Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-02-21 / 8. szám
2 viszont egyik oka »írnak a többé-kevésbé indokolt lené?snek, ami meg amazoknak fáj. Azonban van az ervffihek másik fele is. Az ipar ób kereskedelem a társas életben mindenkor bizonyos kapcsolatban van egymással s e két osztályhoz tartozók épen emiatt sokkal inkább könnyebben érintkezhetnek egymással társadalmilag is, mert hiszen lehetnek közös társalgási témáik, amiből következik, hogy foglalkozásukból kifogólag, ha nem is mindig rendszeres iskolai képzés útján, de legalább gyakorlatból olyan ismeretekre tesznek szert, amikről a tudományos pályákon levők soha sem tanultak, sőt legnagyobb részben fogalmuk sincs, tehát ebben a tekintetben jóformán teljesen tudatlanok azokkal szemben, ami ismét egyik oka a kolomfefe osztály közt előálló társadalmi érintkezés nehézkességének. Íme egyik részcél a történelmi, földrajzi, természettudományi stb. ismereteknek silány vagy teljes tudatlansága, a másik résznél az ipari és kereskedelmi, a nemzetgazdasági ismereteknek teljes tudatlansága. Ha ez így maradna továbbra is, akkor teljes lehetetlenség egységes magyar társadalmi viszonyokat teremteni, mert nincsenek közös szellemi érintkező pontok, közös érintkező társalgási tárgyak, amelyeknek barátságos vitatás fejtegetése mindinkább közelebb hozhatja az o y sokféle élethivatású egyének egymástól eltérő lelkületét, gondolkodásmódját, amiközben mindenkor kínálkozik kedvező alkalom egymás igazságainak, érdekeinek megértő kicserélésére, amiből ismét nemcsak egymás munkakörének, hanem egymás egyéniségének megbecsülése is következhető. Ez hiányzott a múltban, ez hiányzott a múlt év szomorú napjaiban s mindezeken a jövőre nézve legnagyobb ■ részben a magyar közoktatás megváltoztatása segíthet (Folytatása köv.) Kovách Aladár. Pártügyek. — Állásfoglalás a pártegyesülés mellett. A Tolnamegyei Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földművespárt intézőbizottsága folyó hó 17-én délután Vendl István h. ügyvezető elnöklésével ülést tartott és kimondotta, hogy feltétlenül kívánja a keresztény alapon álló pártok egyesülését. Erről szóló elhatározását alábbi sürgönyben közölte a Keresztény Egyesült és Kisgazdapárttal, a megyebeli két nemzetgyűlési képviselővel és a választókerületek elnökségeivel: „Megdöbbenéssel értesültünk, hogy egyesek hatalmi törekvése folytán a keresztény alapon álló pártok egyesülése előzetes megállapodás és azonos birtokpolitikai programai dacára meghiúsult. Pártunk, melynek vezérlőbizottsági tagjai: Wéber, Benczes, Bodor és Ordfg megyénkbeli képviselők is, a leghatározottabban követeli, hogy személyes érdekek mellőzésével a pártok egyesülése létrejöjjön, ennek támogatására a megyei képviselőket felszólítja és elvárja, hogy hazafias kötelességüknek tekintsék az egyesülésén való továbbmunkálkodást, mert TOLNA MEGYEI ÚJSÁG ellenesetben jövőben erkölcsi támogatásban őket nem részesítheti. Tolnamegyei Egesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földmüvespárt megyei intézőbizottsága.* * * — Új ügyvezető. A Tolnamegyei Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földmüvespárt intézőbizottsága Schneider Jánost, lapunk szerkesztőjét választotta meg a megyei párt ügyvezetőjévé mert az eddigi ügybuzgó és lelkes ügyvezető, dr. Orffis Imre, többszöri akadályoztatására való tekintettel állásától, a párt sajnálatára, megválni volt kénytelen. som addig, míg a vörös uralom tart. Most tudja, hogy miben járok. Elárulhat, ha akar. — Doktor úr, csak nem néz gazembernek ! Jöjjön velem és várjon reám egy kicsit a fészerben. Ott hagyta az orvost és bement a lakására. Pár perc múlva felségestől jött ki. — Nézd anyjuk ezt az urat. Ismered, ugye ? És a debrői doktor ur, aki engem a halál torkából ragadott ki, mikor három évvel ezelőtt még ott laktunk. Emlékszel ? — Igen, hogy nem nagyon jól ismerem a doktor urat. Hozta Isten minálunk : — Képzeld anyjuk, a doktor urat a vörösök halálra üldözik és szegény most nálunk keres és talál menedéket. A doktor úr ezentúl a sógorom és János a neve. A gyerekek előtt a János bácsi. És ha kérdik, hogy kicsoda ez az idegen ember, akkor mondd, hogy a sógorom, akinek a felesége meghalt, ő