Tolnamegyei Ujság, 1919 (1. évfolyam, 1-16. szám)
1919-10-18 / 6. szám
2 TOLNA MEGYEI ÚJSÁG A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. A Károlyi uralom és a kommunizmus által reákényszerített hosszas szünet után, február 12 óta , hó 15 én tartotta Dr. Battlay Dezső főispán-kormánybiztos elnöklete alatt első ülését a vármegyei közigazgatási bizottság. Jelen voltak Foszter Zoltán alispán, dr. Éri Márton főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elkk, dr. Drágíts Imre tiszti főorvos, dr. Őrffy Gyula h. tiszti főügyész, Kaminszky János h. pénzügyigazgató, Tóth Henrik műszaki főtanácsos, dr. Koz»csek József államügyész, Nagy Béla h. tanfeügyelő, Pály Iván vármegyei gazdasági felügyelő, gr. Apponyi Géza, dr. Schell József, id. Bernrieder József, dr. Fiáth Tibor, Fekete Ágoston és Török Béla bizottsági tagok , az előadó vármegyei jegyzők. Dr. Battlay Dezső főispán kormánybiztos elnöki megnyitó beszédében visszapillantást vetett a közelmúlt sötét napjaira, amelyek hazánkra vért, pusztulást, vészt hozó förgeteget hoztak s amelyek elmúltával a jelennek felvirulását csak abban látja, ha mindnyájan teljes egyértelműséggel és vállvetett munkával a nemzeti eszmék szolgálatába állunk s ha ezen eszmék megingathatatlan pilléreit alapozzuk meg. Ezen munkához szilárd kitartást kivánva, az ülést megnyitotta. Az éljenzéssel fogadott megnyitó beszéd elhangzása után elsőnek a vármegye, alispánja tette meg az elmúlt időszak közigazgatási viszonyait ismertető jelentését. A kommunizmus bukása után augusztus hó 7 én átverőn a vármegye közigazgatás vezetését, vele együtt a vármegye egész tisztikara hazafias lelkesedéstől és komoly kötelességtudástól áthatva, újult erővel kezdte meg működését. Az első és legfőbb feladat a jog- és társadalmi rend helyreállítása volt, amelynek biztosítására úgy a központban, mint a járási székhelyeken és a községekben katonai és polgári karhatalmi alakulatok létesítettek. Ma a közbiztonság a körülményekhez képest kielégítőnek mondható, annál is inkább, mivel a társadalmi rendet bármikor felforgatni kész elemek a legnagyobb részben már le vannak tartóztatva. A vármegyei közigazgatás egyik legfontosabb feladatára, a közélelmezés kérdésére vonatkozólag beszámolt az alispán arról, hogy az ellátatlanok gabonaszükségletének november 80-án túl való biztosítása érdekében a közélelmezési miniszterhez sürgős előterjesztést tett, mivel az egyéni vásárlást a 4726/1919. az. kormányrendelet f. ó. november 8- ával beszüntette. A közélelmezés kérdésével kapcsolatosan jelentést tett végül az alispán arról is, hogy szeptember hó elején az Angol Élelmezési Bizottság tagjai érkeztek a vármegyébe, kezdetben Paksra, majd utóbb Szekszárd lett a misszió működésének székhelye. A misszió hasznos tevékenységet fejt ki Budapest fővárosnak élelmezése érdekében s ugyancsak ő gondoskodik a vármegyében önként felajánlott termésfeleslegek átvételéről és elszállításáról. A közigazgatási bizottság által tudomásul vett alispáni jelentés után a vármegyei tiszti főorvos számolt be részletesen a vármegye augusztusi és szeptember havi közegészségügyi viszonyairól. A jelentés szerint a közegészségi állapot e két hóban eléggé kedvező volt. Heveny fertőző betegség 34 községben 135 esetben fordult elő 16 halálozással. Leggyakoribb volt köztük a vérhas, amely 14 községben 68 esetben merült fel