Tükör, 1973. január-március (10. évfolyam, 1-13. szám)

1973-03-06 / 10. szám

(Űrutazó A vonaton velem szem­ben egy férfi ült, köny­vek és folyóiratok töm­kelege között. Időnként belelapozgatott egyikbe­­másikba, szemmel látha­tóan bonyolult kérdések foglalkoztatták. Feltűnt (e címlapokat kilesve), hogy csaknem vala­mennyi munka égites­tekről szól. Észrevette érdeklődésemet. — Micsoda fényes pers­pektíva nyílt meg az em­beriség előtt! — kiáltott fel. — Ön nyilván az űr­kutatás tudományos kérdéseiben jár­tas? — jegyeztem meg elismerően. Legyintett: — Ugyan! De ha jól meggondolom, nemsokára talán a holdra is utazha­tunk . . . Kiszámította már, mit je­lenthet ez a kiküldetéseknél? Ha ar­ra gondolok, hogy jelenleg havonta háromszor legfeljebb Csajágröcsö­­gére küldenek ki ... Még mindig nem értettem. Folytatta tehát: — Mit gondol, lesz az űrrakétákon első és másodosztály? — Miért fontos ez? — Nagyon fontos. Ha például a kiküldött párnás osztályt vehet igénybe, s csak fapados jegyet vásá­rol, a különbség az övé. Ez kellemes mellékkereset. S mennyit tesz ki ez majd, ha a holdra megyek szolgála­­tilag? — Igazán nem tudom . . . — Nézze — jött bele egyre jobban a magyarázatba—, a Holdutazások­nál bizonyára napidíjpótlékot kell engedélyezni. — Valószínű — mondtam, például űrköltségeket. — Komolyan mondja, űrköltsége­ket? — élénkült fel. — Tehát a napi­díj mindenesetre magasabb lesz, mint most! Ezzel megint golyóstollat húzott elő zsebéből és szorgalmasan rótta a szá­mokat. Részvevően néztem rá, s erre gondol­tam: — Szegény kis emberke, te. Mik a te Holdutazási álmaid a mi igazga­tónk terveihez képest? A legutóbbi értekezleten részletes előadást tar­tott, miért esik a teljesítményünk, s azt mondta, hogy az lesz a nagy do­log, ha működni kezd új üzemünk .. Elálmosodtam. Miről is beszélt, hogy hol is lesz az új üzem? Amikor a Sziriusz és a Nagy kutya (Canis maior) konstellációja kedvező... Ez lesz az ... ideális hely... az új üzem­nek ... A vonat fékezett, de én szelíden mo­solyogva bóbiskoltam. Mert azt ál­modtam, hogy megérkeztünk a Szir­uszra, s a titkárnő lestemplizi a hosz­­szú útfelszámolásomat... pótlék­kal ... FELIKS DERECKI A VOLÁN MELLŐL Egy amerikai vendégtől megkérdezték: — Mi a véleménye a ró­mai közúti forgalomról?­­ Úgy vélem­, ha Róma utcáin egy férj átengedi a volánt a feleségének, vagy új gépkocsit akar szerez­ni, vagy új feleséget, vagy egyszerre mind a kettőt. (Tempo) LEHETŐSÉG Mr. Durand felesége magából kikelten telefo­nál férjének a hivatal­ba: — Itt az ideje, hogy fel­mondj a gépkocsiveze­tődnek. Ma reggel már majdnem másodszor si­került neki átsegíteni engem a túlvilágra! — Ugyan, kedvesem — mondja békéltetően a férj —, adjunk neki még egy lehetőséget... (Lectures pour tous) NEM PROBLÉMA .A vendéglőben lármázik a vendég: — Pincér, ez a bécsi sze­let ehetetlen! — Sebaj. Talán hozzak helyette egy rostélyost? — Jó lenne, de ezt már megkezdtem. — Nem lényeges. A ros­télyos is meg van már kezdve. LECKE Házi feladatát írja a gye­rek. Egyszerre csak fel­kiált: — Mama! Már a nyelve­men volt és most vége ... — Gondolkozz csak, kis­fiam, majd eszedbe jut, mi volt a nyelveden. — De hiszen tudom. Egy ötforintos. SZÉP Az áruház liftje megindul felfelé. — Harmadik emelet - mondja egy nő. - Negyedik. Még van egy férfiutas, az hallgat. A liftes fiú meg­kérdezi : - Melyikre tetszik? — Ó, nekem mindegy . . . Csak azért utazgatok, hogy felejtsek . . . (Neue Revue) AKADÁLYOK Két vicc a Rohac-ból. 1. — Nem tudja, hogy csak négy óráig van rendelés?! — Én tudom, de az a boxer, amelyik ma fél ötkor megharapott, nem tudta. 