Tükör, 1920 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1920-09-19 / 38. szám
38-ik sxám txnh é¥to8»»m Targul-Mures *5? .*), n 20 szeptember 19. F«!*l#as »ttffUmmtó e Morvasz tollám XM6 la»tulaJd9iHast Révész Béla a** f lefizetést áras «©» . • SO Lei *áiévr* c . 1 30 Lei ♦*r** »kAm Are 1 Leu S^n-rH*»t.—tésé^ é# hivatal larful-Muros. Piața Regele Fertfinand Sa*«'h«»5yíi»té»" SS. Î/L4ăl'-A «**tft«ésfí l®í«íoi* *1. ára 1 leu Párto^kivöls pdhtik&i btetitaj* KMéMwaiall telefon 01 Ara 1 leu Ml LESZ? Diplomáciai elv, de főleg életkérdés, hogy a kisebb államoknak mindig úgy kell tömörülni, ahogy azt gazdasági egymásra utaltságuk megkívánja. Az elmúlt hetek óta a mai napig, a szövetkezéseknek, a blokkoknak olyan és annyi lehetetlen változatát közölte a világsajtó, a megbízhatatlan hírű távirati irodák jóvoltából, amibe okvetlenül bele kell kábulnia az újságolvasónak. Közép-Európa politikájának mindenesetre egyik igen érdekes jelensége az úgynevezett ,Kis Antant“ név alatt kommentált Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia állítólagos egyezsége. Nem akarunk az események elé vágni, de a magunk részéről nem fűzünk vérmes reményeket e tömörülés szilárd és tartós voltához, nem pedig azért, mert ez a két félig-meddig bolsevista szláv ország aligha fogja Romániát céljaiban elősegíteni. De ettől eltekintve az egész föld általános politikai helyzete oly zavaros, majdnem kaotikus, olyan minden pillanatban kirohanható gyúanyaggal tömített, hogy a legszélesebb látókörű politikus sem képes helyes tájékozódást nyerni az események ezer féle változatában a legközelebbi jövő kialakulásáról. Az orosz népköztársaság úgy látszik határozott szándékkal és nyíltan le akar számolni Angliával. Hatalmas és félelmetes sereget szervezve Turkesztán, de főleg India ellen, ami a világ szinpátiájától kisért, lázongó és lángbaborult Írországgal bajlódó s az iparát megöléssel fenyegető szénbányászsztrájktól remegő Angliát beláthatatlan következményű helyzet elé állíthatja. Épen azért ilyen politikai konstellációk mellett, mikor a világnemzetek lét vagy nem lét kérdése forog szőnyegen, igen eltörpülő esemény és belátó politikus előtt nem sokat nyomnak a latban a kis nemzetek tömörülései. Nem pedig azért, mert az ő helyzetüket nem a jelenlegi pillanatnyi érdekeket szolgáló szövetkezések döntik el az európai koncertben, hanem az a végtelen fontos körülmény, hogy a nagy titán nemzetek harcában ki marad felül? Mindenesetre Angliának a jelen pillanatba olyan válságos a helyzete, amilyen talán fennállása óta soha sem volt. Mert míg egyrészről a bolsevista Oroszország legérzékenyebb pontján, Indiába akarja létalapjában megtámadni, addig benn az angol társadalomban az angol munkásság gyöngíti szétfeszítő politikájával a rettegett világhatalmasság erejét. Ezek a belső harcok, minden országra nézve mindig veszedelmesebbek, mint a külsők. Nem lehetne csodálkozni, ha a megdönthetetlennek hitt Anglia máról-holnapra egy csodálatos alakuláson menne át, ami eddigi politikáját teljesen megváltoztatná. Eddig tetszetős mondás volt Albionban, hogy ha az angol bank bukik, bukik vele a világ. Nos, most úgy módosíthatnók e mondást, hogy ha Anglia bukik, talpra áll az egész világ és vasmarka szorítását, amely minden kis nemzet torkán ott volt vagy így, vagy úgy, nem érznek többé, fellélegzenek s újra kezdődik egy szebb, jobb világtörténelem!... tvíny szénrtár szertetésérn Hol van a közigazgatási bizottság? A dr. Harsia János polgármesteri kinevezésével kapcsolatosan fölmerült a városi törvényhatósági bizottság rekonstruálásának nem kevéssé fontos kérdése is, amely kérdés tudvalevőleg a megszállás óta elintézetlenül és kérdőjel gyanánt vonult végig Marosvásárhely utolsó kétesztendei történetében. A magyar közigazgatási érában ugyanis a polgármestert a törvényhatósági bizottság választotta 6 évre. Most ez a választás elmaradt és a polgármesteri szék kormány kinevezés útján kerül betöltésre. Illetékes helyen érdeklődtünk a mindenesetre nem érdektelen kérdés iránt, ahol a következő felvilágosítást kaptuk: A törvényhatóságnak a tisztviselőkön kívül, akik hivatalból tagjai, 76, felerészben választott tagja van. Minthogy azonban a városi közgyűlést mindezideig — nem tudni mi okból — nem hívták egybe, a törvényhatóság csonka összetétele miatt nem alkalmas az autonómia képviseletére s igy az egész törvényhatóság a prefectus személyében összpontosul, a törvényhatóságot jelenleg a prefektus képviseli. Ebben a minőségében az összes közigazgatási bizottsági jogokat ő