Történeti Tanulmányok 12. (2004)
Kocsis Lajos: A csíki határőrvagyon visszaadása
adatokat, kimutatásokat, okmányokat, periratokat összegyűjtette és csoportosította.16 Félbeszakítva nagyszebeni és kolozsvári munkáját, szeptemberben Csíkszékbe utazott, hogy még a tél előtt átadja a havasokat. Csíkszék által e célra kinevezett bizottsággal és a pénzügyminiszter által az átadásra és a havasok jövedelmeire vonatkozó számadások tisztázására odarendelt bányaigazgatósági közegekkel a helyszínre kiszállván, szeptember 27. és október 17. között Berde átadott 24600 hold erdőt a tölgyesi; 19000 hold erdőt, 8114 hold rétet, 8027 hold legelőt, 185 hold szántót és 348 hold terméketlen földet a bélbori, 8400 hold erdőt és 200 hold legelőt a sólyomtári, keresztesi és baskai pagonyban valamint Polyánban a besztercevégi két fürészmalmot. 17 A havasi javak képviselői szeptember 27-én vették át a tölgyesi alerdész által kezelt hivatali irományokat (1853 -1869) és könyveket, a gyergyószentmiklósi m.k. erdészeti hivatallal a végleges átadási okmány, pedig október 11.-én született meg.18 Megvizsgálták az állami, uradalmi és erdészeti egyesített számadásokat, hogy meg tudják állapítani, hogy 1869. január 1.-től mekkora összeg illeti a tulajdonosokat. Csíkszéki tevékenysége során a legnagyobb gondot az épületek átadása okozta. A borszéki két ház esetében a felterjesztésben kijelölt célt egyáltalán nem lehetett érvényesíteni, mert a telkek Ditró és Szárhegy tulajdonát képezvén azok visszakerültek a községek birtokába. Mivel amúgy is „csak, mint egyszerű, félig rohadt faanyag képviseltek némi értéket” 19, Berde nem ragaszkodott a házak visszaadásához, hanem rávette a két települést, hogy szép helyre, saját költségükön építsenek egy 8 szobából álló házat. (Ezt 1870-ben egy belügyminisztériumi rendelet is megerősítette.) Nem sikerült átadnia a csíkszéki volt tiszti és törzskari épületek közül az értékesebbeket (csíksomlyói kapitányi lakás, ditrói kapitányi lakás és telek, gyergyószentmiklósi őrnagyi lakás, bánkfalvi huszárőrnagyi lakás, Csíkszeredai tiszti lakások, stb.) mert arra hivatkozva, hogy zavartalan működésükhöz nem nélkülözhetik, a csendőrség, pénzügyőrség, katonaság vagy az adóhivatal nem ürítette ki. Bár ennek megtagadását nem találta megalapozottnak, hiszen mint a jegyzőkönyvben is írja „más törvényhatóságokban országszerte az ily szállásokról a kir. Kincstár maga gondoskodik,” a „számos szép ház” sorsa függőben maradt.20 A saját költségükön, székely örökségi telkekre épített határőr katonai épületeket azonban a székelység nem hagyta veszni hagyni. Pap Lajos, Bem tábornok egykori vezérkari főnöke, kézdivásárhelyi képviselő már november 3-án interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez a Csíkszeredai és kézdivásárhelyi katonai épületek tárgyában, hogy ezeket „mentői előbb” át lehessen adni a székely nemzetnek.21 December 17.-én szintén a belügyminiszter 16 Benczédi Gergely: Berde Mózsa életrajza. Budapest, 1901. 37. 17 Dr. Endes Miklós: Csík -, Gyergyó -, Kászon - székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994 (Reprint), 491. 18 CsÁL: Csíki Magánjavak iratai. F 78/1. 19 Puskás Ferencz: Borszék története. Budapest, 1882. 107. 20 Pál Gábor. i.m. 152. 21 Magyar Országos Levéltár. Képviselőház elnöki és általános iratai 1869 - 1872 (244). 2/1287.