Új Tükör, 1981. január-március (18. évfolyam, 1-13. szám)
1981-03-15 / 11. szám
HÁRMAN CSATA ELŐTT Huszonhét évig vártak a magyar asztaliteniszezők, mire a legutóbbi világbajnokságon a férficsapatnak ismét sikerült aranyérmet nyernie. A phenjani 1979. április 30-a felejthetetlen marad nekünk tudósítóknak is, akik ott szurkoltunk a húszezres sportcsarnokban, szemtanúi voltunk a nagy hármas diadalának. Jónyer, Klampár és Gergely nevétől volt hangos a sportvilág. — A magyarok megmentették Európa becsületét! — közvetítette Karl-Heinz Camman, a hamburgi rádió riportere. — Ritkaság, hogy egyszerre három világklasszis játsszon egy csapatban — írta Kabát János, az újvidéki Magyar Szó munkatársa. — Kína iskolát kapott a modern asztaliteniszből... — nyilatkozta Henk van Dijst, a sportág európai uniójának holland tagja. Nyilatkozott Li Fu-yung, a döntőben vesztes kínai válogatott edzője is: — Mi nem várunk majd huszonhét évig, hogy újból világbajnokok legyünk. Az ünneplés itthon is folytatódott, Jónyerék lettek az elsők „az év csapata” választásán, és nemcsak Európa, hanem a tengerentúl, így az asztalitenisz-játékban gazdag hagyományokkal rendelkező Japán is kíváncsi volt Berczik Zoltánra és tanítványaira. Újabb és újabb jelentős versenyek következtek, győzelmekkel , de itt-ott már vereségekkel. Elfelejtettük volna Li Fu-yung szavait? Egy éve a berni Európa-bajnokságon Magyarország egyetlen aranyérmet sem nyert. Nemsokára Újvidéken ismét világbajnokság lesz (április 14—26.), sokak szerint Jónyer, Klampár és Gergely utolsó nagy lehetősége. A hazai felkészülés hajrájában három azonos kérdést tettünk fel a három világbajnoknak. Őszinte válaszukat szépítgetés nélkül tesszük közzé. A kérdések: 1. Hogyan alakult az élete a világbajnoki csapatgyőzelem óta? 2. Történt-e változás a játékában? 3. Milyennek látja a sportág jelenlegi helyzetét, a magyar válogatott újvidéki esélyeit? JÓNYER ISTVÁN 1. Phenjan előtt egyéniben és párosban már három világbajnoki aranyat nyertem, a csapatgyőzelem azonban egészen más érzést váltott ki. Ez már nemcsak egyéni siker volt, hanem az egész magyar asztaliteniszsporté. Talán azért tartott az ünneplés minden korábbinál tovább . .. Nagy kár, hogy tavaly Bernben kihagytuk a ziccert, az Európabajnokságon nem sikerült a folytatás. A két év alatt egy jelentős egyéni győzelmet értem el, megnyertem a Norwich Union Kupát. Hármunk közül én vagyok a legidősebb, 31 éves leszek, a jövőmre gondolva egy kis sport- és ajándéküzletet nyitottam, amelyben egyik patrónusunkat, a japán Butterfly céget is képviselem. Családunkban is történt változás, hétéves fiamnak kishúga van, a kilenchónapos Marika. 2. A játékom, sajnos, négy-öt ponttal gyengült. Ezt elsősorban a sok sérüléssel magyarázom, a lábaim már nem bírják azt a terhelést, mint régen. Az idei szezont is rosszul kezdtem, izomsérüléssel, csak a közelmúltban jöttem teljesen rendbe. Ma már nem tudok olyan nagy erővel, mélyről indítani, mint régebben, amikor egy-egy ilyen akció után előnyös helyzetbe kerültem. Sokszor asztal fölött csuklóból próbálom átvenni a kezdeményezést. A pörgetéseim sem olyan biztosak, bár bízom abban, hogy a világbajnokságig legalább megközelítem a régi formámat. Klampárral a párosban sem tartunk ott, ahol két éve, amikor világbajnoki ezüstérmet nyertünk. Tibi az egyéniben nagyon jól játszik, s mintha a párosban is úgy mozogna, sokszor kevés helyet ad nekem, ezért nem tudom alkalmazni erőteljes tenyereseimet. 