gyakorolja, kivéve a polgármester kinevezésének jogát, amely jog a volt Kormányzó Tanácsról a belügyi reszortra, illetve a reszort miniszterére szállott át. Azt hiszem, — mondta informátorunk — hogy ez a tény összefügg a közigazgatás államosításának most rendezés alá kerülő kérdésével és valószínű, hogy a közeljövőben a közigazgatási tisztviselők, mint az állam többi hivatalnokai élethossziglan fognak a kormány által kineveztetni. Természetes, hogy ebben az esetben a törvényhatsági bizottság hatásköre összeszűkül, sőt a dolog természeténél fogva a bizottság, mint olyan, esetleg teljes egészében meg is szűnik. Óromániában a megyéknek és városoknak nincs autonómiájuk, a decentralizált közigazgatási rendszert többé-kevésbé eltörölték és valószínűnek látszik a feltevés, hogy a csatolt részek, tehát Erdély vármegyéi és törvényhatósági városai is elvesztik önálló autonómiájukat és intézkedési, rendelkezési körük legfeljebb csak helyhatósági statútumok, a hely és körülmények megkövetelte szabályrendeletek megalkotására terjed ki. Egyébiránt a városi tanács ez év júniusában, egyik üléséből kifolyó határozatában felterjesztést tett a kormányhoz a törvényhatóságautonómiájának visszaállítása tárgyában, de erre a felterjesztésre mind a mai napig válasz nem érkezett. Ami az egyes tisztviselők hatáskörét illeti, az államosítás esetén továbbra is megmaradnak eddigi pozíciójukban, mint állami tisztviselők, közvetlenül az állam hatósága alatt. Legfeljebb a prefektus részére fog biztosítani az állam bizonyos olyirányú diszkrécionárius jogokat, amikkel az autonóm közigazgatás alatt nem rendelkezett. Ehhez a kérdshez lenne nekünk is eg néhány szerény megjegyzésünk. Köztudomású, hogy Erdélyben az 1918. évi október hó 31-ike előtt hozott összes törvények ma is érvényben vannak. Ennélfogva érvényben van az a közigazgatási törvény is, mely szerint a városok polgármestereit és a törvényhatóságok tisztviselőit a törvényhatósági bizottság választja, esetenkint 6-6 évre, illetve élethossziglan. Az egyes bizottságokat is a törvényhatósági bizottság választja és küldi ki. Ezt szem előtt tartva teljesen érthetetlennek és indokolatlannak tartjuk, hogy olyan nagyfontosságú kérdésben, mint pld. a polgármesteri állás betöltésének a kérdése is, az itt érvényben levő törvényeket nem respektálva, teljesen egyoldalúlag, a város polgárságának megkérdezése nélkül hoznak intézkedést. Ezeket nem azért írjuk mintha kifogásunk volna a Harsia János általunk tisztelt és becsült személye ellen, hanem jogi szempontból emeljük fel tiltakozó szavunkat. Nem gondolják az ilyen ügyeket intéző körök, hogy már csupán a belső béke és megértés kedvéért is ildomos lenne megkérdezni a város polgárságát : kit kíván a város élére állítani ? Marosvásárhely lakossága a várossal szemben fennálló erkölcsi, de főként anyagi kötelessége mellett várhatja, hogy a város első tisztviselőjének, az ő ügyei intézőjének kijelölésével az őt megillető, legelemibb polgárjogokat gyakorolhassa, vagy gyakoroltathassa. A felizgatott tömeghangulat lecsillapítására, de különösen a békés, megértő együttműködés kedvéért szükségesnek tartjuk a város törvényhatósági bizottságának mielőbbi megalakulását és előző helyére való visszahelyezését, mert nem találjuk — enyhén szólva — szerencsés állapotnak azt, hogy 80—90 ember felelőssége egyetlenegy emberre háruljon és egy város bizalmi testülete nevében egy ember tegyen a város, illetve törvényhatóság polgárságának sorsára mélyen kiható intézkedéseket. Ami pedig a közigazgatás államosítását illeti, erre vonatkozó kritikánk jogát más időkre tartjuk fenn magunknak. — Energ — Vaskalap. Tiszta csoda, hogy már a régi rendszer emberei is rájöttek arra az anomáliára, mely szerint a gimnáziumi tanitási tervben a klasszika filológia oltalanul túltengő. Heti 6—8 órába nyolc éven át tanul latint egy gimrzista. Mithológiát, történelmet, épp sorokra porciózva hol lefordít, hol büflát több kevesebb, de inkább ti értelmetlenséggel és összefüggésbe A nyolc évi tanítás a ráfordított és fáradsághoz képest siralmasan mély eredményt mutat fel. Az elavult nyelvtan tanítási rejthelyébe egy sokkal kevesebb ményre nehézkesebb utón bértextit hoztak. A szer hogy ha a gyermek Személyen alatt maradó, nyokat ad a tanulónál Pontrí Mihail! st.StBISOCBi.Mate(Bll]f2In)3.SLfllitft P7Ir|UQ7QfQ készíti a legeregán* fi 7 i VOuilE Iflindij (Nemz. Szlnh. bejáratával szembe) u£ijjlBü£8áu sabb, legmodernebb h £ i Elismert és? éRsArendfi rmunk©! áll©n«l6 kSéüité* k»f9§nlé^©89éfg©kNct*il ICé** ©is