Tükör, 1966. október-december (3. évfolyam, 40-52. szám)
1966-11-15 / 46. szám
FOTÓ: VÁMOS LÁSZLÓ A várószobában kellemesen vegyült össze az elegáns, ápolt asszonyok parfümjének illata. A zsongító melegben sokan képeslapokat nézegettek, az ismerősök pletykálkodtak. A sarokban egy-két szegényes öltözetű nő kuporgott, ami nem tűnt fel senkinek. A harmincas években a pesti társaságokban köztudomású volt: dr. Hirschler Imre, a divatos nőgyógyász, drágán rendel , de ingyen is. A várószoba kitűnő helynek bizonyult illegális találkozókra, a divatos képeslapok alatt egymásnak lehetett csúsztatni a röplapokat. Az elegánsan berendezett lakás mennyezetig érő könyvespolcai mögött remekül elfért egy kis marxista kézikönyvtár. A nőgyógyász estélyekről sokszor illegális találkozóikra sietett, a rendelési időt, ha kellett, soká húzta, hogy a váróban ezalatt lebonyolítsák a megbeszélést. Titokban végzett műtéteket, de nem egyszer adott pénzt terhes asszonyoknak, hogy megszülhessék a nagyon vágyott gyereket. * A felszabadulás után a Rókusban, az Uzsoki úti kórházban, a Kútvölgyiben — amelynek szülészeti osztályát vezeti —, és magánrendelőjében, más körülmények között, de ugyanazt a hivatást folytatja. »Hirschler? — divatos orvos, rengeteget keres!« -Hirschler? Mehetsz hozzá, akinek nincs, attól nem fogad el semmit.« -Hallottad? Egy segédmunkás feleségét hónapokon át kezelte ingyen, de hiába, az asszony meddő maradt. És dr. Hirschler elkísérte az állami gyerekotthonba, hogy segítsen neki kiválasztani egy csecsemőt, örökbefogadásra ...« Sokszor, sok emberrel beszéltem dr. Hirschler Imréről. Egy béna, gyerekparalízises asszonnyal — akit ő beszélt rá terhessége megtartására. Császármetszéssel szült, és boldogabb ma, hatéves egészséges fiával, mint sok más anya. Egy ötvenéves asszonnyal, akit dr. Hirschler 1941-ben meddőség miatt kezelt. A nő állapotos lett, de férjét behívták munkaszolgálatra. Sírva kérte az orvost — szakítsa meg a terhességét, nincs pénzük... Hirschler Imre nem csinálta meg a műtétet. Havi 100 pengőt küldött az asszonynak, hogy szülhessen ... Beszéltem munkatársaival, akik rosszkedvűnek csak akkor látták, ha nem tudott dolgozni. Mint néhány hete, válltörése miatt, de csak pár napig. Aztán tört vállal megjelent a kórházban és rendelt. Sem magánál, sem másoknál nem szereti a hókusz-pókuszokat. Sok régimódi asszonyt megbotránkoztatott, amikor kinevette nagymamás babonáikat, leállította a szoptatós anyák sörivását és köménymagleveseit, sőt, kijelentette: nem ártana, ha kicsit lefogyna a kismama . .. Mert tudja, hogy a kismama is a nő, aki csinos is akar lenni, s legyen is! Betegeit előkészíti a várható jelenségekre. Az állapotos asszonyoknak megmagyarázza a szülés fiziológiáját, megtanítja őket, hogyan mozogjanak, lélegezzenek szülés közben. (Mindezt vidáman, népszerűen meg is írtaSzülőszoba, tessék belépni!« című könyvében.) A vajúdás óráiban sokszor, mintha társaságban lennének, cseveg a szülő anyával: mit látott utoljára színházban, mit dolgozik a férje, mit szól a legújabb magyar filmhez? A felületes szemlélő azt hinné, a szülésre nem AKTUÁLIS PORTRÉ HŐGYÓGYÁSZAT is figyel. Pedig közben már készíti az injekciós tűt, fél szemmel int az aszszisztensnek, a nővérnek. De ezzel — hogy a szülést ilyen természetes, egészséges jelenségként kezeli — rendkívül megnyugtatja az asszonyokat. Manapság, amikor az orvostudomány fejlettsége rengeteg vizsgálatot tesz lehetővé, sok orvos enged a csábításnak, s a végén — az élő ember helyett — tucatnyi holt papiroslelettel találja magát szemben. Hirschler doktor —kiváló gyógyító munkásságáért– a napokban kapta meg a Munka Érdemrend aranyfokozatát — minden vizsgálatnál fontosabbnak tartja a személyes kapcsolatot a beteggel. Néha tíz perc, néha két óra kell hozzá — nem sajnálja az időt —, amíg kialakul kettőjük között az a bizalmas légkör, ami meggyorsítja a gyógyulást. Hiszen a beteg szavaiból néha többet tud meg, mint tíz vizsgálatból. S néha az orvos szavai — tucatnyi gyógyszernél többet érnek. Olykor, az egészséges nőket hetek múlva visszarendeli a kórházba, mert látja: lelkileg betegek. Márpedig Hirschler Imrears poeticája ez: az asszony és anya testileg, lelkileg egészséges és boldog is legyen. Ennek a gondolatnak a jegyében írta meg könyvét:A nők védelmében«. Négyszázötvenezer