Tükör, 1919 (7. évfolyam, 1-47. szám)
1919-01-12 / 1. szám
/ 2 oldal. A román kát. parancsnokság rendeletei. 2. Bz. rendelet* Az idegen egyenruhák viselése. 1. Az idegen egyenruhák viselése tilos. 2. Román tisztek és altisztek, akik eddig az osztrák-magyar hadseregben szolgáltak és akik a román hadseregbe léptek, a régi egyenruhát viselhetik a a hadügy- és közbiztonság főnöke részéről kiállított igazolvány alapján, de ismertető jelként viselendő a sapkán a román háromszinü jelvény, Ferdinand Felséges Királyunk kezdőbetűje és egy keskeny háromszinü szalag, a gallér mindkét oldalán függőlegesen, a gallér végétől 8 cm. 3. Az egyenruha vielésére jogosított tisztek és altisztek kötelesek azigazoló jegyet mindig maguknál tartani és felszólításra azt felmutatni. 4. Az osztrák-magyar hadsereg többi tisztjei és altisztjei a régi egyenruhák viselésére az ismertető jelekkel és nemzeti jelvényekkel 1919. március 1-ig jogosítvak. — Ezen időponttól kezdve, ha polgári ruhák nem szerezhetők, jogosítottak csak az oly módon átalakított katonai egyenruhát viselni, hogy a katonai ruházathoz hasonlíthatók ne legyenek — fokozati jelek nélkül. 5. Az osztrák-magyar hadseregbeli volt tisztektől és altisztektől, akik magatartásukkal a román nemzeti érzelmet sértik, az egyenruha viselési jog azonnal el lesz vonva. Súlyosabb esetekben törvényes intézkedések fognak alkalmaztatni. §6. A tisztek és altisztek azon ideig, míg egyenruhát viselnek, a román tisztekkel szemben a szabályszerű tisztelgést megadni, illetve viszonozni tartoznak. 7. Akik az 1. és 4. pontban előírt szabályokat nem fogják betartani, 6 hóig terjedhető fogházzal és 2övőkeig terjedhető pénzbírsággal lesznek megbüntetve. 8. Akik az 5. ponttól el fognak tekinteni, 15 napi elzárással lesznek megbüntetve. vernek, 2 évig terjedheti szabadságvesztéssel vagy 5000 lej-ig terjedhető pénzbüntetéssel, a büntetéseknek esetleg együttes alkalmazásával bűntetteinek. 2. Ugyanaz a büntetés éri azt, aki mások, ellen becsületbeli vagy testi sértést követ el a fenti át okból, valamint azt, aki veszélyes fenyegetéssel vagy egyéb eszközökkel igyekszik másokat megakadályozni abban, hogy az egyesített román királyság mellett állást foglalhassanak. 3. Az 1. és a 2 pontban említett büntetendő cselekmény elkövetésére alakult szövetségben résztvevők mint tettesek büntetendők. Ez esetben a büntetés 5 évig terjedhető szabadságvesztés és 10.000 lei pénzbüntetésig fölemeltetik. A büntetés kiszabására kisebb cselekmények esetén a katonai parancsnokságok, egyébként a hadosztálybíróságok illetékesek. „ 8. sz. rendelet. • Fegyverletétel: 1. Mindennemű fegyver (pisztoly, revolver, vadászfegyver, katonafegyver,gépfegyver, valamint töltények vagy egyéb robbanóanyagok tartása tilos. 2. Akinek birtokában az 1. pontban felsorolt egy vagy több fegyver, lővagy robbanószer van, köteles a legközelebbi parancsnokságnak, — amely a községházánál lesz felállítva —nyugta ellenében beszolgáltatni. 3. A fegyver, lő- és robbanószer beszolgáltatása e rendelet kibocsátásától számított 48 órán belül történjék, e határidőn túl személy- és házkutatások lesznek elrendelve. 4. Fegyvertartási engedélyt csak a hadosztály-, ezredparancsnokság, illetőleg a hadsereg- és közbiztonság, főnöke adhat ki. 5. Akinél fegyver, lő- és robbanószer engedély nélkül találtatik, 10 évig terjedhető börtönnel és 10.000 lej-ig terjedhető pénzbírsággal büntettetik. A tárgyalás a román hadbíróság bíráskodása alá esik. . • 5. sz. rendelet. Büntetések vagyonmegsemmisítési törekvéseknél vagy románelleni érzések nyilvánításánál.1. Aki vagyoni vagy erkölcsi értékek ellen irányuló fenyegetéssel, a vagyon és kereset megsemmisítésére törekszik, azok ellen, akik románelleni érzéseiket nyilvánosan kifejezik, vagy akik ilyen érzésekkel vagy törekvésekkel összeköttetést tartanak, vagy azoknak ked [ 6. sz . rendelet. A cenzura életbeléptetése. 