Új Tükör, 1977. január-március (14. évolyam, 1-13. szám)

1977-01-23 / 4. szám

ÓH, AZOK A RÉGI SZÉP HÁZASSÁGOK Békéscsabai Jókai Színház Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Courteline, Gábor Andor, J. M. Barrie és Harsányi Zsolt a szerzői a békéscsabai Jókai Színház egész estét betöltő zenés összeállításának, melyet mint vendég Seregi László Jászaidíjas rendezett. Már a szerzők kiválasztása is elárulja, olyan házasságok tétetnek itt görbe tükör elé, amelyeken generációk hahotáztak, mígnem észre nem vették, hogy önmagukat nevetik. Rendhagyó színházi este ez, amely egyaránt dicsér, Csoma Sándort, az összeállítót, Rácz Györgyöt, a keretjáték szerzőjét, és a jól megválogatott színészeket. Nem sorrendben, ahogy a színpadon következtek, hanem az élmény maradandóságát tekintve, elsőként Körösztös Istvánt kell említenünk, aki Gábor Andor Haspók úr ebédel című jelenetében ellenállhatatlan humorral ragadtatta fergeteges tapsra a közönséget. Három másik színész is osztozik az est sikerében: Felkay Eszter, Gálfy László és Bicskey Károly. Fekete Mária jelmezeiről és Csinády István vendégként tervezett díszleteiről egyetlen szóval emlékezhetünk meg: kitűnőek. (Képünkön: Felkay Eszter és Gálfy László) ____________ Sass Ervin Szomorú mese vagy víg mese ez a darab? Nem derül ki. Mikó István, Málnay Zsuzsa, Gelecsényi Sára és a többiek gúnyolódnak az örömön, bagatellizálják a bánatot. Romhányi László rendező a virtusukat remekül dirigálja s megtoldja lendülettel, Rajkai György vidám díszletei élénkséggel. Csak a ruhák életlenek. ___________Magyar Judit KESHANI ALI BALLADÁJA Ódry Színpad Keshani Ali a külváros cseppet sem szívtipró külsejű Don Juanja. Még csak nem is jóképű selyemfiú. Kazimir Károlyt, a főiskolás színészek tanárát nem a török hős szokásai, tulajdonságai, s nem a darab egzotikuma érdekelte, csupán a meséje. Tanítványai sikerét tartja fontosnak, nem a darabét. Keshani Ali és társaik: csavargók, utcalányok, milliomosok. Mindenféle társadalmi vagy politikai háttér megrajzolása nélkül is alkalmasak a karakterábrázolásra. És zenével fűszerezve, lábfitogtatásra is. Haldun Taner musicalje csipetnyi vonzerejét Tolcsvayék zenéjének köszönheti. És a felismerésnek, hogy a popzene könnyebben simul az efféle mese-musicalhez, mint akármilyen más hangzásvilág. A VÁLLALKOZÓ Kaposvári Csiky Gergely Színház Némajáték A vállalkozó, bár — miközben a színészek szemünk láttára felépítenek és lebontanak egy sátrat — mellesleg beszélnek is benne. De hallgatásuk többet mond a szavaknál, mozdulataik helyettesítik a beszédet. A Times egyik kritikusa szerint a „legtöbb drámaíró úgy véli, az ember természete a hétköznapi tevékenységen túli pillanatokban nyilvánul meg igazán”. Mr. David Storey, az angol bányászfiúból lett, Osborne-típusú „dühöngő” író — a munka dramatizálásával — cáfolja e nézetet. A színészek dolgoznak a színpadon. Minden szögnek, szalagnak, kapocsnak a helyére kell kerülnie. Aki félrenyúl, elront mindent: a munkát, az alakítást, a drámát. A kitűnő ötös: Helyey László, Kiss István, Koltai Róbert, Rajhona Ádám, Vajda László valószínűleg nem is sejti, munka közben mindegyikük mennyire elárulja „civil” arcát. A kaposvári előadásban a leghatásosabb a lustaság és a vasszorgalom, a nyüzsgés és a visszavonultság természetes ellentétének meggyőző ábrázolása. Babarczy László rendezése — Najmányi László ötletes és mérnöki pontosságú díszletkonstrukciójával — a kvintett játékára épül. ^ j EGY LÁNY CHICAGÓBAN Amerikai film Nemcsak földrajzi értelemben van távol az amerikai kisváros a metropolisoktól, hanem az emberi érzésekben is. Herbert Ross filmjének főszereplője egy csinos, fiatal lány, Ohio egyik kisvárosából érkezik Chicagóba. Ki akar törni a szülői házból, keresi a helyét a világban. Ross sötét tónusú képet fest napjaink Amerikájáról, a nagyvárosokról, amelyeknek emberrengetege, a gépies munka az emberi kapcsolatok kiteljesedését teszi lehetetlenné. Komor és sivár ez a városi lét: az emberi dialógusok — közös