. Madocsa: V. Terjék András bíró. Bölcske: Beszteri József. Dunaföldvár : Czobor Imre, Rátkay László, Bodor György, tfj. Berki József, Bodor István, Németh István Somoládi:­Csigi István, Szl­. János. Bikács : Plózer Ferenc. Kistápé: Szőke Géza. Ném­etkér: Ambach János, Schiszler István. Györköny: Birvarth Fölöp. Nagydorog: Nagy Ákos, Borbély József Pusztahencse : dr. Gőzsy Tibor. Pálfa : Nagy József. • Sárszentlőrinc: Szabó József ifj.. * Csr­aszentgyörgy: László Károly. Fadd : Gidai István. Gerjen: Szuprics Vendel. Felsőrána: Wein Péter. , Mu­­ga : Ziegler Péter. Mözs : Hegedűs István. Simonmajor: Kiss János. Tolna : dr. Szili Géza, Gutai János. Belacz: Fritz Mihály. Dcrypatlan: Rudnyánszky Dezső br. Harcz : Renczes János. Kakasd : Lovinusz Sebestyén. Sióagárd : Vass János. Zomba: Antlifinger János. Bonyhád: id. Perczel Béla, Polzner János. Eller Jakab: Mertz József. Börzsöny: Péter Mihály. Czikó : Krasz Ádám. Vecsény: Jáhn Jakab. • Grábócz : Breitling József. Falatircza : Breining Ádám. Szálka: Noé Jakab. Mórágy: Szalbach Mátyás. Bátaapáti: Stöckel Henrik. Majcs : Amot Konrád. Kismányek: Er­reth János. Vág­­ minyok : Steiger József. Váralja: Szarő István. Maza : Virág János. Győre: Bucski Mihály. Lengys: Stark János. Kisvejro: Schatzmann János. Závod: Len­tí Antal. Teve­­­ Kovácsi: Mayer János. Kistíor­g: St­re­­eh­er János. Bonyhadgaraíd: Weifz János. Tabód: Baumann Károly. Nagyvejke: Bohlifc Dávid. Apsr: Treer. Ferenc. Hant: Herner János. Izmiay: Polh János. Moosfa : I­riedrich János. Gyönk: dr. Dieszberger [akik: dr. Orbán Márton, Jákob Konrád, Ikusz Henrik. Diósberény: Apel Félix. Hidegkút: Ritter Illés. Szakadát: Maller György. Szárazd: Bernhardt Henrik. Gindli család: Wéber János. Kajdaca: Gárdonyi János: Szeder Imre. Miszla: Rátkay István. Udvari: Pfaff Péter. Uzdborjád : Fördős Lajos. Kalaznó: id. Lindheimer Illés. Kistormás : Fuksz Tóbiás. Kisesd: Szécsényi István, Baranyai József, Kocsis Jinos Varsád : Ellenbruch Konrád. Belecska: Schäfer Márton. Görbő: Király Dezső. Kisszékely: 3­antheimer Péter. Frigyes.Nagyszékely : Muth Henrik, Rohmann Henrik, Wilhelm Simontornya : Petres Pál, Molnár József, Szentesi István. Tolnanémedi: Harpál István. Bedeg: Tobak János biró. Értény: May Gáspár: Bognár Lajos. Magyarkér: Paska János. táros.Nagykónyi: if. Horváth János, Hinterberger Pál pénz­Fileöi­ep: Zrínyi István, Szabó Sándor. Kánya: Horváth György. Szemcséd: Basa János. Tengőd: Varga István, Zsoár Ferenc. Felsőnyék: Juhász Péter. Fürgéd : Czetl Vendel. Magyarkeszi: Illés József, Takács Pál biró. Lajos.Nagyszokoly: Papp Ferenc, Gaál Sándor, M. Fejes Gzora: Horváth Imre, Király Márton, Nagy János, Prajda Miklós. Pincehely: Eördög Lajos, Pötz József, Bodnár Lajos, Császár József Marsamiklósvár: Györke István, Hohner István, Fzegöly: Antal Péter, Rácz József. Tamási: dr. Frühwirth Jenő, Kaszás József, Gyenis István, Simon György, Torma István, Szabi Ignác, Szíjgyártó György, Győri József, dr. Fregler Károly. "Dombóvár: Börzsönyi Gyula, Sábai Kálmán, Farkas Ferenc, Kelemen György, Halmos István, Baumgart János. Szakály : Kiss József, Szertipáli