1. Az összes sajtóművek, irodalmi és képes termékek, a zeneműveket beleértve, legyenek azok akár mechanikai, akár kémiai uton sokszorosítva és a nyilvánosságnak szánva, cenzura alá esnek, amelyet a gyaloghadosztályok és a dandárok parancsnokságai gyakorolnak. 2. Mindennemű színi-, zenei- vagy szavaló-, valamint fényképészeti és mozgófényképészeti előadások csak a cenzúra előlegesen adott engedélye alapján tarthatók meg. 3. Ugyancsak a cenzúrái a hivatal vizsgálatának vannak alárendelve a hadosztályok körletében írt mindazon újságcikkek, amelyek a cenzúra ténykedésével, iletőleg az erdélyi viszonyokkal foglalkoznak, még az esetben is, ha közzétételük az erdélyi román hadsereg által megszállott területen kívül volna foganatosítandó. 4. A helyi lapok a közönségnek csak akkor árusíthatók, ha az utolsó korektúra is a cenzúrának már alá volt vetve. 5. Azon egyének, akik az 1. pontban megjelölt nyomtatványokat és sajtó terméket a cenzúra engedélye, nélkül kiállítják vagy közzéteszik, 2 évig terjedő börtön és 5000 lej-ig terjedhető pénzbüntetéssel vagyezen büntetések egyikével lesznek sújtva. A megjelölt termékek kifüggesztése közszemlére tétele vagy oly helyekre való helyezése, ahol a közönség a nyomtatványokat és képeket láthatja az előbb megjelölt felelősség alá esik. A termékek elkoboztatnak.. Ugyanez a büntetés éri azt, aki a 2. pontban említett előadásokat rendezi vagy, azokban bármely módon részt vesz. Lemezek és filmek elkobzandók. Ugyancsak fenti büntetéssel bűntettei, aki nyomtatványokat a cenzúra alól kivon, továbbá azok a nyomdászok, akik nyomtatványokat engedély nélkül készítenek ezenfelül a további nyomdászattól eltiltatnak. 6 Mindenféle nyomtatványok, röpiratok és filmeknek nem Romániához tartozó, illetve nem a román hadsereg által megszállott területről való behozatala, a cenzúrának alá van vetve. 7. Ellenszegülők 5 évig terjedhető szabadságvesztéssel vagy 20.000 lej-ig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg mind a két büntetésnek együttes alkalmazásával bűntetteinek. 8. Kísérlet vagy szövetség befejezett cselekménynek vezetik. 9. Mindezen esetekben az eljárás a hadosztálybiróság elé tartozik. 7. sz. rendelet. Gyülekezések és társaságok. 1. A szabad ég alatti gyülekezések tilosak. 2. A nyilvános gyülekezések — amennyiben politikai ügyek tárgyalása TUICOR Marosvásárhely 1919. január 12. ban vagy a fölöttük való határozathozatalban állanak, tilosak. Minden más esetben előzetes engedély kérendő. 3. A magángyülekezések tartatására szintén előzetes engedély kérendő, akkor is mikor egyházi, szakszerű, muglatozási, tudományos, vagy művészeti célzatúak. 4. A katonai parancsnokok engedélyek adására jogosultak. Az engedély harod nappal előbb kérendő. A gyülekezés helye, ideje és célja megjelölendő. 5. Az 1. és 3 alatti rendelkezések áthágásáért nemcsak a gyűlések meghívói, rendezői és vezetői felelősek, hanem a résztvevők is. 6 Az összes politikai célú, valamint politikai ügyeket tárgyaló klubbok és társaságok bezáratnak. Ilyen új klubbokat és társaságokat alapítani tilos. — Ezen társaságok vezetői, alapítói és tagjai bűnösek. 7. A politikai klubbok működésére csak az erdélyi hadsereg főparancsnoka ad jogosítványt. 8. Ezen rendelkezések túllépései egy évig terjedhető fogházzal és 5000 Leiig terjedhető büntetéssel suttatnak Mindkét büntetés együtt is alkalmazható. A rögtönítélő bíróságok illetékesek ítélni. / B. sz. rendelet. A román hadsereg által meg nem szállott területekről érkezettek lakhelymegjelölése. 1. Az idegen alattvalók, akik a rommán hadsereg által megszállott területre érkeznek, a következőkre kötelesek : a/ Az utazási, igazoló okmányok felkutatása alkalmával, a határpontnál .................meg kell jelölniük azt a helységet, ahová utazni szándékoznak és a legrövidebb utat választani. b) A megválasztott lakhelyre való megérkezéskor, az idegen 24 órán belül jelentkezni tartozik és pedig ha a megválasztott hely város: a rendőrségnél,a községekben pedig a csendőrségnél. Úgy az egyik, mint a másik esetben a határrendőrség által , láttamozott utazó igazolvánnyal az illető helyen létező Román Katonai Parancsnokságnál is meg kell jelenni, az ott-tartózkodás előrelátható idő-tartamának kimutatása mellett, úgyszintén kijelölni az ügyek természetét, amelyek az országba való eljövetelét okozták. " • c) Azon idegenek, akik ezen kötelezettségekhez alkalmazkodni nem fognak — a hadosztályok rögtönítélő haditörvényszékei által 2 éve terjedő börtönnel lesznek megbüntetve. 