példányban, öt kiadásban jelent meg, ami még bestsellereknél is páratlan siker. A könyv népszerűségének oka: nyíltan beszél azelőtt szégyenkezve rejtett szexuális problémákról, igyekszik lebontani az évszázadok előítéleteiből, gátlásaiból, képmutató szemérmességéből épült vastag falat. Okosan magyaráz a testi szerelem szépségeiről, s mint az évek óta hozzáérkező levelek bizonyítják: sok asszony — és férfi! — élete lett boldogabb könyve segítségével.A nők védelmében a sikere elkerülhetetlenül hozta magával az igényt: beszélni az írójával. Üzemek, egyetemek, nőszervezetek rendeztek szerte az országban ankétokat, sőt mindre meghívták. — Már megint ankétozol? — bosszankodott olykor a felesége. — Ahelyett, hogy végre pihennél, szórakoznál! Csak tudnám, miért? — Hogy pihenjek és szórakozzam! — nevetett vissza Hirschler. Kiegyensúlyozottsága, igénytelen szerénysége néha bosszantja a barátait. — Kár volt elutaznia Kairóba — rosszmájúskodott egyszer egy ismerőse —, hiszen a balatoni nyaralásáról ugyanolyan lelkesen beszélt! — Hát Imrének igazán kár drága szövetből ruhát csináltatni, az olcsó konfekciót ugyanolyan gyönyörűnek találja —, mérgelődik a felesége. S ha megkérdezik: — Mit csináljunk este? Mihez van kedved? — Mindenhez — szokta mondani. — Amit ti akartok. Színházból, moziból, étteremből, társaságból sokszor hívják el telefonon a kórházba, — mindent otthagyva — siet. Nem hősiességből, nem is csak lelkiismeretességből. Azt hiszem, elsősorban érdeklődésből. Mert minden érdekli őt, az igaz. De mindennél jobban, ami a kórházban, a műtőben és a szülőszobában történik. Ezt érzik meg betegei. S a belőle áradó szerető, emberi törődés és megértés bűvkörében nem tehetnek mást, viszontszeretik. Beszélgetéseink közben persze felvetődött a népességszaporodás sokat vitatott problémája is. — Sokan emlegetik ezzel kapcsolatban — fejtegette dr. Hirschler — az abortusz-törvény korlátozását, és az agglegényadó bevezetését. Mindkettőt helytelennek tartom. De az évi, majdnem kétszázezer művi abortusz ellen küzdeni kell! Jó lenne, ha végre nálunk is árusítanának a patikában fogamzást gátló pasztillákat. Tudomásom szerint a gyógyszert a Kőbányai Gyógyszergyár már előállította, és sok huzavona után talán végre már, Infekundin néven, forgalomba kerül. De az abortusz elleni harc lényegesebb fegyvere: fokozni a szülési kedvet! A bölcsődei rendszer nem vált be, tehát a bölcsődékre szánt összegből csökkenteni lehetne a kisgyerekes anyák munkaidejét. Az lenne a jó, ha már az első gyerek után adhatnánk családi pótlékot, mert az elsőnél esik legjobban az életszínvonal, és progresszívan emelnénk a gyerekek száma szerint... Sokan emlegetik, hogy a szülők hazafias kötelessége a gondoskodás az utódokról. Hosszú orvosi működésem alatt még soha nem találkoztam olyan asszonnyal, aki hazafias kötelességből szült volna. Az emberek azért akartak gyereket, mert a saját boldogulásukat akarják teljesebbé tenni .. Sok asszonyt ismerek, aki kétségbeesetten bánta meg a sokszor jóvátehetetlent, megszakíttatta a terhességét. De soha, egyetlen asszonnyal nem beszéltem, aki megbánta volna, hogy életet hozott a világra. . Néhány napja a kanadai televíziónak nyilatkozott, az elmúlt hetekben amerikai újság kért tőle cikket, beszélt a magyar rádióban is, Íróasztala tele friss jegyzetekkel, a novemberi gyerekgyógyászati kongresszus egyik referátumára készül. A téma rendkívül izgatja, tucatnyi könyvet, száz és száz statisztikai adatot tanulmányozott át hozzá. — Arról van szó ugyanis — mondotta —, hogy emelkedik a koraszülések száma, és sokan ennek okát a művi abortuszok növekedésében látják. Szerintem mindkét jelenség közös okait kell kutatni. A koraszülések száma ott is növekszik, ahol a művi abortusz tiltott... * Hirschler Imre dr. három nagy fiával, feleségével harmonikusan boldog, zajosan vidám családi életet él. A konyha melletti kis szoba állandóan terítve, ez anon-stop étterem« — ahogy ők nevezik, barát, rokon, ismerős bármikor jön, leülhet ebédre, vacsorára. A születésnapi vacsorátszűk családi körben tartották, tizennégyen ülték körül a hatvangyertyás tortát. Ezúttal azonban véletlenül nem csengett a telefon, hogy siessen be a kórházba. A maga életében érzinaponta, milyen boldogság a gyerek, s naponta együtt éli az anyákkal legboldogabb pillanataikat. PONGRÁCZ ZSUZSA □ 15