maga pedig teljesen tönkrement. Nálunk van most, mint tehenes és molnár legény. Érted ? — Hogyne érteném ? — Most pedig bemész és hozol az öreg ruhámból nadrágot, kabátot, egy öreg kalapot vagy sipkát. — Rögtön megyek. — Doktor úr, maga pedig legtöbbet vagy az istállóban, vagy a malomban tartózkodik és ha idegent vesz észre nálam, hacsak lehet, mindig eltűnik. Azután nem veszi rossz néven, ha idegenek előtt csak Te, János, lesz a neve, ön pedig Ferkónak szólít meg engem. Hálálkodva köszönte a doktor a menedéket és szinte megkönnyebbült, mikor magára vette a molnár foltos és lisztes ruháját. Hogy valóban molnárlegényes legyen, a malomban jól belisztelte az arcát, meg a kezét is. Hamarosan reggelihez ültek és mikor a szobába lépve meglátta magát a tükörben, megnyugodva mondta: — Alaposan megváltoztam és ha a szakállam is megnövesztem, senki sem fog reám ismerni. * A malomban a molnár családján kívül nem lakott senki más és a gyerekek hamar megszokták „János bácsit”. A gyöngéd lelkületű molnárné pedig asszonyi jósággal gondoskodott a bujdosóról már csak azért is, mert bizony sokszor reá gondolt „János sógor“ feleségének és gyermekeinek rettenetes helyzetére. A doktor nyugodtan élt volna rejtekhelyén, ha övéi sorsa nem aggasztja. Gondjait a munka hessegette el. Ha volt Őrölni való, szorgalmasan segített a gazdának, ha pedig állt a malom, a tehenekkel barangolt a legelőn A szabad természet ölén, az állatok között érezte magát legbiztosabban, mert nem kellett árulóktól, kémektől tartania, és semmi sem zavarta, ha övéire gondolt, ha az emberek gazságáról elmélkedett, vagy ha Istenével beszélgetett. Már két hónapja volt a malomban. Angol bajuszából jó nagy borszülő lett és az arca is egészen begyöpösödött, úgy, hogy senki sem ismerhetett reá a molnár ruhájában dr. Kocsárdy Viktor debrői orvosra. A teheneket hajtotta haza a legelőről, amikor bőrkabátos terroristák jöttek utána egy kocsin. — öreg — szólt le az egyikük a doktorra — nem látott erre hetekkel ezelőtt egy nyírott bajsau, fekete kalapú, barna ruhás úriembert a környéken kóborolni . Meghűlt benne a vér, de hamarosan feltalálta magát és levett kalappal alázatosan felelte : — In8tállom alássan, nem láttam én senkit, mert messze van innen a legelő. A kocsi tovább ment és a doktor megköny- 1920 február 21. a szekszárdi és dombóvári képviselők pártállása. Ismeretes, hogy dr Őrffy Imre nemzetgyűlési képviselővé való megválasztatása után a fővárosban sokat fáradozott azon, hogy megteremthesse a fúziót a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, valamint az Országos Kisgazda- és Földmivespárt között Ugyanúgy, mint ahogy ez a két párt Tolnavármegyében is egyesült. Amíg ezek a fúziós tárgyalások folytak, a megyei programok alapján választott tolnamegyei képviselők sem léptek be egyetlen országos pártba sem és őket hivatalos statisztikáiban úgy a Keresztény Nemzeti, mint a Kisgazdapárt a saját emberei közé sorozta. Hogy a fúzió kérdése a tiszántúli választásokig lekerült a napirendről, a nemzetgyűlés összehívásának küszöbén a szekszárdi képviselő is tisztázni kívánta pártállását és a következő levéllel jelentette be a kisgazdapárthoz való csatlakozását. „Az Országos Kisgazda- és Födmívespárt Elnökségének Budapest. Tisztelettel bejelentem, hogy a mai napon belépek a pártba. Lelkiismereti szabadságom érdekében azonban nyilatkozatom érvényét attól teszem függővé, hogy a párt vezetősége engem írásban biztosit arról, hogy jövendő politikai hitvallásomra, illetve pártállásomra nézve lekötni nem kiván. Szükségesnek vélem továbbá bejelenteni azt is, hogy eddigi fúziós álláspontomat mindenben fentartom. Budapest, 1920 évi február 13. órffy Imre dr. a. k.