9. sz. rendelet. " Az ipari berendezések őrzésére vonatkozólag. Aki az ipari berendezéseket szándékosan megragálja, részben vagy teljesen hasznavehetetlenekké teszi, vagy ezt megtenni szándékozik, 10 évig terjedhető fogházal büntettetik. Ezen kívül 50.000 Lei-igterjedhető bírság, valamint az összes okozott károk megtérítése is alkalmazható. Az erkölcsi bűnösök kettős büntetéssel lesznek sújtva. A fent nevezett ügyekben a hadosztályok rögtönítélő bíróságai illetékesek ítélni. 10. sz. rendelet. Elrejtett anyagok. 1. Mindenféle anyag megtartása vagy elrejtése (fogat, autó, mindennemű jármű, állat stb.), mely az osztrák-magyar, ill. a német hadsereg tulajdona volt, tiltva van. 2. Ezen anyagok és állatok e rendelet kihirdetésétől számított 48 órán belül a román katonai parancsnokságnál (hadosztály, dandár-, ezred-, zászlóalj, századparancsnokságnál) bejelentendő. 3. Akinél fentnevezett tárgyak és állatok találtatnak, a fizetett összeggel rekviráltatnak. 4. Akik e rendeletnek készakarva vagy öntudatlanul is nem engedelmeskednek 6O00 lejig és 3 évig terjedhető büntetéssel, vagy e két büntetés közül egyikkel büntettetik. E rendelet megszegői a román katonai hadbíróság bíráskodása alá esnek. Nyomatott Révész Béla villanyerőre berendezett könyvnyomdájában Maros-Vásárhelyt. i 11. sz. rendelet. Az összes tisztek, altisztek és a legénységi állományhoz tartozó egyének, kik az osztrák magyar hadsereghez tartoztak s mint nem román nemzetiségűek — nem léptek be a román hadseregbe, kötelesek a rendes tartózkodási városokban tartózkodni. 2. Ugyanis olyan tisztek, akiknek a román hadsereg által elfoglalt területen anyagi és családi összeköttetéseik vannak, de más , az elfoglalt területen kívül eső városban kell tartózkodniok, itt maradhatnak, ha erre a hadsereg és a kzbiztonság parancsnokától, vagy az erdélyi hadsereg főparancsnokságától engedélyük van. 3. Azok, akik a fenti kötelezettségnek eleget nem tesznek, áradatnak a rögönítélő bíróságnak és 6 hónapig terjedhető fogházzal lesznek megbüntetve. 4. Akik kémkedés bűntettében fognak találtatni, tudósításokat szereznek, az egyesült román királyság, a hadsereg vagy a Román királyi Dinasztia ellen izgatnak, átadatnak a rögtönítélő biróságnak és a hadi törvények értelmébenlesznek megbüntetve. — 12. sz. rendelet. Szállásadási kötelezettség. 1. Ingyenes szállásadási kötelezettség követelhető a hadsereg köteléd,kébe tartozók beszállásolására, a hadseregbeli hivatal szolgálatra és katonai kihasználásokra, valamint a hadsereghez tartozó állatok, közlekedési eszközök, szerszámok és mindennemű ellátási eszközök számára. 2. A szállásadási kötelezettség a meglevő és rendelkezésre álló helyiségek és berendezés átengedésében, valamint a helyiségek szokásos használattal együttjáró kötelezettségek (fűtés, világítás, árnyékszék tisztítás kályha és kéménytisztítás stbb.) és rendes gazdálkodás lehetővé tételére egybekapcsolt folyómunkálatok teljesítésében áll. 3. A szállodások a legjobb szobái 10% át a katonai parancsnokság rendelkezésére fogják bocsátani. 4 Aki a szállásadási kötelezettséget egészben vagy részben megtagadja, hat hónapig terjedhető fej házzal és 2010 Lei összegig terjedhet büntetéssel vagy mind akettővel intátik. 13. sz. rendelet. Korona árfolyam meghatározás Az 1131. sz. nagyfőhadiszáll 1918. dec. hó 10—23-i rendelete után tudomásra hozom, hogy korona árfolyama egész Romániáb és a román hadsereg, által elfrt területeken 50 bamba állapitja meg azaz egy leu kettő korona. A kiváltás címén többet követ 10.000 lej-ig terjedő pénzbírság bűntettetik.. Az erdélyi hadsere főparancsnoka, MOSOIU tábornál