és 10 halálozást okozott, és a hörghurut, amely 4 községben 22 megbetegedést idézett elő, de csak egy esetben okozott halált. Előfordult még a roncsoló toroklob 10 községben 14 esetben halálozás nélkül, a hasi hagymáz 8 községben 13 esetben 3 halálozással, a vörheny 4 községben 10 esetben 1 halálozással, a kanyaró 3 községben 10 esetben halálozás nélkül, a gyermekágyi láz 2 községben 3 esetben 1 halálozással, a hólyagos himlő 1 községben 1 gyógyult esetben és a kiütéses hagymáz szintén egy községben 1 gyógyult esetben. A fertőző betegségek ellen mindenütt a legszigorúbb közegészségügyi óvóintézkedéseket tették meg. A szekszárdi Ferenc-közkórházban szeptember hó végén 367 beteg állott ápolás alatt. A jelentés végül a közegészségügyi hatóságok tevékenységét ismertette részletesen. Ezután az egyes közigazgatási ügyágazatok vezetői tették meg időszaki jelentéseiket, melyekből a fontosabb adatokat a következőkben közöljük: A pénzügyigazgató jelentése szerint szeptember hóban a befizetett mindennemű kincstári követelések összege 1.606,815 korona volt, míg tavaly szeptember hó folyamán csak 1.316,796 korona fizettetett be, tehát az idén 290,019 koronával volt több a befolyt kincstári jövedelem. Az államépítészeti hivatal főnökének jelentése szerint az elmúlt 8 hónap alatt a közutak állapota állandóan rosszabbodott, aminek oka a kövezett utakon szükséges teltartási fedőanyag és jórészben a munkaerő hiánya volt. Felette jellemző az a körülmény is a latint gyászos vörös korszakra, amikor a hírhedt vörös kalózok folyton a munka és a termelés jelszavait harsogták a munkások felé, de viszont a munkátlanságot mozdították elő és a munkafegyelmet tették tönkre, mert a mesterségesen felhajtott munkabérek mellett a kevésbé lelkiismeretes munkás egy-két cipi keresetével megelégedvén, a hét többi napját szívesen töltötte henyélve, vagy ha dolgozott is, akkor ara ért késett s a munkavezetőnek a munkára szorításra hatalma, tekintélye nem volt. A közúti személyzet kebelében egyedül a szekszárdi állami útmesteri állás van üresedésben, amelynek betöltése most van folyamatban. Az államügyész jelentette, hogy a szekszárdi törvényszéki fogházban f. évi szeptember hóban összesen 474 egyén volt letartóztatva. A letartózttatottak élelmezése kifogástalan volt, úgyszintén kielégitő volt a fogházi rend, tisztaság és fagyelem is. A h. tanfelügyelő jelentése szerint Padányi Andor tanfelügyelőt a vallás és közoktatásügyi miniszter Esztergomba helyezte át s helyébe a vármegyei tanfelügyelőség vezetőjéül dr. berze Nagy János tanfelügyelőt nevezte ki, aki azonban állását még nem foglalta el. A tanfelügyelőséghez még beosztást nyert Prizsinszky István segédtanfelügyelő és Kasztos Sándor állami tanító. A közigazgatási bizottság a vármegyei tanfelügyelőség éléről eltávozott kiváló tanfelügyelőnek, Padányi Andornak, a megyei népoktatás és általában a tanügy terén felmutatott kitűnő érdemeiért teljes elismerését és köszönetét nyilvánította és javaital távozását őszinte sajnálkozással vette tudomásul. A tanfelügyelőség jelentése szerint a vármegyei iskolákban a tanítás mindenütt megkezdődött,»hiányzó tanerők, menekült állami tanítókkal pótoltattak. A tanítóság egy része a kommunizmus alatt a csábító ígéretek és magas fizetés által a magyar nemzeti államhoz való hűségében és a törvények által megszabott kötelességének