Történeti Tanulmányok 16. (2008)
Szendrei Ákos: "Ezerholdas" nemes vagy polgár?: Justh Gyula társadalmi státusai és szerepkörei
.Ezerholdas” nemes vagy polgári értékelt szalont rendeztek be. 37 Az 1890-es évek elején Justh Gyula a (IX. ker.) Lónyay utca 13-as számú házában bérelt lakást,37 38 majd az évtized közepén a (VIII. ker.) József utca 4. számú házába költözött,39 az új század elején pedig a VIII. kerületi Reviczky utca 4. alatt található Wenckheim-palotában bérelt lakást, amelyet bő másfél évtizeden keresztül tartott fenn.40 A Wenckheim-palota 1910-es évek közepén zajló átalakítása idején, rendszerint szállodai lakást bérelt a Mária Valéria utca (ma Apáczai Csere János utca) és a Türr István utca sarkán található Hungária Szállóban. Justh Gyula fia, Justh János pedig 1906-os képviselőségétől kezdve a (V. ker.) Bálvány utca 3-ban (ma Október 6. utca) lakott.41 A Justh család fővárosi palotalakásait minden bizonnyal hosszú távú bérlet formájában tartotta fent, tulajdonról nincs tudomásunk, ill. a Wenckheimpalotában erről nem is lehetett szó. Justh Gyula józsefvárosi lakásaitól nem estek messze az általa rendszeresen látogatott épületek: a Sándor utcai (ma Bródy Sándor utca) régi képviselőház, ill. a Rákóczi utca és a Szentkirályi utca sarkán működő historizáló, eklektikus berendezésű Balaton kávéház, amely több politikus mellett (pl. Szilágyi Dezső) Justh törzshelyének is számított. A Duna-parti Országház megnyitása után Justh továbbra is a VIII. kerületben lakott, és „munkahelyére” általában konflissal járt. Justh vagyoni helyzetének és befektetéseinek ismertetésekor ki kell térnünk a jómódú birtokosok, ill. az arisztokrácia tagjainak polgáriasult pénz- vagy tőkekezelési módszereit igazoló - ez esetben meglehetősen kényszer szülte - részvényvásárlásaira is. A fellelt adatok kivétel nélkül a Magyarország című meghatározó ellenzéki politikai napilap részvényeivel kapcsolatosak, és Justh Gyula életének utolsó éveiből, valamint a halálát követő hagyatékügyekkel öszszefüggésben kerültek elő. Az 1913 őszén keltezett első levelek arról tanúskodnak, hogy Justh Gyula korábbi kölcsöneinek fejében, pártja más tagjaihoz hasonlóan a napilap részvényesévé vált, azonban nagy bizalmatlansággal figyelte a Batthyány Tivadar gróf által közvetített ügyletet.42 Az üggyel kapcsolatos 37 Kozocsa Sándor: Utószó. In: Justh Zsigmondi naplója és levelei. Szerk. KOZOCSA Sándor. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1977. 732. Az Esterházy utcai lakás majdnem három évtizeden keresztül — Justh István 1904-ben bekövetkezett haláláig volt a család kezelésében. 38 Budapesti czím- és lakjegyzék 1891-1892. Szerk. JANSZKY Adolf. Budapest, én. 566. 39 Budapesti czím- és lakjegyzék 1896-1897. Szerk. JANSZKY Adolf. Budapest, én. 700. 40 Budapesti czím- és lakjegyzék 1902-1903. Szerk. JANSZKY Adolf. Budapest, én. 1162. 41 Budapesti czím- és lakjegyzék 1908. Szerk. JANSZKY Adolf. Budapest, én: 1362. 42 A Magyarország részvénytársasággá alakulására a lap megrendült anyagi helyzete miatt volt szükség. Justh eleinte nem kívánt részvényekre szert tenni (3%-os kamatozású), hanem a több mint 20 ezer koronás hitelét szerette volna visszakapni, azonban mivel