Luczenbacher János (szerk.): Tudománytár 1842. Értekezések 12. kötet
DÖBRENTEI GÁBOR' kérdései 's PETRÁS INCZE' feleletei a' moldovai magyarok felől. [Tanulmány] [1. r.] 1842. Értekezések. 12. k. 7. füz. 7-34
31 AGY A KOK.I 7 3. Föld mívesek- e ? pásztoremberek- e ! vagy miféle mesterséget űznek ? Legnagyobb számmal földet, buza, rozs, árpa, len, kender, és legtöbb tengeri vagy törökbuza alá (mellyet Puj-nak neveznek) kitűnő szorgalommal mivelnek; mellynek lisztjéből a' közönséges kenyér helyett használt moldovai eledelt , a „malet" csupán vízzel és sóval egybekeverve üstben főzik. De sütnek ugyanabból buza vagy rozs lisztet hozzá keverve „Piláit" 2) többnyire minden vasárnap és ünnepekre. Sütnek ismét tiszta buza-lisztből is kenyeret, és kalácsot bulcsu napjára, temetési lakomára, mit magok nyelvén „ Komén dúr"-nk neveznek, 's mellynek végén mindenkinek egy szál sárga vékony viaszgyertyát, és egy fonott kalácsot adnak s haza viendöt, a' holt' emlékeiil; a' gyermekeknek pedig pereczeket, kisebb gyertyákkal 5). A' lakadalmakra pedig „menyekezö" 4) más külön formában fonva sütik kalácsaikat, és csak azokat nevezik „zsemlyének 11 5), melly alkalommal azokon kivül más kenyereket enni szégyen az örömapának. A' halotti 's menyekröl lakomáknak vagynak többféle mulattató szokásaik ; de itt hosszas volna, ha nem épen unalmas is, előszámlálni, azért röviden csak imezeket említem. Nagyon szomorú, sőt azt nem látottnak rémítő, a' halottnak — háztéri kivitelkor — az úton is, a' temető felé szán ') Oláhoson van ejtve. 2) Reiner' neme; ez is az oláh nyelvtől van alkalmasint kölcsönözve. 3) E' szokások, ugy látszik, az oláhoktól vannak kölcsönözve. 4) Így nevezik nyelvükön a' lakodalmat. a) Maguk nyelvén így kivatik, csupán a'lakodalmi kenyer.