Új Tükör, 1980. április-június (17. évfolyam, 14-26. szám)
1980-06-22 / 25. szám
ÖT KARIKA IS HAT PONT — Nyerés? — Garantálva! Divatosak mostanában a különféle kockák. Valamelyik nyugat-európai lapban pillantottam meg egy hirdetést. Egy kocka látható. Minden oldalára hat pontot festettek. A kocka fölött az imént idézett párbeszédet találja a nyájas olvasó. Remek ötlet. Egy bank hirdeti magát ilyen magabiztosan. Aki a pénzét rábízza, mindenképpen nyer. Amíg nézegettem a hirdetést, eltűnődtem, ha elkészítenénk a magyar sport olimpiai kockáját, akkor hány oldalán lenne hat pont, vagyis biztos nyerés? Izgalmas időtöltés eltöprengeni ezen, amikor már ismerjük a Moszkvába utazó magyar csapatot, amelybe 266 sportoló került. Mielőtt a latolgatásba belebonyolódnánk, érdemes elidőzni a szovjet testnevelési kutató intézet előrejelzéseinél. Ma a „jóslatok” tudományos alapon készülnek és a jelek szerint beválnak. Csak egyetlen példa a moszkvai intézet gyakorlatából. Tavaly az Universiade egyik bravúrja Pietro Mennea nevéhez fűződik. Az olasz atléta a 200 méteres síkfutásban 19.72 másodperces idővel megjavította a világrekordot. Jó néhány újság ilyen címekkel közölte az eseményt: — Menne a szenzációs futása ... Óriási meglepetés . . . Pietro üstökösként száguldott! Meglepetés A moszkvai testnevelési tudományos kutató intézet munkatársai másként vélekedtek. Ők számítottak erre a világrekordra. — Mi ezt korábban egyetlen század másodperc eltéréssel megjósoltuk — mondták az intézetben. A moszkvai olimpia előtt három sportág várható eredményeit próbálták előre kiszámítani az előrejelzés tudományának szakértői. Csak a teljesítmény nagyságát illetően vállalkozik jóslásra az intézet, hogy ez kinek a nevéhez fűződik majd, ez már nehezebb kérdés. Vegyünk egy példát. Ahhoz, hogy előre megmondhassák, ki lesz az adott időben győztes történetesen a 100 méteres síkfutásban, ahhoz a prognózisok készítőinek minden esélyes atlétáról óriási mennyiségű adattal kellene rendelkezniük. Pavel Antonov erről a kérdésről így ír: — Ismerni kellene valamennyi vágtázó testmagasságát, súlyát, rajtolásának technikáját, egyéni sajátosságát, lépéseinek hosszát, különleges adottságait, mert van, akit alkata, mondjuk magas termete segít a száguldásban, míg más versenyzőnek nagyszerű lábizomzata lendít utolérhetetlenül előre. Az adatbankban hosszú időn keresztül számtalan adatot kellene tárolni minden esélyes sportolóról és tudni kellene az összes változásról. Az időjárás előrejelzése is annál megbízhatóbb, minél több adat áll rendelkezésre. Mit jósol tehát a szovjet testnevelési kutató intézet egy-két olyan atlétikai számban, amely bennünket, magyarokat is közelebbről érinthet? Férfi gerelyhajítás: 97,23 méter. Női magasugrás: 203 centiméter. Ez elsősorban érdekesség, nem hiszem, hogy Paragi Ferenc vagy Mátay Andrea önbizalmát az előrejelzés bármiképpen is befolyásolná. Támpontnak mindenesetre hasznos a számítógépek jóslata. Mindkét említett számban a jelenlegi világrekordnál jobb teljesítmény szükséges az olimpiai aranyéremhez. Érdekes, hogy a moszkvai intézet munkatársai rekordzuhatagot jeleznek előre. Maradjunk csak az atlétikánál: a moszkvai testnevelési tudományos kutató intézet elektronikus számítógépei szerint csak négy atlétikai szám világrekordja marad változatlan. A 110 méteres gátfutásban, a hármasugrásban, a távolugrásban és a női diszkoszvetésben nem várható az olimpián új világcsúcs. Káprázatos eredmények várhatók úszásban és súlyemelésben is, legalábbis az előrejelzés szerint. A teljes jóslat: atlétikában, úszásban és súlyemelésben 56 világcsúcs. Pavel Antonov, aki cikket írt a moszkvai testnevelési tudományos intézet előrejelzéséről, így összegezi véleményét: — Tekintsék meg tehát, kedves olvasóink, a táblázatokat és bennük az elektronikus előrejelzéseket. Megjegyezni is érdemes ezeket a számokat, mert ha megteszik, hamarosan vagy jót nevetnek majd a beképzelt számítógépen, vagy megcsodálják hihetetlen előrelátását. Szórakozásnak jó az ilyesmi. Ne tévesszük azonban szem elől, hogy az előrejelzés feltehetően korábban készült, mint ahogy kiderült, hogy az Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság, Japán, Kenya, Norvégia, Kanada és más országok bojkottálják az olimpiát. A zürichi Sport című lap táblázatot közöl, hogy az említett államok közül a sportban legerősebbek hány érmet nyertek legutóbb Montrealban. Egyesült Államok: 34 arany, 35 ezüst, 25 bronz. NSZK: 10 arany, 12 ezüst, 17 bronz. Japán: 9 arany, 6 ezüst, 10 bronz. Minden sportkedvelő tudja, hogy az amerikaiak, a nyugatnémetek és a japánok főleg atlétikában, úszásban, tornában, cselgáncsozásban jók, így azután, főleg az Egyesült Államok versenyzőinek távollétében, nem könnyű megítélni, kik veszik át helyüket a csaknem hagyományos számaikban. E kitérő után szaladjunk át azokon a sportágakon, amelyekben a magyarok is érintettek. ATLÉTIKA. Paragi Ferenc, Németh Miklós és Mátay Andrea sorolhatja önmagát az élmezőnybe, míg a többiek csak reménykedhetnek. BIRKÓZÁS. Itt kedvezőbb a helyzet, mert San Diegóban, azon az em Az első újkori olimpia színhelye: az athéni stadion Moszkva, Luzsnyiki stadion