2. A fiú hazaérkezik Pá­rizsból. — Milyen volt? Szerez­tél élményeket? — kér­dezik barátai. — Nem volt nekem pénzem élményekre ... -Xff 28. Márc. 6-11 MOLIERE Jean-Baptiste Poquelin-ként született, Moliére néven lett hal­hatatlanná a 300 éve elhunyt színész-színigazgató-író. Hazai színjátszásunknak nem puszta tisztelgési alkalom, hanem szerves ré­sze, mint Shakespeare. Korábban szokás volt komédiáit bohócossá tor­zítani: a magyar Moliére hemzsegett a habókosoktól, gügyéktől, ütő­­döttektől. Egy ideje a keserű, a korán túlmutató, a máig időszerű íróra kezdünk figyelni. Már nem szorul színpadi konvenciókba, nemcsak „XIV. Lajosul” tud, a mi nyelvünket is beszéli. A televízió új stúdiójának első, színes produkciója — Szinetár Miklós rendezésében — nem kápráztat vagy’ bosszant vakmerő újításokkal, szinte észrevétlenül formál vitadrámát két rövidebb, az életműben ki­sebb jelentőségű komédiából. Pontosabban az elsőből. A ‘.•'érjek iskolá­ja a kiszemelt nőt tulajdonaként kezelő férfiúi basaönkényt nem egy­szerűen előre látható fordulatokkal csalja lépre, hanem a napjainkig élő rabtartói hajlandóságot állítja pellengérre. Felszabadultabb, ter­mészetesebb, mégis mértéktartó életmódot, erkölcsiséget hirdet. A má­sodik játék, a Sganarelle avagy a képzelt szarvak megmarad a hagyo­mányos félreértés-komédia határai között, egy mulatságos ellen-Othel­­lo szorongó szerelemféltése körüli hajcihő kellemes-könnyed előadá­sával. A színészek láthatólag jól érezték magukat mindkétfajta megoldásban. Harkányi Endre morc háztáji zsarnoka és Mensáros László korszerű bölcsessége egyaránt igazolta: nem az öltözék maisága, hanem két, módosultan is továbbélő típus, világfelfogás a darab lényege. A lát­szatszarvakkal küszködő férjet Bodrogi Gyula kevés manirral, a stí­lushoz illeszkedő önfegyelemmel elevenítette meg. A főiskolás Kalo­­csay Miklós még darabos a zokogásnak álcázott nevetésben, de máris színpadi jelenség: Bencze Ilona, Hámori Ildikó, Szalay Edit és a töb­biek zökkenő nélkül azonosultak a rendezői elképzeléssel. Lehotay-Horváth György 9.00 és 14.00 Iskolatévé 17.13 Hírek 17.20 „Életet az éveknek” Nyugdíjasok műsora 17.50 Sakk-matt 18.05 „Utat vágva a rengetegbe .. .** Dokumentumfilm Gárdos Mariskáról 18.50 Játék a betűkkel 19.10 Reklámműsor 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 A LÁMPÁS Tévéfilm Gárdonyi Géza regényéből (Színes) A tévéfilm Gárdonyi Géza azonos című kisregényéből készült. Hőse egy néptaní­tó, akinek alakjában a ma­ga életének egy darabját mintázta meg az író. Isko­láinak elvégzése után ugyanis három évig taní­­tóskodott Gárdonyi, de az egyházi hatóságok zaklatá­sai miatt felhagyott a ta­nítással. Kisregényében sa­ját emlékeinek felidézésé­vel fest döbbenetes képet a régi falusi tanítók kiszol­gáltatottságáról, nyomorá­ról. 21.35 Sanzonról — sanzonra 21.55 Tv-híradó — 2. kiadás 22.05 Szülők, nevelők egymás közt Mi újság az iskolában? KEDD KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR 20.00 A párizsi nők Francia film 21.10 Reklámműsor (Színes) 21.15 Tv-híradó — 1. kiadás (ism.) 21.45 A műfordító műhelyében Somlyó György műsora Gyöngyössy Katalin és Kozák András „A lámpás"-ban (20.00)

Next