Tótfalusi István: Árkádiában életem én is. Csokonai élete (1966)

Első rész. A pártütő

Óh, áldott természet! óh csak te vagy nékem az a tetőled nyert birtokom s vidékem, melynek én örökös földesura lettem, mihelyt teáltalad embernek születtem. Talán egész percenetnyi ideig megilletődött csendes­ség honolt az alacsony, gerendamennyezetes szobában. 12 Vízkereszt másnapján tért meg Mihály a kollégiumba. Elszámolt az ökonómusnál, a gazdadeáknál a szerény adományokkal, két napot töltött anyjával és József öcs­­csével, aztán visszatért kollégiumi szállására, az egyes szobába. Újabb két nap múlva lesz a nyilvános osztály­­tanítók vizsgája. Mihály ugyan nem törte magát külö­nösen az előkészülettel, nyugodtan nekilátott Raff Ter­mészeti históriája fordításának. Úgy formálgatta, il­­lesztgette a magyar mondatokat, hogy iskolás gyerme­kek is értsék, és a tanulásban segítségükre legyen, mert a diákoknak könyvük még nem volt akkoriban. Csak a tanító szavai nyomán jegyezgettek, no meg a gyakori ismételgetés, kikérdezés, együttes tanulás rögzítette meg fejükben úgy-ahogy a tudományok velejét. A január 11-i szigorú vizsga alkalmával Kotsi István rektor és Szilágyi Gábor kérdezte és bírálta el a pá­lyázókat. Csokonai Vitéz Mihály könnyedén és kelle­­metesen válaszolt a kérdésekre. Nemcsak Horatius, Terentius és Ovidius idézeteit és a poétai metrumok, trópusok tudományát hordta a kis­ .Árkádiában éltem én is

Next