“* A dombóvári kerület választópolgárai a következő levelet intézték képviselőjükhöz : Nagyméltóságu őrgróf Pallavicini György képviselő urnak Budapest. Dombóvár község választópolgárai mai napon tartott pártgyűlésen a következő határozatot hozták : Tekintettel arra, hogy a képviselőválasztás alkalmával őrgróf Pallavicini Györgyöt az Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földmivespárt programrajával választottuk meg, felhívjuk Nagy méltóságodat, mint képviselőnket, hogy az Országos Kisgazda- és Földmivespártnak a keresztény egyesülés pártjával való fúzióját teljes erejéből támogassa és ha ez nem sikerül, ez esetben lépjen ki az Országos Kisgazda és Födérvespártból és ezen programmjának fentartásával vagy lépjen be a Keresztény Egyesülés Pártjába, vagy pedig a rokonérzelmű képviselőkkel együtt alakítson kimondottan keresztény nemzeti alapon álló kisgazda és földmíves független csoportot, amely a Keresztény Egyesülés Pártjával karöltve hamisítatlan keresztény és nemzeti politikát követ. Erre annál is inkább van sürgősen szükség, mert azt tapasztaljuk, hogy az Országos Kisgazda- és Földraizospárt nagy része még mindig nem akar keresztény és nemzeti politikát követni és a kisgazda nevet a választások alkalmával csak kortescélokra használta. Ezen határozatunk meghozatalára azon meggyőződésünk vezetett, hogy a mostani súlyos időkben az összes nemzeti és keresztény erők egyesítését az ország érdekében nélkülözhetetlennek tartjuk. Dombóvár, 1920 február 15 Mély tisztelettel: Börzsönyi sk. pártelnök, őrgróf Pallavicini az alábbi levélben jelenti be a kisgazdapárt elnökségének kilépését: Az Országos Kisgazda és Földmives Párt tekintetes Elnökségének. Budapest. A dombóvári választókerület választópolgárai, amint azt a hozzám minden községbe érkező táviratok és pártgyűlési határozatok tanúsítják, felkértek arra, hogy teljes erőmből támogassam az Országos Kisgazda és Földmíves Pártnak a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjával való fúzióját, és, ha ez nem sikerül, az esetben felszólítottak arra, hogy a pártból kilépjek, mert ragaszkodnak ahhoz, hogy miután kimondottan keresztény nemzeti alapon választottak meg, ez alapról semmi körülmények között le ne térjek Miután a fúzióra való törekvéseim a Pártban kellő viszhangra nem találtak és anélkül, hogy egy választókerületnek utasítási jogát ezzel elismerném, de mert választóimhoz intézett összes beszédeimben és programmomban mindig azt hangoztattam, hogy ma két pártot tulajdonképpen programmbéli különbség nem választhatja el, miután más, mint kimondottan keresztény nemzeti és a földmíves érdekeket védő politikát Magyarországon elképzelni nem lehet, tisztelettel bejelentem az Országos Kisgazda és Földmives Pártból való kilépésemet Ezen elhatározásomat még a következőkben vagyok bátor indokolni: Kifogásolom az Országos Kisgazda és Földmives Párt elnökségét. Belátom azt, hogy mikor ma, sajnos, nincs az agrárpolitikának olyan vezéregyezisége, aki egyedül méltóan képviselhetné ezen eszméket, a párt többtagú elnökséget választott. De nem lehetek egy olyan párt, nyebbülten hajtotta a malom felét a teheneket. Hazaérve elmondta, hogy kikkel találkozott az utón. — Nagy bűvös lehet a vörösek szemében a doktor úr — szólt a molnár — ígért bizony engem is sokáig faggattak utána. Csakhogy megmenekült. Bízzunk istenben, nem tarthat már soká ez a vörös őrület és majd csak megjön most már nemsokára a szabadulás napja. 1919 augusztus harmadikát írták, amikor a „Ferkó sógor“ megjött Gyám községből, ahová vásárolni és tájékozódni járt. Mikor behajtott az udvarra, „János sógora éppen a teheneket itatta. ” A molnár feláll a kocsijában, meglibegteti a kalapját és ahogy a torkán kifér, úgy kiabálja ragyogó arccal: — Doktor úr! Éljen a szabadság! Szabadok vagyunk ! Volt öröm a malomban. A doktor hamarosan átöltözködött és a molnárné alig győzte megmagyarázni a kérdezősködő gyerekeknek a gyors változást. Az éjszakát még ott töltötte a doktor, hajnalban azonban már útnak indultak Debrőre, ahová a gazda maga vitte kocsiján a vendégét. Hazaérve örömkönnyek közt fogadta a családja és a barátai sírva borultak az elveszettnek hitt jó doktoruk nyakába, akiről már azt is híresztelték, hogy felakasztotta magát a virágosi erdőben. Jóakarói híresztelték ezt a valótlanságot, hogy megtévesszék vele a vörös üldözőket. Hamarosan bejárta a hír a falut, hogy otthon van a jó Kocsárdy doktor. Rajokban mentek az emberek, hogy üdvözöljék és ők is megköszönjék a menedéket a molnárnak, a doktor „Ferkó barátjának, aki most már a bujdosó vendége lett. Mondanunk sem kell, hogy azóta a doktornak és családjának nincs jobb barátja, mint Ferkó molnár. Jeffer János.