nyelv és téma híján — akadoznak, a szerelem tisztaságából csak a szex marad, az embernemesítő munka lélektelen robottá válik. A praktikus, kényelmesen berendezett világ kiveti magából az egyénit, a nem szabványosat, az emberi illúziók, álmok után vágyót. Kitűnően megcsinált film a Herbert Rosse, a jelenetek méretezése, a színészvezetés jól képzett mesteremberre vall. A főszereplő — Candice Bergen — és két partnere: Peter Boyle és James Caan ragyogó alakítást nyújt Vértessy Péter SZERELMEK ÉS ELŐÍTÉLETEK Csehszlovák film A mai erkölcs és a régmúlt csap össze Václav Gajer filmjének kockáin. A balladai ízű történet főszereplője — Katerina — egy, valahonnan a legendák ködéből a mába varázsolt nagy erkölcsi erejű, a családot ha kell, erőszakkal is összetartó asszony. A régi, sokszor kegyetlenül embertelen erkölcs hordozója. A rendé, amely a hatalmas társadalmi változások következtében ma már visszahúzóvá, konzervatívvá vált. A dráma az anya és három gyermekének sorsa között bomlik ki. Pontosabban szólva, bomlana, ha e sorsok valóban egyéniek lennének. A kép így is megrázó, a gondolatok kifejtetlenségükben is értékesek. A figurák megformálásában Zora Koszipalova, Dragomira Hofmanova, Jorga Kotrbova és Jana Vychodilova szép színészi munkáját élvezhetjük. y p BEETHOVEN SZIMFÓNIÁI Ferencsik János lemezei Ferencsik János születésnapjának tiszteletére megjelenik az összes Beethoven-szimfónia. A sorozat három legújabb lemeze most kerül forgalomba. E három lemezen az I., II., IV. és a VIII. szimfónia szólal meg. Ferencsik köztudomásúan nem szeret hanglemezfelvételt készíteni, de az odaadás és a humánum, mint máskor, most sem hiányzik zenéléséből, sőt erejéből bőven futja arra, hogy új színeket hozzon, különösen a szimfóniák középső tételeiben. Ferencsik karakteressé formálja az előadást, minden szimfóniában élvezhetjük sziporkázó szellemét. Szép és kerek portrésorozat ez a kilenc szimfónia, szívesen adott és fogadott születésnapi ajándék. Lévai Júlia KMETTY JÁNOS EMLÉKKIÁLLÍTÁSA Műcsarnok Nem szokás a Műcsarnokban emlékkiállítást nyitni. Kmetty Jánossal azonban muszáj volt kivételt tenni: az intézmény — és egyáltalán a művészettörténet, a művészeti közélet, a művészetpolitika — már régesrégen tartozott magának és az igazságnak egy átfogó Kmetty-kiállítás megrendezésével. Megrendezni azonban csak most tudta, nem kis mértékben Kmetty egész életében következetes ellenállása okán: ez a kitűnő mester ugyanis — négy különleges alkalmat kivéve — mindig elhárította magától az egyéni szereplés felkínált lehetőségeit. Pedig micsoda gazdagságot halmozott fel évtizedeiben! És micsoda következetességgel építkezett! Szemérme nem szégyenből fakadt: ő ama kevesek közé tartozik, aki minden korszakát, minden ecsetvonását nyugodtan vállalhatta. Szinte hihetetlen, de így igaz: Kmetty János még alig nyúlt az ecsethez — huszonkét esztendős volt mindössze, amikor 1911-ben Párizsba érkezett, s választott a kínálkozó , kifejezési lehetőségek közt —, amikor egycsapásra a maga útjára lelt, meglátta a neki való képépítési rendszert a kubizmus korai, cézanne-i korszakában. De ügyeljünk, Kmetty itt rendszert talált, nem modort! A felületen épp ezért térhetett el munkásságának további periódusaiban a korai idők láthatóan szerkesztett (és látványosan tiszta) formálásmódjától anélkül, hogy elveit feladta volna. Horváth György TAKÁCS KLÁRA KÉPEI Stúdió Galéria Takács Klára szerencsés alkatú festő. Görcsök nélkül dolgozik, töprengve és tanulva építi munkáit, s belőlük festészetét. Modorát — mert nyelvezete egyelőre közelebb áll a modorhoz, mint a stílushoz — két forrásból táplálja: sokat okult Kokas Ignác képépítő módszereiből, s majdnem ugyanennyit Sváby Lajos izgatott ecsetjárású felületképző eljárásaiból. Ötvözésükre e pillanatban kétségtelen jószándékkal törekszik. A kétféle festői alkat összekovácsolására azonban egyelőre még várni kell — ha csak ki nem veti egyik a másikat a közös testből, mert hiszen Kokas és Sváby módszerei nemigen férnek össze.