József. Szakcs : Gulyás György, ifj. Kremser József. Csibrák : Szeltner Péter. . . Gyulaj: Szili József, Barkóczy János, Takács István. Kord : Keller György. Mucsi: Hambach Péter. Döbrököz : Törő József, Vince György, Gondos Mihály, lápafő: Suri János, itak: Kéíyi András. Ujdontbóvfir: Illés János, Döry Hugó Varang: Fóris István, Kőgyész : dr. Baumgartner József, Onerrr­e: Ferenc, flazs: Beilinger Keresztéh. Kocsola: Märtz János, Dímbik járót. Koppányazantó: Rczsó Imre,­­Párt: Leer Mihály. $i»k*érdl folant! IkvWtár rffl Hívó szózatunk. Beteljesedett . . . Á­tszenved­tünk most már mindent, ami az igazság útjáról letért nemzet megváltásához szükséges . .­ . Kigunyoltak, meg­ostoroztak, keresztreíetszítettek bennünket. De hogy még tökéletesebb legyen a hasonlóság sorsunkban az Isten­ emberéhez, lehasogatták rólunk az év­ezreden keresztül szőtt ruhánkat, — szellemi, er­kölcsi és anyagi kultúránkat — kisorsolták maguk között azok a külső- és belső ellenségeink, akik a romlásunkra esküvőnek ! . . . Beteljesedett rajtunk minden, ami megválthat bennünket, — kinhalált szenvedtünk, hogy fel­támadhassunk és éljünk ! A kereszt gyökeret vert már egyszer a halál sírja felett, a keresztnek ha­talmas koronája nőtt már egyszer, mely üdítő, hűsítő, enyhítő lombjai alá fogadta az egész világot ... A mi keresztünk is gyökeret ver már, fakadni kezd kiszáradt fája, a gyermek, ifjú, férj és aggastyán ajkaira veszik újra az ősök hitvallását: a kereszt jegyében, a kereszt erköl­csében akarunk élni . . . Nem egyes emberek hitvallása ez, a meg­tisztult vérkeringés az egész magyar nemzet fel­támadt testében indult meg. Ebbe a megújult vérkeringésbe kivárt belekapcsolódni a Tolna - megyei Újság. A keresztény és nemzeti szellemet, ennek a szellemnek tüzet akarja éleszteni, ennek az erkölcsi világnézetnek a tisztaságát akarja meg­védeni, megőrizni vármegyénk társadalmi életében. Hosszú időn keresztül a páratlan levegőjű 1 ,uok- sivatagon át vezetett utunk. A rajtunk átviharzott szelek égető homokkal tömték el tüdőnket, szór­ták tele szemeinket. Nem volt szabad látnunk, nem volt szabad lélekzenünk mást öreg Földünk porán kívü­l: sajtóban, hírlapokban és élőszóval mindenütt és állandóan csak azt hirdették, hogy hazugság minden, ami eltereli egyelmünket az agyontaposott anyagtól és hitvány csaló, szem­fényvesztő mindenki, aki azt meri hirdetni, hogy­ne verekedjünk mindig a gyomrunkért. El akar­ták hitetni velünk, hogy a társadalmi élet, a fej­lődés, a boldogulás egyetlen rugója az osztály kar é s ennek élesztő tüze a gyűlölet; ha meg nem gyűlöljük egymást az utálatig, nem válhatunk soha egyenlőkké, nem juthatunk el soha oda, ahol mindenki annyit eszik, amennyi jólesik és amit akar. Ez volt a dicsőített osztályharc végső cél­’­s, s ennek a célnak az érdekében meg volt enged­ve minden , eszköz, a hazugságon kezdve az ártatlan csecsemőnek halálra kínzásáig, a hazaáruláson keresztül az Isten megtagadásáig! . . . Tele szór­ták szemünket, tüdőnket, szivünket és vérereinket homokkal, hogy kifoszthassanak mindenünkből. .­­ Beteljesedett, mert be kellett teljesednie, begy V

Next