lelkiismeretes teljesítésében megtántorodott, miért is a vármegyében működő tanítók közül 47 ellen fegyelmi vizsgálat van folyamatban, közülük 14 állásától is felfüggesztetett. A vármegyei gazdasági felügyelő jelentése szerint a vármegye területén a kalászosok közepes termést adtak és pedig a katasztrális holdanként átlag termések búzából 8 q, rossból 7 q, árpából 6 q, zabból 6 q. A burgonyatermés a vármegye keleti szélén gyenge, közepes illetve nyugati részén valamivel jobb volt. Burgonyában átlag nagy a hiány, aminek főleg az az oka, hogy az idén vetőmag hijján körülbelül 50Q,-kal kevesebb volt a burgonyával bevetett terület. A tengeri termés, kivéve a megye keleti szélét, jónak mondható, meltek.Cukorrépát csak elenyésző kis területen tér A mesterséges takarmányfélékben és a kaszálókon jó termés volt. A kerti vetemények és a hüvelyesek jól sikerültek. A kedvező időjárás mellett az őszi földmunkálatok eddig jól haladnak, mégis a gőz- és motorekék hajtóanyagának hiánya, valamint a megfogyatkozott igaerőre való tekintettel félő, hogy a szokásos őszi munkálatoknak egy nagyobb százaléka nem lesz elvégezhető. A korai őszi vetések szépen kikeltek, a búza vetése most van folyamatban. Az állatállomány a kommunizmus ideje alatt tetemesen megfogyatkozott. A fogyatkozás elsősorban a juhállományunkban észlelhető, amelynek 50 százalékát szállították el Budapest élelmezésére. Szarvasmarhaállományunknak körülbelül 10—15 százaléka hiányzik. Lóállományunkban is nagy a kár. Sertésállományunkban főleg a sertésvész tett nagy károkat, baromfiállományunkban pedig a baromfivész. A gazdálkodást lehetetlenné tette a kommün alatt reájuk erőszakolt kollektív cselédszerződés, amely azonban a legutóbb tartott gazdaértekezleten hatálytalaníthatott. A közelmúlt napokban Kaposváron a kerületi kormánybiztosságnál tartott értekezleten az 1920. évi cselédbérek megállapíttattak. A megállapítás mindkét félre kötelező. A vármegyei állategészségügyi főfelügyelő jelentése szerint a vármegye egészségügye az elmúlt szeptember hónapban kedvezőtlenre fordult, amennyiben a ragadós száj- és körömfájás a megszállott területekről a központi és völgységi járás hat községére átterjedt s a folyton tartó csempészés miatt annak továbbterjedése várható. Rühösséggel fertőzve volt 23 és sertésorbáDcca! 5 község. A sertéspestissel fertőzött közságok száma, 1919 október 18. 32-re emelkedett. Ez a betegség általában súlyosabb lefolyású és érzékeny veszteségeket okoz. A közigazgatási bizottság teljes ülése el a terjesztett jelentéseket tudomásul vette. Az (!]), berekesztése után még a gyámügyi felebbviteli küldöttség, majd a délutáni órákban a fegyelmi választmány intézte el a folyamatban levő ügyeket. Miniszterjárás Gyönkön, Jakab Megírtuk lapunk múlt számában dr. Bieter miniszternek megyénkben tett körútját. Gyönkről, ahol a minisztert és államtitkárát nagy ünnepséggel fogadták, a következő tudósítást kaptuk: " Este holdvilágnál érkezett a miniszter államtitkárjával, dr. Steuer Györggyel, kisér Hükben dr. Király Richard és dr. Pukánszky Béla miniszteri titkárokkal Gfönkre. Megbeszélés szerint a főszolgabírói hivatal előtt szálltak le a vendégek, ahol nagy közönség várta és hatalmas éljenzéssel fogadta őket. Innen a hivatal kiszemelt tagjai szállásaikra kisérték az urakat: az államtitkár Müihl Sándor ev. lelkésznél, dr. Király Úváry