Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-06 / 1. szám
IV. évfolyam. > garkesztöségi és kiadó, 102.Népbank épületében. Telefonszám 85 Egyes szám ára: 20 korona. Előfizetési díj egy évnegyedre 200 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési díjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai: A legkisebb hirdetis 81 l llT^pVSaeMAftleté* egy 60 miliméter széles hasábon millméter soronként 10 soron*. Vállalti!, köz* gyűlési stb. hirdetések 20 korona. Állást keresőknek 50 százalék enged* mény. A hírrovatban elhelyezett reklámbír, eljegyzési hír, családi mr, valamint a nyilttér soronként 100 koronából kerül. 00 koronábaJ kerüI Ara 20 korona. Szekszárd, 1923 január 6. TOLNAMEGYEI KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. 1. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, eszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Petőn. Száz esztendő vihara száguldott * $ a magyar nemzeten, hogy ott az Alföldön, nádfödeles kunyhóban megszületett a magyar szabadság legtüzesebb, a szerelem legédesebb hangú dalnoka. Jötte gyors volt, alig hogy haza tudott menni az édesanya a szomszédból, szárnyalása fenséges és eltűnése misztikus, amely évek hosszú során keresztül a mesék káprázatos fényével lebegte körül törékeny alakját. Bölcsőjénél a nemzeti ébredés pirkadó fénye derengett, gyermekkora a magyar literatura szárnypróbálgatásainak napjaiban telt és férfikora az emberi jogok megszületése, kivívása és a magyar szabadság élet-halálharcára esik.És micaöna' gunyja a sorsnak, a szabadságvágy világhírű dalnokának emlékezete előtt, születésének századik évfordulóján, a világ legszerencsétlenebb, legdurvábban legázolt nemzete gyújtja meg a pislogó mécsest, amely elvilágít ugyan a művelt nemzetek szabad és nagy országaiba, de a régi, nagy Magyarországnak csak alig néhány vármegyéjére vethteti fényét. Hallgatom a harangok zúgását, az ünneplők moraját. A sötétségből, amely körülvesz, fényt látok előbukkanni. Abból, hogy Petőfi századik, születésnapjának évfordulója nemzetem borús és kétségbeejtő óráira esik, a sorsnak nem a gúnyját, az intő kezét Utóm. Most, amikor milliók siratják Nagy-Magyarországot, amikor milliók érzik a durva győzők lábának rúgását, amikor hitetlenül és a jövőben való bizalom nélkül álljuk körül a sírt, ahol a magyar nemzet sülyedt el és amikor a magyar szivekben lakozó hazaszeretet perzselő lángja helyett csak az önszeretet hitvány tüze ég, most van a legnagyobb szükség, hogy a feledés sírjából felemelkedjék Petőfi lelke. Tán az a láng, amely oly fenséges izzással lobog dalaiban, megihleti újra a magyar lelkeket. Korholó szava tán fölrázza a magyar becsület érzését, bátrakat varázsol a gyávákból, a meghunyászkodókból, áldozatkészeket a zsugori önzőkből és hazafiakat a hazátlanokból. A nagy március szellője, a „Talpra Magyar“ hivó szava belevág a hitvány életüket féltők arcába és a kislelküek millióiból, a romokból felépítendő Új Magyarország elszánt harcosait teremti meg, mint háromnegyed századdal ezelőtt. Tán Petőfi lángtelke, egész világot elkápráztató nagy szelleme, errefelé irányítja percekig, órákig figyelmét a büszke győzőknek és a letiprásunkat közönnyel néző hatalmasoknak. .