Turisták Lapja, 1899 (11. évfolyam)
Dr. Thirring Gusztáv: A budai és pilisi hegyvidék történelmi emlékei (4 képpel és 2 tervrajzzal)
A BUDAI ÉS PILISI HEGYVIDÉK TÖRTÉNELMI EMLÉKEI A kincsásás romantikájából jutott még a hegység túlsó oldalán fekvő kis Huta-Szent-Lélek községnek is, amint ezt a „Turisták Lapjá"nak egy régebb évfolyamában Burány János, azóta elhalt tagtársunk, oly szépen megírta. Ez a kis község magas hegyek övezte katlanban, sűrű erdők közt fekszik, a Pilis északi sziklás orma, a Feketekő, orgonasíp alakú, festői szép dolomitsziklái alatt, melyeket a szentléleki tót nép igen találóan Hrebennek, vagyis Fésűnek nevez. Erről a falubeliek sokat tudnak mesélni, nevezetesen, hogy arany van benne, s hogy találtak is fémaranyat a hegy oldalában sodronyalakban, melyet Esztergomban eladtak az aranyművesnek. Minket azonban nem az érdekel, hanem a történelemnek az a feljegyzése, miszerint IV. Béla király az erdős Benedek völgyében leírt vadászlakát 1263-ban a Pilis-Szent-Kereszten letelepedett pálos barátoknak adományozta azon czélból, hogy oda szent gyarmatot telepítsenek. Így jött létre a Szentlélekről czímzett kolostor, melynek építését 1287-ben IV. László király fejezte be. A kolostort később Károly és I. Lajos királyok több ingatlan birtokkal javadalmazták. Valószínű, hogy ezt a kolostort is a törökök pusztították el, a midőn a Pilis felől Esztergomra rontottak; a kolostor épen útjukba esett, mert ott feküdt a szentléleki völgy felső részében, ahol némi romjai ma is látszanak. A régi oklevelek a Benedekvölgyéről, tehát a mai Szent-Lélekről, azt mondják, hogy Dömös közelében volt. Tényleg ez a kolostor nem esett messze Dömöstől, amelylyel azon időben kétségkívül gyakori érintkezést tartott fenn, hiszen Dömös akkor nagyfontosságú hely volt. Gyönyörű fekvése, mely a természet nagyszerűségével a közlekedés minden előnyét oly kiválóan egyesíti, már legrégibb királyaink előtt megkedveltette és nagyra növesztette Dömöst. I. Béla királyról tudjuk, hogy Dömös neki kedves mulatóhelye volt; itt állott a királyi kastély, mely 1063-ban tanácskozás közben feje fölött összeomlott, romjai alá temetve magát a királyt is. A királyi kastély jóval Dömösen felül állott, azon 485 m. magas hegyen, melyet a nép ma Árpádvárnak vagy Pádvárnak nevez. Ennek a hegynek tetején a régi romok nyomai ma is felismerhetők, név szerint a hajdani víztartó ürege is látszik; ugyanitt régebben fegyverek is kerültek napfényre. Dömösnek fénye a királyi kastély összeomlásával sem tűnt el. Szent László király is gyakran tartózkodott itt és a németek elleni hadjáratára is innen indult. A tizenkettedik században is jelentékeny szerepet játszott Dömös. Álmos herczeg itt közvetlenül a község fölött emelkedő dombra 1107-ben nagyszerű prépostságot és káptalant alapított, melynek felszentelésére Kálmán királyt is meghívta. De a király attól tartván, Turisták Lapja XI. 145 10