3. Sportágunk, ha nem is látványosan, de azért fejlődött. Új elemeket nem ismertünk meg, de mind többen törekszenek a furfangos adogatásokra és utána a gyors pontszerzésre. Európában csak a svéd válogatott lett erősebb, világméretekben a kínaiak újbóli előretörését várom. Hat-nyolc egyforma klasszissal tudnak kiállni, igen kellemetlen ellenfelek. Erősödött Japán is, s ha a koreai NDK válogatottjai a világbajnokságon is azt játsszák, amit sok versenyen láttunk tőlük, akkor számolnunk kell velük. Csapatunktól dobogós helyezést várok. KLAMPÁR TIBOR 1. Nem panaszkodom, sok nagy versenyt nyertem az elmúlt két évben. Így a magyar nemzetközi bajnokságot, az angliai Mesterek Tornáját, az NSZK Grand Prix-sorozaton tizenegy versenyből hetet, s a múlt hónapban Miskolcon az Európa 12-et. Csak Bernben nem sikerült... Rövidesen teljesül régi vágyam: családommal Nagytétényből beköltözünk a VII. kerületbe, ahol gyerekkoromat éltem, ahol minden ház egyformán kedves nekem. Bár még nem gondolok arra, hogy befejezzem pályafutásom, azért a jövőmet sem bízom a véletlenre. Edzői tanfolyamot végeztem, oktatói képesítést szereztem, egyszer szeretném majd a fiatalokat tanítani. Talán éppen a két gyerekemet is. 2. Eredményeim mutatják, hogy Phenjan óta tovább javult a játékom, nemcsak megfontoltabb vagyok, hanem ponterősebb is. Úgy érzem, a tenyeres pörgetésekben lettem biztosabb, s az ellenfelek adogatásainak a fogadásában is, bár ez mindhármunknak jól sikerült a legutóbbi világbajnokságon. Többnyire három-három rövid vagy hosszú adogatást alkalmazok, s kedvelem azt, amikor magasra feldobom a labdát, bár ezt csak ritkán teszem, mert könnyen kiismerhetik. Döntő partiban, például 17:17-es állásnál azonban mindig jól jön... A páros játékunkkal én sem vagyok elégedett, Pistának mostanában gyengébben megy, ezért elég gyakran vesztünk. 3. Kína sokkal erősebb lett, mint legutóbb volt, ismét hoztak új játékosokat. A 20 éves Chai Yen-hua mindkét oldalról egyformán jól pörget, s amikor adogatásnál feldobja a labdát, a testével szinte eltakarja, úgy, hogy nem is lehet látni. Hszie Sai-ke, ugyancsak új fiú, jól szervál, kontrázik és rendkívül gyorsak a befejező ütései. Ehhez jön még, hogy mindig különböző ütőborítást alkalmaznak, állandóan forgatják az ütőjüket, s nekünk nagyobb hátrány mint nekik, hogy ritkán találkozunk. Miskolc megmutatta, hogy Európa is erős, mégis reálisnak tartom csapatunknak az esélyét a legjobb négy közé jutásra. Egyéniben 1971-ben és 1977-ben már bekerültem negyeddöntőbe, idén megpróbálok tovább lépni, érmet szerezni. GERGELY GÁBOR 1. Olyan eseményekben gazdag sportágban, mint a mienk, két év igazán nem nagy idő. Ezalatt válogatottunk megnyerte a Szuper Ligát, klubcsapatommal — a BVSC-vel — a baj- Az újvidéki világbajnokság jelképalakja Gergely Gábor HONÉCZY BARNABÁS FELVÉTELEI