És amikor a Nyugat nagy mell’opofoisaiban a világirodalom nagy szellemének kegyelettel áldoznak, eszükbe juti, hogy Petőfit az egész világnak az a magyar nemzet adta, akit a balkáni népek és az árulók durva rabságába taszítottak. Petőfi verseit újra olvassák a távol messzeségekben is az uj nemzedékek és ebből a versekből megértik, megérzik, hogy a győzelem diadalmámorában mit vétkeztek egy ezredév óta itt élte kulturnemzet ellen. Petőfi erdfejére gyarló emberi kezek fénykoszorút raktak, harangok zúgnak, ünnep van! Én nem a külső fényt látom, nem a szavak hömpölygő áradatát hallom. Azt érzem, hogy a magyar lelkekben Petőfi újra születik és látom, mint fonódik kéz kézbe, hogy felállítsák a hegy tetejére a ledöntött szobrot és mint veszik körül a magyar szabadság égig nyúló büszke szobrát a Felvidék, Erdély, a Bánát és Nyugat Magyarország felszabadult népei. Petőfi lelke visszajött közénk, feltámadunk ! S. A Toinattánto! Közművelődési Egyesület Petenepe. A Toinavár megyei Közművelődési Egyesületi. hó 21-án,ma, u 4 órakor, a hivatalos Toinavár megyének támogatásával, melyet a hazafias ügyre való tekintettel ugy/Forster Zoltán, a vármegye főispánja, a ki a Közművelődési Egyesületnek amúgy is díszelnöke, — valamint dr. Éri Márton alispán, skdegnagyobb készséggel ígért meg, — a vármegyei székház nagytermében Petőfi ünnepséget rendez. Az ünnepség kiválóan érdekesnek ígérkező műsorát most állítják össze és a szereplők felkérése még folyamatban van. Annyit azonban már most is jelezhetünk, hogy az ünnepi megnyitó beszédet dr. Eri Márton alispán, a vármegye első tisztviselője, a díszbeszédet pedig dr. Kramplin Gyula, az egyesület, ismeretterjesztő szakosztályának elnöke mondja. Rajtuk kívül közreműködnek még Bodnár István, Berze Nagy János, Gödő Lajos, Németh Gyula, Kovách Aladár, Nagy Endre. Petőfidalok éneklésére a szekszárdi dalárdát, az énekszámok kisérésére és hegedűn való bemutatására a művészi játékáról ismert Wächter Károly járásbírót kérik fel. Lesz több női énekszám is. Az ünnepség iránt város és megyeszerte máris nagy az érdeklődés, ami nem is csodálható, mert az egykori szentlőrinczi Isis algimnáziumban tanult Petőfi Sándor neve elválaszthatlanul belekapcsolódik a vármegye kulturális történetébe és Petőfi halhatatlan dicsősége az őt egykor keblén dajkáló Tolna vármegyének is örök dicsekedése lesz. Az ünnepségen belépődíj nincs. A részletes programmot jövő számunkban közöljük és már most felhívjuk reá a közönség figyelmét. I Petőfi-est a színházban. Újév napján Fehér Vilmos színtársulata Szávay Gyula és Géczy István „Petőfi“ című ünnepi színi játékát adta elő. Úgy a délutáni, mint az esti előadáson zsúfolva volt a színház. Az esti előadás érdekességét emelte, hogy a szerzők egyike, Géczy István, a Petőfi Társaság tagja mondotta az ünnepi beszédet. Sokan voltak, de nagyon sokan hiányoztak, akik ha a színészet iránt nem is viseltetnek jóakaratú támogatással, legalább Petőfi emléke iránti kegyeletből megjelenhettek volna a díszelőadáson. Géczy István Petőfiről tartott felolvasásával kezdődött a díszelőadás. Tartalmas, költői lendületekben gazdag volt a felolvasás, amely sok új dolgot mondott Petőfiről és a régi ismert eseményeket is új világításba, az érdekesség mezébe öltöztette. Géczy nem jó előadó, de ennek dacára a nyelvezet szépségével, a gondolatok gazdagságával és az érzelmek mélységével magával tudta ragadni a hallgatóságot. Hatalmas taps köszöntötte a kiváló írót, amikor felolvasását befejezte. Rakonszky Margit és Kemény Sándor kedves prológja után egymás után,jöttek a képek, amelyek Petőfi életének nevezetesebb mozzanatait mutatták be. A „Pápai diákélet“, „Szülői házban“, „Hej, Debreczen“, „A