Turista Magazin, 1979 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 12. szám
A TM KALENDÁRIUMA ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ENDRŐDI LAJOS A Nap Napok Névnapok kelte nyugta Budapesten 1-én az évből eltelt 334 nap Hátravan még 31 nap A meteorológiai tél kezdete l-én A csillagászati tél kezdete 22-én Holdtölte: 3-án 13 ó. 9 p. Utolsó negyed: 11-én Újhold: 19-én 3 ó. 24 p. Első negyed: 26-án Az Advent kezdete: 3-án Mikulás: 6-án Karácsony: 25-én AZ ÉV UTOLSÓ HÓNAPJA A 31 napos decemberben a Nap képzelt égi pályáján a Nyilas majd a Bak jegyében jár. A Baktérítő, vagyis a 23,5 foktávolság az égi egyenlítőtől délirányban, azt a szélső pontot jelenti, ahova a Nap évi vándorlása során tőlünk távolodva eljut. A téli napforduló itt történik. Ez a Nap látszólagos mozgásának irányváltoztatása december 22-ére esik. Ez az év legrövidebb napja, a 24 órából alig 8,5 jut erre a napszakra. A hónap végéig azután már 3 perccel növekszik a napkelte és a napnyugta közötti idő. Szilveszterkor a Nap már 8 óra 33 percet tartózkodik az égen. December átlaghőmérséklete az első héten 2,6 fok, a második héten 1,7 fok, a harmadik héten 0,9, míg az év utolsó hetén már 1,2 fok mínusz körül szokott lenni. A napsütés is kevés a havi napfényes órák száma 10-től 8-ig ingadozik hetente. A csapadék általában már hó és havaseső formájában mutatkozik. MIT MOND A NÉPI HAGYOMÁNY? December legszebb népi hagyománya Luca napjához fűződik. A mondák szerint 13-án kezdték ácsolni a Luca széket, amely közmondásszerűen lassan készült el, mivel csak Karácsony napján volt szabad ráülni. A sok népi megfigyelés szerint a ködös Karácsony betegséget hoz, a gyorsan érkező Tél gyorsan is múlik el. Mondják azt is, hogyha Ádám és Éva napján (24) szép az idő, akkor az kitart Szilveszterig. Sok az igazság abban is, ha Karácsony fehér, akkor a Húsvét zöld lesz, míg ha Karácsony zöld, akkor a Húsvét lesz fehér, vagyis havas. SZILVESZTERI SZOKÁSOK Szilvesztert és Újévet a földkerekség minden pontján megünneplik az emberek. Ilyenkor vidám hangulatban, pohárcsengés mellett búcsúztatják az óévet és bizakodással tekintenek az új elé. Nemcsak a mi korunkban, de már az ókorban is az új év első napját nagy ingadozással köszöntötték az emberek. S természetesen kíváncsian tekintettek az elkövetkezendő év elé. Így született meg a Szilveszter egyik kedves szokása, az ólomöntés is. Ez eleinte kedves szórakozás volt, amíg hozzá nem tapadt a misztikum. Sok faluban járta az a szokás, hogy Szilveszter éjjelén ólmot öntöttek a fiatalok. A megolvadt fémet vízbe csöpögtették, és a kialakult különös figuráknak árnyképét falra vetítették. Ezekből azután különböző jeleket igyekeztek kiolvasni a fantázia segítségével. Például a csillagforma szerencsét, a kereszt bánatot és a zsákforma gazdagságot jelentett. Voltak faluk, ahol a jelekben betűket véltek látni, és azokból megjósolták a lány vagy fiú jövendőbelijének keresztnevét. Akadnak más babonák is, így Hollandiában azt tartják, ha az év első napján pénzt ad ki valaki, akkor az egész évben nem győzi majd a fizetést. Dániában úgy mondják, ha az ember korán vagy későn kel fel Újév napján, akkor friss, illetve lusta lesz az egész évben. Németországban kéményseprők járják a házakat, és szerencsét kívánnak. Svédországban tűzijátékot rendeznek Szilveszter éjjelén, és a kikötőben megszólaltatják a hajókürtöket. Olaszországban ócska holmikat dobálnak ki az utcára a házak ablakain, nálunk pedig álarcban és riasztó maskarákban járja sok ember az utcákat és fújja a dudákat. Ez egy svájci szokásból ered, amikor a maskarákba öltözött férfiak így „riasztották” el a házaktól a rossz szellemeket. Ahány ház, ahány ország, annyi szokás. De egyben mindenütt megegyeznek, az új évet vidáman kell köszönteni. A HÓNAP DÁTUMAI 1789. dec. 8-án született Hild József építész, a reformkori Magyarország, főleg Pest arculatának kialakítója. Nevéhez a sok pesti palota mellett olyan alkotások fűződnek, mint az esztergomi főszékesegyház, az egri székesegyház és a pesti Bazilika (megkezdésének) építése. 1899. dec. 12-én született Tóth János építész, festő és grafikus. Győr és Pécs több középületét ő építette. 1754. dec. 15-én született Kuny Domokos keramikus. Budán ő alapította meg hazánk harmadik fajanszüzemét. 1739. dec. 18-án született Bálla Antal földmérnök és vízépítő mérnök, térképész, a Duna—Tisza-csatorna első tervezője. A NYILAS November 23-tól december 21-ig. Ezeket az embereket állandóan az a veszély fenyegeti, hogy rossz tulajdonságaik elhatalmasodnak rajtuk. Óvatosan kell bánniuk a pénzzel, könnyen lesznek belőlük hazárdjátékosok. Gyakran nagy lábon élnek, mert igen szeretik a kényelmet és a mindennapi élet örömeit. A kudarcokat félvállról veszik, mindig hisznek a sikerben. A munkában mindig szeretnék többre vinni, csak sajnos túlbecsülik az erejüket. Szeretnek sokat és messzire utazni, hajlamosak a romantikus kalandokra. MIT TUDUNK A SZÉKRŐL? A szék szóhasználati tárgynak kiterjedt genealógiája van, amely az ókori időkre vezethető vissza. Akkoriban igen gondos munkával, nemes fafajtákból, fémből és elefántcsont- 1 Sz Elza 07 10 16 66 1V Aurélia 07 11 16 66 3 H Ferenc 07 13 16 66 4 K Borbála 07 14 16 64 6 Sz Vilma 07 16 16 54 6 Cs Miklós 07 16 15 64 7 P Ambrus 07 17 15 54 8 Sz Mária 07 18 16 64 9 V Natália 07 19 16 53 10 H Judit 07 20 15 53 11 K Árpád 07 21 15 53 12 Sz Gabriella 07 22 15 63 13 Cs Luca 07 23 15 53 14 P Szilárdka 07 24 15 63 15 Sz Johanna 07 25 15 53 16 V Etelka 07 20 15 54 17 H Lázár 07 26 15 54 18 K Auguszta 07 27 15 54 19 Sz Viola 07 28 15 54 20 Cs Teofil 07 18 15 65 21 P Izidor 07 29 16 56 22 Sz Zénó 07 29 15 56 28 V Viktória 07 30 16 56 24 H Ádám, Éva 07 30 15 57 25 K Karácsony 07 31 15 57 26 Sz Karácsony 07 31 15 68 27 Cs János 07 31 15 59 28 P Kamilla 07 32 16 00 29 Sz Tamás 07 32 16 00 80 V Dávid 07 32 16 01 31 H Szilveszter 07 32 16 02 14