Új Tükör, 1989. július-szeptember (26. évfolyam, 27-39. szám)

1989-07-02 / 27. szám

A VILÁG EMLÉKMŰVEI Csoóri Sándor verskötete A világ emlékművei Csoóri Sándor legszebb s legszomorúbb könyve. Számadás az eddig megtett útról, re­­zignáció, fájó emlékezet, vesztett il­lúziók. A kötet hangütése: „Erdő, er­dő, nekem te Dante erdeje vagy, / Is­ten zöld fogolytábora, — bármerre fordulok is, a halál elnagyolt­­ mon­datait hallom egy szakadékból.” A világ is vigasztalan: „Már megint ezek a tövig kinyitott gázcsapok, egész nap égő Irán és Libanon, odakozmáló szörnyű halottak . . .” A költő, s kivált e világtájon, nem vonhatja ki magát a közéleti harcok­ból, de nem is merülhet el, nem is oldódhat fel bennük: „...kiszemel­nétek­­ engem is áldozatnak — írja a kötet címadó versében a költő — ... de én már régóta megfoghatat­lan, / mozgó tűz vagyok barátaim ... S jóváhagyásom­­nélkül / engem nem lehet többé feláldozni. Számban őszi forradalmak, őszi kiáltozások, és őszirózsák kesernyés íze együtt s fölöttem sorra kigyulladó utcalám­pák.” Ötfordulónak tűnik hát ez a kötet a költő pályáján. Elérkezett az idő, hogy ki-ki a maga dolgát vállalja: a politikus a politikáét, a költő a köl­tőét. Szépséges nosztalgiákban sejlik föl az anya alakja az augusztusi csil­laghullásban, az apáé a reggeli sze­­kérúton. „Hazaértem volna hát én is ? — kérdi — kusza, tékozló fiú, haza, magamba? (...) De bent, magamban ZSUZSANNA KERTJE Gyárfás Endre regénye Kertben kezdődik, kertben végződik a történet, Lorántffy Zsuzsanna feje­delemasszony kertjében. Ő a főhőse a könyvnek, ahogy a fülszöveg szer­zője kórboncnoki ihletettséggel írja, a mű „belülről mutatja meg a ma­gyar történelem egyik jelentős nő­alakját”. A kert természetesen tágabb ér­telemben is felfogható, nemcsak a vár kertjét jelenti, hanem magát Pa­takot, aminek gondozása és nemesí­tése éppoly fontos Rákóczi György özvegye számára, mint a növényeké. Mikor megismerjük a fejedelemasz­­szonyt — hogy mi is a kertészeti jel­képeknél maradjunk —, túl van a vi­rágzáson. De még megvannak az ál­mai : ......Erdélyben már jogosan ül György fiam, Magyarország trónját még a Habsburgok bitorolják. Ha úgy adódik, hogy azt a trónt megszerez­hetnénk, senki más nem lenne rá al­kalmasabb, mint Zsigmond fiam. Rá­kóczi fiú Erdélyben, Rákóczi fiú Ma­gyarországon, s talán valamelyik Rákóczi unoka vagy dédunoka erő­teljes karja egymásba ölelné a két országot.” Ezért is hívja Patakra Co­­meniust, a kor nagy pedagógusát, aki persze terveit csak részben tudja majd megvalósítani, mint általában a jeles oktatásügyi reformátorok eb­ben az országban Gazsó Ferencig be­zárólag. Mindemellett arra is van gondja Lorántffy Zsuzsannának, hogy kedvenc komornájának bimbó­zó, a szárba szökkenő (kert!) szerel­mi kapcsolatát egyengesse. E kissé keresett stílusú könyv — „A cipőfalatok csatlósként követték a húst, a bor pedig, mint a harci in­duló, könnyebbítette a barbár masí­­rozást” — hasznos és kellemes olvas­mánya lehet mindazoknak, akik ér­deklődnek a múltunk iránt, szeretik egy-egy alakját közelebbről, magán­emberként