nagy károlyi bál“, „A költői csoda“, „Március 15“, „Segesvár“. A „Szülői házban“ című hatásos kép bemutatása után a közönség lelkesen tüntetett a szerző, Géczy István mellett, akit hatalmasan megéljenzett, amikor megjelent a lámpák előtt. Színészeink nagyszerűen megállták helyüket, bár kis létszámuk következtében egyesek négy szerepet is játszottak, minden szerepben jók voltak, csak a második kép énekszámai voltak gyengék. — Radó Imre minden képben igen jól alakította Petőfit, átérezte szerepét és jól domborította ki a szerzők gondolatait. A harmadik (Szülői ház) és ötödik (Nagykárolyi bá!) képben volt különösen jó. Kapossy Anikónak a koltói cigányleány szerepében volt igazi sikere, különösen a Vilik képben, amikor Petőfi sírján őrjöng, de a VI-ik képben is jól átérezte szerepét. Sándory Mária Petőfi édesanyja szerepét átérző szeretettel játszotta meg. A harmadik képbe az ő jó játéka vitt igaz melegséget. Rakonszky Margit bájos volt Julia szerepében, úgy az V ik (Nagykárolyi bál), mint a VII ik képben (Március 15.) Az elsőb n a költőhöz vonzódó bájos leányt, a későbbi képben a szabadság dalnokának eszményeiért élő, lelkesedő asszonyt, a jövőtől félő, a férjét féltő hitvest kitünően alakította. Ricz Szeréna kis szerepét a VII-ik képben jól alakította. Déryné, Déry, Fehér, Gábor, Kemény és Bakos szintén igen jól megállták helyüket. Bakos megmutatta, hogy nagyobb szerepeket is meg tudna jól játszani. Arról értesülünk, hogy az előadást közkívánatra hétfőn megismétlik. Petőfi emléke, a darab szépsége és színészeink jó játéka megérdemli, hogy minél többen nézzék végig az előadást, amelyből jobban megismerhetik Petőfi életét és eszméit, mint sok könyvből. Petőfi eszméit megismerni és megérteni pedig ma életszükséglet, mert csak azok ismeretében remélhetjük, hogy a pénzhajhászat bilincseiből ki tudjuk tépni magunkat és tudjunk esedni esa*eményekért. Ha ez újra meglesz, ha a szabadság szeretete le tudja győzni bennünk az életet féltő kislelkűséget, akkor . . . akkor csakugyan papírrongy lesz a trianoni szerződés. S A Református Nőegylet A Petőfi ünnepélye. szekszárdi „Református Nőegylet“ Szilveszter napját! délután szeretetvendégséget tartott és ezenalkalommal kegyelettel áldozott Petőfi emlékének. Az ünnepség, amelyen többek között Forster Zoltán főispán is jelen volt, a kegyelet és szeretet melegségében folyt le, egyszerű volt, mint Petőfi versei és szívhez hozzáférkőző, mert az egész műsort a szeretet hozta össze. Az ünnepség a 236. dicséret éneklésével kezdődött. Utána Bálint Ambrus s. lelkész tartott magas szárnyalása imát. Gödé Lajos üdvözölte a megjelenteket és jelezte, hogy a szeretetvendégség napját Petőfi ünneplésével kötötték össze. Gaskó Vilma és Márta dr. Kunczer Jenő hegedű és dr. Deák Ferenc harmonium kísérete mellett Petőfi dalokat énekeltek meleg, kedves hangon. Cseri István ref. prezsbiter nagy hatással és érzéssel szavalta el Petőfi egyik örökszép versét a „Ledőlt szobor“ címűt. A gyülekezet énekelte: „Szent érzelem ,tölti keblem“ című dalt, majd szünet következett, amely alatt a szeretettel összeadott süteményeket és teát szolgálták fel az ügyes és kedves úri és polgár leányok. Szünet után a gyülekezet énekelt. Gödé Lajos tartott felolvasót Petőfiről, mint a magyar nyelv művészéről. A tartalmas, ügyes összeválogatású versekkel tarkázott értékes felolvasást nagy tetszéssel fogadták a jelen voltak. Dr. Kunczer Jenő dr. Deák Ferenc bar i