nagybérlőnél, dr. Pukánszky Bévárdy ny. gyógyszerésznél, mig maga a miniszter a főszolgabirónál lakott, ahol este a vendégek szűk körben vacsoráztak. Politikáról ezúttal még egyáltalában nem esett szó, csupán érdekes nyelvészeti kérdések kerültek szőnyegre, melyekben a miniszter szaktekintély, aki a gyönki tájszólásban néhány ősgermán és igen ritka, érdekes nyomot fedezett fel. Kedden reggel 9 órakor a miniszter a főszolgabírói hivatal e célra lerendezett és díszített tágas várócsarnokában a gyünki intelligencia előtt nagyon érdekes és tartalmas előadást tartott a magyar kormány új nemzetiségi politikájáról, mely meglepő és igen kellemes hatást tett a kizárólag magyarokból álló társaságra. Nagy elismeréssel szólaltak fel utána Baki István gimnáziumi tanár és dr. Nozdroviczky Ferenc közjegyző. Az előadás alatt már nagyon sokan gyülekeztek a hivatal előtt, úgy, hogy dr. Bleyert valóságos ünnepi menet kisérte társaival a Kossuth Lajos térre, ahol népgyűlésea gyűlt össze 17 német falu népe ünnepi népviseletben, férfiak és nők vegyesen, a ragyogó napfényben igen szép képet nyújtva. A nemzeti zászlókkal díszített emelvényről először a miniszter beszélt. Magyarul kezdte és németül folytatta. A miniszter nem népszónok, inkább katedrál az előadása, de a szavaiban nyilatkozó igazság és vitathatatlan logikája óriási hatást keltett és minden szivet rohamban megnyert. Utána az államtitkár tartott szintén két nyelven elragadó, lelkes beszédet, ugyancsak frenetikus tetszést aratva. Azután a küldöttségek fogadása következett a főszolgabírói hivatalban. Egy órakor ötven teritékű ebéd volt a kaszinóban. A minisztertől jobbra dr. Éri Márton, Tolna vármegye főjegyzője, balra Schpurer Károly vezető járásbíró ült, míg az államtitkár mellett Mühl evangélikus és Bräutigam katholikus lelkész foglaltak helyet. Tartalmas felköszöntőkben nem volt hiány. A miniszteren és államtitkáron kívül tartalmas beszédet mondottak : Bräutigam szakadáti plébános, Müihl Sándor, Baky István és többen. A vendégek öt órakor virágokkal rogyisig elhalmozott autón viharos ünneplés közepette elutaztak Budapestre A szép fogadtatás nagyon jól esett a látogatóknak, a miniszter többször ismételte, hogy nyugat és délmagyarországi tapasztalatai után is igazán kellemesen lepte meg Gyönk és mindaz, amit itt látott és hallott, többek közt nagyon tetszett neki a valóságos virágözönben álló főszolgabírói hivatal. A gyönkiak még sokáig fognak beszélni a Miniszter látogatásáról. Pártélet. Bergendy Szilveszter, a „Keresztény Szocialista Gazdasági Párt“ központi titkára, hosszabb levelet intézett hozzánk, amelyben a keresztény pártok fúziógondolatával foglalkozik és a keresztény nemzeti párt egy falragaszával, valamint „óvakodjunk a budapesti agitátorok“ című hírünkkel polemizál. Megnyugtatjuk az általunk nagyrabecsült párt titkárát, hogy az a falragasz nem a ^Keresztény Szociálist,* Gazdasági Párt“-ra vonatkozott, hanem egy más pártra, amely erős agitációt fejtett ki megyénk területén. Ami a budapesti agitátoroktól való óvakodásra intő sorainkat illeti, az meg nem Bergend’’ Szilveszter párttitkár úrra vonatkozott, hanem ol nokra, akik nem meggyőződésből, hanem a n» díjakért utazgatnak és agitálnak amellett a p. mellett, amelyik épen fizet. Ilyen fizetett politikokra a mi értelmes népünknek szüksége nin azok ilyen „kiküldöttek“ szavára úgy sem hallgatn