is megismerni — de első­sorban nem a történészekre gondo­lok. (Kossuth) D. Magyari Imre FEKETEPIAC ÉS HAMIS PÉNZ A HARMADIK BIRODALOMBAN Jacques de Launay és Jean-Michel Charlier könyve Megszoktuk már, hogy kezdő kiadók gyöngébb művekkel árasztanak el, olyan, fölkapott témakörökből, mint a nagypolitika, a hírszerzés vagy a szex. Most azonban az Európa emb­lémája számomra kissé meglepő. Alfred Naujocks igaz története al­címmel a két francia szerző egy má­sodvonalbeli náci SD-ügynök pálya­futását követi végig forrásmunkák, dokumentumok és saját nyomozás alapján. A figura érdekes, hiszen Naujocks (egyik) szervezője volt a gleiwitzi rádió allengyelek általi megrohanásának — casus belli a második világháború kezdőlépésé­hez! —, (egyik) összeállítója a hír­hedt Tuhacsevszkij-dossziénak, ame­lyet Sztálin kezére játszottak; (egyik) gyártója nagytömegű hamis angol fontnak stb. Amolyan kis-nagy em­ber a vezérek árnyékában, aki pa­radox módon talán éppen azért úsz­ta meg, mert Heydrich megharagu­dott rá. A baj csak az, hogy élete és működése történetét a buzgó szer­zőknek nem sikerült eléggé áttekint­hetővé tenni. Néha kapkodjuk a fe­jünket: most tulajdonképpen ki, ki­vel, miért, mit is csinál? A kérke­dő bennfentesség a leírásban felüle­tességgel, kapkodással keveredik. Ugyanakkor a kiadó azzal is meg­tisztelte e kis kötetet, hogy Ormos Mária írt hozzá előszót. Az ő fejte­getései a nácizmus „káderállományá­ról” izgalmas, ám néhány teljesen végig nem gondolt gondolat miatt nem elég meggyőző. Ahhoz például, hogy „Németországban több millió ember volt hivatalosan nemzetiszo­cialista ... de tömeggyilkosról csak néhány tucatról tudunk” — a „tö­meggyilkos” milyen definíciója ren­delhető? Eichmann igen, de a sok száz kommandótag, aki lett, az már nem? Azt meg, hogy nem lehettek nemzetiszocialisták, többek közt, a vallásos emberek, e kis könyv is cá­folja . .. (Európa) Lázár István A VATIKÁN F. Paparava és F. Broglio könyve A mindössze 0,44 négyzetkilométer alapterületű Vatikán nemcsak a vi­lág legkisebb országa, hanem — leg­alábbis az egységnyi alapterületre jutó műkincsek számában és értéké­ben mérve — a leggazdagabbja is. A firenzei Scala Kiadó 1984-ben megjelentetett albumának magyar változata e kincstömeg legbecsesebb darabjaival és rajtuk keresztül a Vatikán történetével és jelenével is­merteti meg az olvasókat. A Szent Péter -bazilika (a pápa temploma) önmagában is tömérdek értékes egy­háztörténeti emléket és csodálatos műalkotást rejt, nem beszélve a Mi­chelangelo tervezte épületnek és előtte Bernini kolonnádjának egye­dülállóan pompás arányairól és fen­ségéről. A sekrestye, a „templom elválaszthatatlan tartozéka” és a kincstár érdekes módon különálló épületben található. A sekrestye egyik érdekessége a hatalmas, hét és fél méter magas szekrény (a belsejé­ben csigalépcsővel), amelyet a szer­tartásokhoz szükséges gyertyák táró- CSOÓRI SÁNDOR A világ emlékművei 2­3 szabad vagyok, mint / senki más. Az vagyok, ami a végtelenség / szeretne lenni: magára ébredt arc / és mámo­ros várakozások színhelye ...” Az