Turista Magazin, 2002 (113. évfolyam, 1-12. szám)

2002-06-01 / 6. szám

KÁRPAT-MVDENCE 30 TM B­orszék Erdély legendás hírű mesetája, a borvizek király­nője. Gyógyító levegőjű feny­ves erdő rengetege. Boga László ta­nár úr. Borszék múltjának és jelené­nek tudós ismerője, sőt tanúja is. - Sokan keresték a környék hangu­latát. Aki pihenni akart, az Borszékre jött. A panoráma, a csöndesség, a sze­lek susogása, kongása, az erdőnek zsongása volt az, ami csalogatta ide az embereket. Ásványvizei, borvizei természetesen akkor is rendkívüliek voltak. Hogy milyen élet volt itt? „Egy fürdőidény Borszéken" címmel 1882- ben jelent meg Moldován Gergely munkája. Tanár volt, később pedig, a néhány évvel korábban beindult Fe­renc József Tudományegyetem rek­tora lett. Statisztikát is közöl munká­jában: mennyien voltak itt külföldiek, Moldovából, Havasalföldről, Ausztri­ából, Triesztből, sőt, még Oroszhon­ból. Reggelenként a hivatalos fürdő­zés 8-9 fokos vízben kezdődött - az embernek ma is borzong a háta, ha eszébe jut. Ez a „lubickolás" nem pár percig tartott. Utána pedig követke­zett a séta, el egészen a medvebar­langokig, de kimentek a Bükkhavasra, meg le, a készülőfélben lévő szénbá­nyához, s a jégbarlangba is bemerész­kedtek.­­ A jégbarlang nem véletlenül kapta turistacsalogatóként a nevét. Még júliusban is, ha bemerészke­dünk, bizony érezzük a jeget a lábunk alatt. Ha nem vigyázunk, el is csúsz­hatunk. Blaha Lujza egy egész nyarat töltött itt 1882-ben. Annyira jól érezte magát, hogy a fürdővendégek­nek koncertet adott szombatonként. - Borszék a borvizek királynője. Régóta nevezik így. Milyen bajokra használatos? - Hadd meséljen a Bucella nevezetű olasz orvos 1594-ből, aki a Báthory család egyik tagjának gyógyítója volt. Ő ezt ajánlotta egy latin nyelven író­dott szövegben: „hozattassék gyógy­víz nagy cserefahordókban nehéz sze­kereken Borszékről a lobogó fürdőből, amelyben naponta megmártassék a nagyságos fejedelem reggel és este. És amennyiben ezt a fürdőkúrát vég­hez vitte, meg fog szabadulni nyava­lyájától." Tehát már a XVI. század vé­gén ismerték a borszéki források ál­dásos hatását. Voltak olyanok, akik azt állították, hogy már a rómaiak is használták ezeket. Nevét a gyöngyöző borról kapta, ez a jelenség a must for­rásánál tapasztalható. Ha megfigyel­jük ma, a borszéki borvízforrásokat, különösen, amelyek üvegburába van­nak fogva, mint például a Kossuth­­forrás, Erzsébet-forrás vagy éppen a főforrás, valójában a gyöngyöző bor­hoz hasonlóan lövell fel a mélyből a csodálatos nedű.­­ Emlékszem, néhány évtizeddel ezelőtt, amikor ezrével jöttek ide Bor­székre gyógykúrára, az orvosok felír­ták a gyógyulandóknak, hogy melyik forrásból vegyenek. Akkor nem Kos­­suth-forrás, Petőfi-forrás, volt a ne­vük, hanem egyes, kettes, stb. egé­szen a tízes forrásig. Azt csak ők tud­ják, hogy miért kellett ezeket a régi neveket eltüntetni. Hogy milyen ba­jok ellen javallták még a múlt század­ban? Dr. Cseh Károly korabeli für­dőorvos felsorolása szerint: a tüdők néhány betegsége, ideges asztma, így írta, „sthm" még kiolvasni is nehéz az embernek. A vérszegénység min­den neme, sápkór és fehérvérűség. Az emésztőszervek megbetegedései kö­zül a renyhe emésztés, kezdődő gyo­­mortágulat és renyhe bélmozgások. Az idegrendszer megbetegedései, mint valamennyi idegesség, neurasz­ténia, az érzőidegek túl ingerlékeny­sége, neuralgiák, isiász, féloldali ide­ges fejfájás, más szóval migrénnek is mondták, álmatlanság. Elnézést a höl­gyektől, a hisztériának kezdő gyen­gébb megnyilvánulásai, a hypochond­ria, a szervi elváltozás nélküli ideges tehetetlenség, elnézést a férfiaktól, mert ezt impotenciának nevezték. Sibi Andor - aki Cseh Károlyt idézte - írja könyvében: a férfiakat serkenti, a nőket meg bátorítja. Ez a Borszék, sajnos, nem az a Bor­szék, különösen 1990 után. Az em­ber ha körülnéz, mindenütt lerombolt villákat, tönkrement házakat, szeme­tet, civilizálatlanságot talál. Mi lehet ennek az oka? - Hosszas ennek a története. Az 1948-ban a magánkézben lévő villá­kat államosították. Még ma is próbál­koznak a régi villatulajdonosok, hogy visszaszerezzék jogaikat. A villákat lelakták, tönkrementek. Fel kellene őket újítani. Az öregek, akik még él­nek, vagy pedig az utódaik természe­tesen jönnek és visszaigénylik ezeket. Amikor ismét magánkézbe kerülnek, akkor Borszék újból fejlődni fog. Ma bizony elég mostoha körülmények kö­zött létezünk, hiszen a fürdőtelepet átmenetileg bezárták, mert a létesít­mények, gyógykezelésünk, gyógyke­zelő­ bázisunk m­a szakadt állapotban van. Bízunk abban, hogy a közel­jövőben mindez meg fog oldódni. Saj­nálnám, ha Borszék csak a múlté lenne, hiszen a környék nem sokat változott. Levegője, légköre, vizei ma is csodálatosak. A lakosság is igen­igen szívesen vállalkozna vendégek fogadására. És ha beszéltem arról, hogy 1882-ben mily sokan látogattak ide a határokon túlról, hát bizony most is jó lenne, ha megtízszereződne a külföldiek a száma, mert Borszéken ők nem fognak csalatkozni. Kelemen Ferenc-Németh B. László (A Magyar Rádió A mi időnk című műsorában elhangzott interjú szer­kesztett változata.) A település inaszakadt állapotban van „Egy fürdőidény BORSZÉKen" BORSZÉK TÖRTÉNETE HITELES ADATOK ALAPJÁN A NÉP ÉS FÜRDŐVENDÉGEK SZÁMÁRA, í­g a a fürdöbizottmány megbízásából PUSKÁS FERENCZ * A­FC»«!) ki CZLF.Tt ÚIA'/OATÓ IN­ZOTTMASV JiJÍNCIKR,­­ BITRÓ ÉS SZÁRHEGY KÖZSÉGEK TULAJDONA.

Next