Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-11-08 / 82. szám
XIII. Molwa. Szekszárd, 1941 november 8. (Szombat) 82 szín. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési díj: Egész évre_ 12 pengő || Félévre______6 pengő Felelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési díjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait ! A legkisebb hirdetés díja 150 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milliméter soronként 10 fillér. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyílttér soronként 60 fillérbe kerül. Á írást keresőknek 50 százalék kedvezmény. Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. gással lehet felgöngyölíteni. Senki ne féljen attól, hogy ha a zugkereskedelem letörik, nem jut áruhoz. *A burgonya és hagyma mellett lesz minden. És egyszer már fogjon össze hatóság és közönség. A rendkívüli időkhöz illő elszántsággal és minden álhumanizmus nélkül. Csak így pusztul a pokolba a rendkívüli idők minden galád vámszedője. A burgonya és hagyma éppen olyan fontos közélelmezési cikk, mint a kenyér, vagy a liszt. Eltűnése éppen ezért nőtt országos fontosságúvá és a sajtóban talán szürke közgazdasági hít helyett vezércikké. Mi történt tulajdonképpen ? Az, ami a mostani időkben nemcsak a hadviselő államokban esett meg, hanem Európa minden részén, ahol csak közvetett úton érzik a rendkívüli idők százféle gondját, baját, megtörtént. Egyszerűen maximálták a burgonya és a hagyma árát. Feleletül erre az árdrágítás elleni védekezésre mind a kettő egyszerűen eltűnt a piacról. Csak természetes, hogy az ország közellátási rendjének legfőbb őre, a közélelmezési miniszter most a burgonyatermés igénybevételéről kiadott rendeletével akar hozzányúlni az Isten adta bőséges terméshez. A burgonya és a hagyma is így odakerül rendeltetési helyére : a fogyasztók asztalára. Ez az örök rendje minden élelmi cikknek, amelyet az áldott magyar föld kitermel. A burgonya és a hagyma problémája most már remélhetőleg végleg lekerül a problémák napirendjéről. De itt marad az egésznek a tanulsága. Az élelmi cikkekkel egy fontosságúak a közszükségleti cikkek is. Ahogy a burgonya és a hagyma eltűnt a maximálás hírére, úgy hiába keres a fogyasztó igen sok olyan közszükségleti cikket, amely a megélhetés velejárója. Egyszerűen eltűnt a legális kereskedelemből. De nincs az a közszükségleti cikk, amely a zugkereskedelemben nem volna kapható. Bármekkora mennyiségben. Csak kétszeres, négyszeres, tízszeres áron. Amikor tehát az ország fogyasztó közönsége megelégedéssel vesz tudomást az elrejtett burgonya- és hagymakészletek hatósági igénybevételéről, szükségesnek tartaná, ha a zugkereskedelem úgy látszik igen bőséges tartalékait, illetve erőforrásait kifüstölnék. A közélelmezési miniszter ismételten megállapította, hogy élelmiszer és közszükségleti cikk van annyi, amennyi a köteles beosztással elegendő. A kötelességek egyformák. A mezőgazdaság nem juthat abba a helyzetbe, hogy amíg a maga részéről, akár jószántából, vagy erélyes intézkedésre a közfogyasztásnak átadja termékét, ugyanakkor kénytelen alávetni magát a zugkereskedelem rablópolitikájának, csak azért, mert amire szüksége volna, legális úton nem juthat hozzá. Drákói intézkedéseket vár a fogyasztó közönség a zugkereskedelem ellen. De amikor ezt követeli, tegye is meg a magáét. Jelentse fel könyörtelenül a zugkereskedőket. Bárki is az, bárhol is éri. A zugkereskedelem láthatatlan frontját csak igy, nagy országos összefoNovember 2-án, vasárnap este 9-kor kegyeletes ünnepség vette kezdetét a budapesti Zeneakadémián: Szekszárd város halhatatlan szülöttjének, a nyáron tragikus korán elköltözött Babits Mihály emlékének hódolt Magyarország fővárosának szellemi közönsége. Az elmúlt napokban a Magyar Tudományos Akadémián lezajlott Babits-megemlékezés után ez volt az első, széleskörű alkalom, ahol nagyobb tömegek is kifejezhették hódolatukat a modern magyar irodalom egyik legnagyobb, talán legnagyobb személyisége előtt. A magyar főváros szellemi vezetőkörei, írók, tudósok, újságírók, egyetemi tanárok, akadémiai tagok, és sokan mások között a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a szerkesztőségek képviselői töltötték meg a Zeneakadémia nagytermét, de százával jelentek meg a földszinti sorokban és az erkélyeken a társadalmi rétegek minden kor- és rangkülönbség nélkül, hogy