Történelmi szemle, 2007 (49. évfolyam)

3. szám - TANULMÁNYOK - E. Kovács Péter: A nándorfehérvári győzelem és Itália

A NÁNDORFEHÉRVÁRI GYŐZELEM ÉS ITÁLIA a nápolyi flottát vezette volna, valójában azonban jobban érdekelte saját hatal­mának megszilárdítása Itáliában - akkor éppen Genova ellenében -, mint a ke­resztes hadjárat." A ferrarai krónikás úgy tudta ugyan, hogy a törökök ellen száll harcba, de miután városa főterén felgyújtatta valamennyi faházat, már bizo­nyára másként vélekedett V. Alfonzról.12 Érdemes végiglapozni III. Calixtus Liber Breviumot, és látni fogjuk, milyen erőfeszítéseket tett a pápa a hadjárat folytatása érdekében.13 A pápának és Kapesztránói Jánosnak köszönhetően a keresztesek folyama­tosan jöttek Magyarországra jóval az ostrom után is. A sebenicói püspök beszá­molója szerint nagy számban vannak Bécsben, sokan Budára jöttek. Beszél egy 70 fős, jól felfegyverzett egyetemista csapatról, valamint említést tesz egy 150 fős társaságról is. Velük kapcsolatban az „excellenter armati" kifejezést használja.14 További hadmozdulatokra azonban nem került sor. November elején azokat a kereszteseket is hazaküldték, akik Nándorfehérvár alatt várakoztak.15 A hadjárat elmaradásának nem csak az volt az oka, hogy mind a keresztesek, mind a ma­gyar csapatok vezető nélkül maradtak. A keresztény hatalmak továbbra sem­ küldtek katonát és a magyar állam sem tudott számottevő haderőt kiállítani. A győzelmet elegendőnek tartották, a keresztes hadjáratot feleslegesnek ítélték. II. Mehmed hadjárata előtt - érdemben - csak a pápa tett valamit Magyar­ország érdekében. III. Calixtus 1456. június 29-én, a keresztes hadjárat szervezé­sét segítendő, kibocsátott egy bullát (Bulla orationum), amiben arra szólította fel az egyháziakat, hogy tizedet fizessenek a hadjárat költségeinek a fedezésére. Azt írta továbbá, hogy szétküldi követeit a keresztény fejedelmekhez, hogy fogjanak össze a török ellen, és a felállítandó flotta vezérének, a San Lorenzo e Damaso templom kardinálisát, Lodovico Trevisano camerlengot nevezi ki. Elrendelte, hogy amikor misét celebrálnak, az Omnipotens sempiterne Deus imádságot mond­ják, és aki ezt megteszi, az 100 nap penitenciában részesüljön. Emellett határo­zatot hozott arról is, hogy a Nona és a Vespera között három alkalommal min­den fél órában harangozzanak, és hasonlóan az esti Angelusnál is. A híveknek egy Pater Nosteri és egy Ave Mariai is el kell mondaniuk, valamint minden hó­nap első vasárnapján körmenetet kell tartani, összekötve a misével.16 A bullát 1456. június 29-én hirdették ki Rómában és ezen a napon délben megszólaltak a harangok, de nemcsak Rómában, hanem a pápai állam többi településén is.17 11 M. E. Mallew. i. m. 661. 12 Diario Ferrarese dell'anno 1049 sino al 1502 di autori inccrti. A cura di Giuseppe Pardi. Bolo­gna, 1933. (Rerum Italicarum Scriptores XXIV/VII.) 38. 13 Matteo Sciambra-Giuseppe Valentini-Ignazio Parrino: II „Liber Brevium" di Callisto III. La crociata, LAlbania e Skanderbeg. ( = Liber Brevium) Palermo, 1968. 49. 14 Ld. az 5. sz. jegyzetet. 15 A magyar király és Carvajal bíboros együttesen szólították fel a kereszteseket, hogy térjenek haza, vö. Quellen und Forschungen 251-252. 16 Archivio Segreto Vaticano. Registri Vaticani. 457. k. 226v-229v.; Ludovicus Vecsey: Bulla ora­tionum et pulsatio meridiana. Appenzell, 1955. 39-57. 17 L. Vecsey: i. m. 17.

Next