Történelmi szemle, 2005 (47. évfolyam)

1-2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth István György †: Bocskai István fejedelem és a katolikus egyház

2 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY A magyar történetírás vigyázó szemeit eddig elsősorban Augsburgra vetette. A magyarországi helyzetet és a Bocskai küzdelmét lezáró bécsi békét a fél évszá­zaddal korábban keletkezett, a németországi vallásháborút lezáró 1555. évi augsburgi vallásbékével vetette egybe. Ez a párhuzam valóban több mint jogo­sult, úgy gondolom azonban, hogy a bécsi béke összehasonlítása a gyakorlatilag kortárs nantes-i ediktummal jóval több tanulsággal szolgál.­ A bécsi béke és a nantes-i ediktum Mindkét dokumentum, a bécsi béke és a nantes-i ediktum egy olyan, több évti­zedes periódust zárt le, amelynek során mind a katolikus, mind a protestáns felekezet az egyedüli üdvözítő vallás igényével lépett fel, nem ismerve el sem magyar, sem francia földön a másik felekezet létjogosultságát. Legfeljebb átme­netinek tekintették akár a „pápista bálványozok", akár a „pestises eretnekek" fennmaradását, amelyet az Úristen már nem sokáig fog megtűrni.­ Ahogy azon­ban 1600 körül - mint erre Heinz Schilling joggal mutatott rá­ - egész Európa­ tolérance (XVIe-XXe siéclc). Paris, 1998. 19-57.; Uő: Unc difficile fidélité. Catholiques malgré lc concile en France XVIe-XVIIe siécle. Paris, 1999. 177-208.; Marc Venard-Anne Bonzon: La religion dans la France moderne. XVIe-XVllIe siecle. Paris, 1998. 100—123.; Le temps des confessions (1530-1620/30). Ed. Marc Venard. Paris, 1992. (Histoire du christianisme 8.) 432-474., további irodalommal. 4 Acsády Ignác: Magyarország három részre oszlásának története. 1526-1608. Bp. 1897. (A magyar nemzet története V.) 582-642.; Szekffr Gyula­: Magyar történet. A tizenhatodik század. Bp. é. n. 376-396.; Uő: Magyar történet. A tizenhetedik század. Bp. é. n. 185-201.; Szakály Ferenc: Virág­kor és hanyatlás. Bp. 1990. (Magyarok Európában II.) 208-215.; Makkai László: A Bocskai-felke­lés. In: Magyarország története 1526-1686. Főszerk. Pach Zsigmond Pál. Bp. 1985. (Magyaror­szág története tíz kötetben 3/1.) 709-773.; Szabó István: A jobbágy vallásügye 1608-1647. In: Uő: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Bp. 1948. (A Történettudományi Intézet kiadvá­nyai II.) 205-263.; Károlyi Árpád: Bocskai és a bécsi béke. In: Uő: Néhány történelmi tanulmány. Bp. 1930. 254-279.; Uő: Az ellenreformáció kezdetei és Thurzó György nádorrá választása. In: i. m. 280-393.; Péter Katalin: A reformáció és a művelődés a 16. században. In: Magyarország törté­nete 1526-1686. i. m­. 506-582., a magyarországi és erdélyi reformáció történetének legjobb össze­foglalása. Péter Katalin: Az 1608. évi vallásügyi törvény és a jobbágyok vallásszabadsága. Századok 111(1977) 93-113.; újraközölve: Péter Katalin: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti ta­nulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból. Bp. 1995. 129-151., 246-249., a korábbi szakirodalom kritikai kiértékelésével. A kérdés legfontosabb iratait Károlyi Árpád adta közre igen alapos, könyvnyi bevezető tanulmánnyal. Magyar Országgyűlési Emlékek. (M­MOE) XI. 1605-1606. Szerk., bev. Károlyi Árpád. Bp. 1899. (Magyar Történelmi Emlékek III.)­­ A katolikus egyházra vö. Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Bp. 1985. 131-135.; Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München, 1973. (Dissertationes Hungaricae ex historia ecclesiae I.) 232-235.; Szántó Konrád: A katolikus egyház története. II. Bp. 1988. 160-170.; Misszionáriusok levelei Magyar­országról és Erdélyről (16-17. század). Vál., szerk. Tóth István György. Bp. 2004. (Millenniumi magyar történelem. Források) 11-44. 6 Heinz Schilling: Az európai hatalmi rendszer 1600 körül - a kora újkori felekezeti fundamentaliz­mus és annak meghaladása. Történelmi Szemle 45(2003) 201-212.

Next