kifejezzék azt a meggyőződésüket: Babits Mihály alkotása az egész nemzeté. A nagyszabású Babits-emlékestet a nagy költő kijelölt utóda, a szintén tolnamegyei származású Illyés Gyula, a Magyar Csillag szerkesztője, a fiatal írónemzedék vezére nyitotta meg megrendítően mélyszántású emlékbeszédével. Méltatta Babits jelentőségét az európai és a magyar irodalomban, majd a külföld mai nagy íróival való összehasonlítás után így összegezte véleményét: „Volt egy pillanat Európa történetében, amidőn nyugat szelleme elbillent a földrajzi nyugatról s Magyarország fölé szállt, Babits feje fölé“. * Illyés Gyula után Abonyi Géza, Gobby Hilda és Lehotay Árpád, a Nemzeti Színház kitűnő művészei szavaltak Babits-verseket, Nagykovácsy Ilona énekesnő Polgár Tibor kíséretével megzenésített Babitsdalokat adott elő, Simonffy Margit, a kiváló szavaló, a Jónás Könyvét olvasta föl, a Cecilia-kórus pedig Babits középkori katolikus himnuszfordításaiból énekelt négyet. A szünet után Cs. Szabó László, a Rádió irodalmi igazgatója magas szárnyalású felolvasásában Babits emberi nagyságáról és szellemi felsőbbrendűségéről beszélt lelkes szavakkal. „Magyar költő volt, — mondta Cs. Szabó László —, de bizalmasait inkább emlékeztette Szent Pálra vagy Szent Jeromosra, mint mesterségbeli elődeire... Ezek voltak igazi elődei... Halálával eltűnt a magyar irodalomból s talán Paul Valéry kivételével az egész európai irodalomból az a szellem, aki semilyen formában és semmiféle világnézeti álnév alatt nem volt a történelmi materializmus rabja. A szabad akarat, amelyet halála felé hittételszerűen, katolikus értelemben és egyre büszkébben vallott, a szellem egész területén szinte embertelen tisztasággal testesült meg Babitsban. Ez volt egyik legfőbb tanítása. A nemzet költőjeként halt meg, mint Vörösmarty vagy Arany, de a tanítványok munkáiban úgy fog visszajárni, mint Sokrates, Szent Ágoston és Dante: hitvallónak, a lélekszabadság szilaj és mégis szelíd jelképének'4. Cs. Szabó László után Unghváry László, a Nemzeti Színház tagja Babits-verseket szavalt, Medgyaszay vilma Babits-dalokat és verseket énekelt. Szendrő József Babitsprózát mondott el, majd Pécsi Blanka és Gellért Endre szavalt Babits verseiből. A Babits-emlékest teljes jövedelmét a nagy magyar költő méltó síremlékének felállítására fordítják. Itt említjük meg, hogy október 31-én délelőtt a Kerepesi-temetőben exhumálták és egy még díszesebb sírhelyre szállították Babits Mihály hamvait. Babits-emlékest a Zeneakadémián Az 1 és 2 pengős ezüstérméket magánosok november 30-ig kötelesek elfogadni Az 5 pengős ezüstérméket nem érinti a rendelkezés A már régebben közölt 1 és 2 pengős ezüstérmék érvényességi határidejével kapcsolatos információnkat szükségesnek tartjuk kiegészíteni az alábbiakkal: Különböző híresztelésekkel kapcsolatban közöljük, hogy a hivatalos lap szeptemberi 10 i számában megjelent pénzügyminiszteri rendelet kimondja, hogy az 1 és 2 pengős ezüstérméket aluminiumérmékre való átcserélés végett 1942 január 31-ig kell a Magyar Nemzeti Bankhoz beszolgáltatni. Az említett határidő lejárta után 1 és 2 pengős ezüstérméket átcserélés végett nem fogad el. A rendelet szerint azonban ettől az átcserélési határidőtől függetlenül az 1 és 2 pengős ezüstérméket magánosok csak november 30-ig, az állami és egyéb pénzintézmények, tehát a postahivatalok is csak ezévi december hó 31-ig kötelesek fizetési eszközül elfogadni. Ezért a közönségnek érdekében áll, hogy az 1 és 2 pengős ezüstérmék átcseréléséről minél előbb gondoskodjék. Árdrágítók az ügyészség elüti A szekszárdi rendőrkapitányság az alábbiakat vette őrizetbe és kísérte át az ügyészségre árdrágítás miatt: özv. Tóth Andrásné sz. Mészáros Erzsébetet, ki az ella burgonyának kg-ját 18 fillérért akarta adni 10 fillér helyett, — Pálfi Istvánné sz. Romsics Mária őcsényi lakost, ki a csirke kg-ját 2*30-ért akarta adni 2*20 helyett, — Zámbó I Istvánná szül. Hangyái Julia sióagárdi lakost, ki a csirke kg-ját 1 P-vel drágábban akarta adni a megengedettnél, — Tóbi Balázsné sz- Dorogi Lídia bogyiszlói lakost, ki a káposzta kg-ját 12 fillérért adta el 10 fillér helyett, — Tóth Jánosné sz. Fülöp Mária sárpilisi lakost, ki a tejföl dl-jét 15 fillérért adta el 12 fillér helyett, — Nagy Ferencné sz. László Erzsébet szekszárdi lakost, ki a tej literjéért 34 fillért kért 30 Egyes számára 12 fillér