Új Tükör, 1978. július-szeptember (15. évfolyam, 27-39. szám)
1978-08-06 / 32. szám
gokat köt össze — mondják. Lehet. De hogy országrészeket szétválaszt, az biztos. Eme bölcselkedés apropója: félidejénél tart a Margit-híd átépítése. Úgy hírlik: ha itt kész lesz minden, átvonulnak a hídjavítók a Petőfi-hídhoz. A hír hallatán égnek állnak a pihék a közúti szállító vállalatok, a csepeli üzemek, a külkereskedelmi illetékesek iporfelületein. Hiszen a Petőfi-híd a főváros egyetlen olyan hídja, ahol a Dunántúlt az Alfölddel és az északi iparvidékkel összekötő főútvonalak teherforgalma zajlik, ahol Csepel felé és felől át lehet jutni, a nemzetközi kamionforgalomról már nem is beszélve ... A MARGIT-HÍD Hídi kérdéseimmel először dr. Dalmy Tibort, a Margit-híd—Mártírok úti építkezéskomplexum kormánybiztosát keresem fel a Fővárosi Mélyépítő-Tervező Vállalat várbeli székházában. — Miért a Margit-híddal kezdték a felújítássorozatot? — Mintegy tíz éve a Lánchídon végeztünk hasonló munkát, nemrég pedig az Erzsébet-hídon. A Szabadság hídon is végeztünk szerkezeti felújítást, de mert az nem járt forgalomlezárással, a közönség nem tudott róla. A Szabadság-híd rossz burkolata különben megérne egy misét, de várunk vele, mert ha a Budafok— Újpalota metróvonal megépül, úgyis fel kell ott szedni a megszűnő villamos síneit, akkor cseréljük majd ki a kockakövet is korszerűbb burkolatra. Az Árpádhíd is megérett a felújításra, ott viszont 1980-ban kezdik a hídpálya bővítését, tehát úgyis felújítják a meglevő részeket. Maradt a Petőfi-híd és a Margit-híd. Egyformán rossz állapotban, talán a Margit-híd valamivel rosszabb volt. Már 5—6 éve terveztük e munkát, de amíg a BAH-csomópont építése tartott, nem lehetett hozzákezdeni, mert a budai Nagykörút nem bírt volna el egyszerre két helyen nagyarányú lezárástterhelést. . . 2800 jármű haladt az utóbbi időben csúcsidőben óránként egy irányba a hídon, 16 500 embert vittek a BKV járművei. A villamospálya is veszélyes volt már, a pillérekkel is akadt gond. — Fenyegetett vagy fenyeget-e akár a Margit-hídnál, akár a Petőfi-hídnál „Reichsbrücke-ügy”, azaz összeomlás? — Annyira azért nem rossz a helyzet. A Petőfi-hídon is inkább a BKV-pályával van baj. Közvetlen veszély még nincs — de ha nem lépünk közbe, néhány év múlva lehet. — Hol tartanak a Margit-híddal? — November 20-ra kellene befejezni a munkát, a Mártírok díjával együtt. Mondhatni, félidőben vagyunk, a hídon július 15-én kellene „térfelet váltani”, azaz a fél hídpályát átadni, és a járművek által eddig használt másik félre átvonulni. És ez június utolsó napjaiban megtörtént. Három hét előnyünk van, itt is, a Mártírok útján is. November elejére a gyorsított program szerint készen leszünk, csak olyan munkák maradnak hátra, amiket az időjárás nem enged elvégezni, például a parkosítás vagy a híd szobrainak felújítása — erre nincs elegendő szakmunkásunk. Még jobb hír, hogy szeptember végére a villamos újra járhat a Moszkva térig, és a járműelterelés is megszűnik. Az aluljárók építése folytatódik novemberig. ELTERELNI - DE HOVA? — És azután jön a Petőfi-híd? — Szó van róla ... Esetleg arról is, hogy változatlan stábbal végezzük. Bár még nincs eldöntve, több változat él még, az egyik szerint csak a villamospályát újítják most fel, a másik nagyobb rekonstrukcióval számol, de bizonyos járműhatár felett (7—10 tonna) a teherautók is átmehetnek a javítás közben nyitva levő két sávon. — És a többi teherautó? Csepel dunántúli forgalma? Az ipari szállítások? Hiszen ezeket nagyrészt másfél-négy tonnás járművekkel végzik. — Eltereljük más hidakra! — Hová? A Szabadság-híd, különösen a Gellért téri hídfő nem bírja ezt el, az Erzsébet-híd felé pedig hogyan jutnak el? — Például az alsó rakparton az Erzsébet-i hídig, ott át, és a pesti rakparton vissza a Soroksári útig, Üllői útig! De arról van szó, hogy a Boráros teret is teljesen felújítják ugyanakkor, tehát lezárják. Hogy lehet a téren átvezető pesti rakpart—Közraktár utca—Soroksári út vonalára terelni a teherforgalmat, amelyet éppen a javítás miatt tereltek el a hídról? Nem lehetne előbb a sokat emlegetett déli hidat, más néven Lágymányosi-hidat megépíteni, és utána nyúlni a Petőfi-hídhoz, ha már van hová terelni a forgalmát? — Nézze, ez ugyan nem az én asztalom, de elmondhatom, hogy előbb az Árpád-híd kiszélesítésére kerül sor, és csak azután a déli hídra, hisz még a tervei sincsenek meg! — De hát az újságok már a maketteket is bemutatták . . . — Az csak tervpályázat volt, nem kiviteli terv. DÉLI DILEMMÁK Mi lesz a lágymányosi híddal? Mert az talán az eddigiekből is kiderül, hogy ha annak elkészülte előtt zárják le a Petőfi-hidat, nincs az az elterelés, amelytől ne borulna fel két országrész teherforgalma, egész napos dugókat okozva Budapesten is. Miért van az Árpád-hídnak elsőbbsége? Mert nagyobb budapesti belső forgalmat bonyolít? Hiszen országos forgalma alig van, csak a 11-es és 2-es utakat köti össze . . . Lehet, hogy amikor a sorrendet eldöntötték, nem tudtak még a Petőfihíd rövidesen szükséges lezárásáról. Fővárosi Tanács: Még nincs döntés, nem nyilatkozhatnak. Megkeresem hát dr. Träger Herbertet, a KPM Közúti Főosztály hídosztályának vezetőjét. — Valóban nincs közvetlen veszély a Petőfi-hídnál? — Sajnos, van, összeomlás ugyan nem fenyeget, de ha holnap azt hallom, hogy egy teherautó alatt tengelyig szakadt be a burkolat, nem lepődnék meg túlzottan ... — És az elterelés veszélyei? — Tudunk róla. Kampányt folytatunk: a kamionosok kerüljék el Budapestet! Győr—Székesfehérvár—Dunaújváros—Dunaföldvár útvonalon, a jó öreg földvári hídon át, Solttól Kecskemétnek az ötös úton, 53-ason a tompa határátkelőn át Szabadka felé. De erre nem kötelezhetjük őket... — És a déli híd ügye? — Nekünk is szívügyünk. Javaslatunk: a déli vasúti hídon tartalék vágányok céljaira annyi hely van üresen, hogy ideiglenesen három közúti forgalmi sáv megnyitható. Nehezen bár, de a MÁV is meggyőzhető: adják kölcsön ezt a részét a hídnak, majd a pilléreket szélesítve, később melléépítenénk a végleges Lágymányosi-hidat. Ha lenne tervezési és kivitelezési kapacitás, talán várhatnánk a Petőfi-híd lezárásával