Történelmi szemle, 1963 (6. évfolyam)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Szücs Jenő: Nándorfehérvár és a parasztság
SZŰCS JENŐ Nándorfehérvár és a parasztság Az a konkrét kérdés, amelynek megválaszolására kísérletet kell tennem, így hangzik: mi késztette cselekvésre a jobbágyokat (szám szerint mintegy 20—40.000 parasztot), akik 1456 júliusában Nándorfehérvár alá sereglettek, hogy megvédjék azt az országot, amelynek politikai jogaiból ki voltak rekesztve? E probléma mindenekelőtt megköveteli a nándorfehérvári diadal előzményeire és lefolyására vonatkozó forrásoknak az adott szempontból való részletes kritikai elemzését, ugyanakkor azonban — minthogy a konkrét kérdés csak szélesebb összefüggéseibe ágyazva válaszolható meg — mindazoknak az ideológiai tényezőknek a számbavételét és analízisét, amelyek a XV. században a parasztságot tudatilag befolyásolhatták és a török támadás ellen mozgósíthatták. Vizsgálatra szorul egyszersmind az a válasz, amit marxista történetírásunk korábban adott e kérdésre, hogy ti. országos méretű népi megmozdulás zajlott le1456-ban, melynek alapja a népi tömegek hazaszeretete, a haza védelmének eltökélt szándéka volt. Mindez egy hosszabb tanulmány megírására késztetett. Minthogy a teljes szöveg előreláthatólag nyomtatásban napvilágot fog látni, ezúttal elégségesnek látszik, ha az elemzés és bizonyító eljárás mellőzésével csak a konklúziók rövidre fogott ismertetésére szorítkozom. * 1. A haza fogalma, a hazaszeretet meghatározott, aktivitásra késztető érzelmi motívumok és gondolati elemek összességét jelenti, amely egyrészt egy egész társadalmi közösség, éspedig vagy az államhatárokkal, vagy legalább is az etnikai határokkal körvonalazható terület valamennyi tagjával való összetartozás-és közösségtudatot, ezen túlmenően pedig e közösség aktív vállalását, érdekeinek való önkéntes alárendelődést, sőt áldozathozatalt tételez fel. Rendelkezhetett-e a középkor századainak parasztsága ezzel a fajta közösségtudattal ésszemlélettel, amely egységben hajlandó látni önmaga szűkebb közösségét és saját földesurát éppúgy, mint távoli vidékek legalább azonos nyelvet beszélő parasztjait, földesurait és városi polgárait egyaránt, s e közösségtudata lehetett-e olyan erős, hogy primér módon befolyásolta tetteit? A hazaszeretetet csak abban az esetben tételezhetjük fel egyéni vagy kollektív tettei forrásául, ha e kérdés mindkét felére igennel felelünk. E feltételezéshez azonban meg kellene tudni magyarázni e kollektív tudat genezisét is. A feudalizmus kialakulása és az államalapítás utáni évszázadok eltelte azáltal, hogy a társadalmat merőben ellentétes érdekű osztályokra tagolta, s éppen az érdekkülönbségeket helyezte előtérbe, feltehetően nem rombolta szét ugyan teljesen a jobbágyság, a nép gondolatvilágában a nemes .A tanulmány gépelt szövege a vita résztvevőinek rendelkezésére állt, átdolgozott és kibővített formában Nemzet, haza, parasztság Hunyadi korában címmel a tervek szerint külön kötetben lát napvilágot.