olvasó a megújhodás bizonyos­ságával búcsúzik e könyvtől. Hiszen „... a fájdalmakból is világ születik mindig, s a szégyenből is páncélos égbolt.” (Magvető) Major Ottó A VATIKÁN tására készítettek. A kincstár anya­gának döntő része Szent Péter legen­dáriumához kapcsolódik: közöttük az egyik leghíresebb az az ezüstből, aranyból, drágakövekből és gyön­gyökből készült pápai tiara, amellyel minden év június 29-én Szent Péter vecsernyepalástba öltöztetett bronz­szobrát megkoronázzák. Az útikalauzként is nagyszerűen használható kötet végigvezet a Vati­káni Kerteken, a Pápai Palotán, né­hány felvétel erejéig bepillantást en­ged a pápa otthonából a nyilvános célokra is használt helyiségekbe, a magánfogadások színteréül szolgáló könyvtárba és az államfők látogatá­sakor használt trónterembe. Külön fejezetet kaptak a Vatikáni Múzeu­mok, az Apostoli Könyvtár és a Tér­képek Galériája, s természetesen a kápolnák, közöttük a IV. Sixtus pápa által építtetett világhíres épület, fa­lain Perugino, Signorelli, Botticelli, Ghirlandaio és Roselli, mennyezetén Michelangelo freskóival. (Corvina) Dévai Endre PARANCSOLJ, TÜ­N­DÉRKI­RÁLYNŐ­M! Töredékek Ruttkai Évától Ruttkai Éva olyan nagy és népszerű művész volt, hogy nevének vonzásá­ra ma éppúgy lehet számítani, ami­ként életében lehetett. Korai halála óta a második könyv jelenik meg ró­la: néhány hónapja az Officina Nova képes-szöveges albuma, Szigethy Gá­bor összeállításában, szerkesztésében és előszavával, majd most ez a szö­veges-képes könyv, Szigethy Gábor összeállításában, szerkesztésében és utószavával. Az itteni képanyag csak kis részben azonos — a szöveg erősen eltérő. Ruttkai Éva személyes, he­lyenként nagyon szellemes, doku­mentum értékű feljegyzéseinek (és rajzainak!) a gyűjteményét tartjuk a kezünkben, valamint néhányat a vele közölt interjúkból, újságírói jegy­zetekből. A szerkesztő otthonossága a nagy anyagban kétségtelen. A fel­­assini a unquozB Bílub.ib ^as^zASaf esetleges könyvben jócskán elbillen olyan közlések irányába, amelyek csak nagyon közvetve rajzolják „a Színészkirálynő töredékes, de hiteles önarcképét” (utószó), nem eléggé szolgálják mélyebb megismerését, magán-, semmint közérdekűek. A szerkesztő érzi ezt, az Utószóban ma­gyarázza is, igazán indokolni azon­ban nem tudja. Egy igazi Ruttkai­­könyv továbbra is hiánycikk, mivel a művésznő sajnos nem készíthette el azt a versenyen felül legérdekeseb­bet, amelyre már kiadói szerződése volt. Így hát egyelőre azoknak a mű­veknek a száma szaporodott eggyel, amelyeket ez a kiadó csak anyagi megfontolás alapján vállalt fel. (Ze­neműkiadó) Rajk András Kiállítás OLASZ DESIGN Budapest Galéria Ha létezik Pepsi-érzés, akkor a jelek szerint kell lennie design-érzésnek is. Az ember végigsétál például ezen a kiállításon, amit hosszú, fáradsá­gos munkával hoztak össze a rende­zők, és úgy érzi, ha ő ilyen székek­ben, ilyen irodaszerektől körülvéve dolgozhatna, ha ilyen beépített kony­hafala lenne, ha ilyen derelyevágóval vághatná a derelyét... Ha, ha, ha... ha mindez valóság lehetne, az életünk sokkal szebb len-

Next